Újra nőtt a bértitkolózás

GettyImages-488431089
2021.05.06. 20:19
Ha a cégek számszerűsítik a várható fizetést, felével több lesz a releváns jelentkező – ennek ellenére Magyarországon továbbra is a zsákbamacska dívik. És nem csak a munkát keresők hiányolják az összegszerűséget a hirdetésekből.

Míg Szlovákiában és Ausztriában egyenesen törvény írja elő, hogy a kínált bért szerepeltetni kell egy álláshirdetésben, nálunk a munkaadók belátására van bízva mindez. Az Index nemrégiben megírta, hogy a legnagyobb magyar álláskereső portálon az összes ajánlat négy százalékát sem érik el azok a hazai munkalehetőségek, amelyekben a konkrét bérezésről is szó esik.

Széttartó trendek

A Profession.hu állásportál üzletfejlesztési igazgatója az Indexnek megerősítette, valóban nagyon kevés cég ad meg konkrét információt a bérekről, miközben a munkavállalói oldalon továbbra is nagy az igény erre, különösen a pandémia kezdete óta. Tüzes Imre kérdésünkre elmondta: az utóbbi években nőtt ugyan a hajlandóság a kínált fizetés kommunikálására a munkaadók részéről,

azonban ez a növekedés 2021-re megtorpant.

Tehát éppen akkor csökkent a cégek hajlandósága a bérezés közlésére, amikor az álláskeresők talán a leginkább elvárnák azt. Ennek lehetséges oka a szakember szerint a koronavírus okozta válság miatt kialakult új munkaerőpiaci helyzet; a munkaadók több jelentkezőből válogathatnak, ezért talán úgy vélik, hogy könnyebben találják meg a megfelelő jelöltet akkor is, ha nem közölnek pontos információt a bérezésről.

Tüzes az arányokba is beavat: jellemzően inkább a kékgalléros állásoknál (tehát fizikai munka esetében) határozzák meg a fizetéseket, a fehérgalléros hirdetéseknél (vagyis a szellemi munkaköröknél) ez kevésbé gyakori. 2020-ban a bérmegjelöléssel ellátott hirdetések 79 százaléka volt kékgalléros, 2021 első negyedévében 67 százalékuk.

Felértékelődtek a pénzes ajánlatok

Ám a koronavírus-járvány nem csak azt eredményezte, hogy egyre „titkolózóbbak” a cégek megint, megjelent egy másik tendencia is: az álláskeresők egyre markánsabban húznak a számszerűsített ajánlatok felé.

A tavalyi évben a fehérgalléros álláshirdetéseknél átlagosan 123 százalékkal, kékgallérosoknál 44 százalékkal több jelentkezőre számíthatott az munkaadó, aki közölt bérinformációt, mint az, aki nem adott meg ilyen adatot. Ez az arány az évek során nőtt, különösen a pandémia kezdete óta

– tudtuk meg a Profession.hu üzletfejlesztési igazgatójától, aki szerint kifejezetten ajánlott megjelölni a bérezést egy álláshirdetésnél, ugyanis a Profession.hu 2020-as statisztikái alapján átlagosan 49 százalékkal több jelentkező érkezik az ilyen hirdetésekre. A részletgazdag hirdetési tartalom növeli tehát a toborzás hatékonyságát, nemcsak több, de alkalmasabb, megfelelőbb jelölteket vonzhat be a bértranszparencia.

Ráadásul a keresleti és a kínálati oldalon is csökkentheti a befektetendő energiát, hiszen ha a toborzási folyamat végén derül csak ki, hogy ebben a dimenzióban nem találkoznak az elképzelések, az komoly erőforrás-kiesést jelent – mutat rá a piacvezető magyar állásportál üzletfejlesztési vezetője.

(Borítókép: Érdeklődők egy állásbörzén 2014. május 6-án Berlinben. Fotó:  Krisztian Bocsi / Bloomberg / Getty Images )