Jusztin
13 °C
30 °C

Nagyon sok Karácsony Gergely van a magyar egyetemeken

DBZOL20191106001
2021.05.18. 16:47 Módosítva: 2021.05.18. 16:47
A Karácsony Gergely egyetemi tanulmányai keltette hullámok farvizén utazva érdemes átgondolni, vajon miért van az, hogy a doktori iskolában tanuló magyar diákok fele nem tudja megszerezni az áhított címet. Uniós szinten nagyon rosszul állunk ebben a mutatóban.

Az utóbbi napokban a Párbeszéd Magyarország miniszterelnök-jelöltje, Karácsony Gergely össztűz alá került. Budapest polgármesterét a hiányzó nyelvvizsgája miatt támadták. Az ügy előzménye, hogy az Economistnak adott interjúban a közte és a magyar miniszterelnök közti különbséget firtató kérdésre azt válaszolta: „Ő (Orbán Viktor) alacsony és kövér, én magas és vékony vagyok”, utóbb ezért bocsánatot kért. Majd azért, mert nem fejezte be a doktoriját, miközben korábban ezt állította.

A főpolgármester Facebookon kerek perec kijelentette, azért nem végezte el a doktori iskolát, mert politizálni kezdett. Azt javasolta, inkább a hallgatói értékelése alapján ítéljék meg, milyen minőségű volt a corvinusos pályafutása oktatóként.

Nem tisztünk megvédeni a főpolgármestert, nem is szorul rá, hiszen utóbb bevallotta, saját döntéséből, a munkája miatt hagyta ott a doktori iskolát. A témában viszont érdemes rápillantani Rácz Andrásnak, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem jelenlegi oktatójának hétfői Facebook-posztjára.

Rácz rövid kitekintést tett az egyetemi lemorzsolódás témakörében, bejegyzésében idézi a Pusztai Gabriella és Szigeti Fruzsina szerkesztette Lemorzsolódás és perzisztencia a felsőoktatásban című 2018-as tanulmánykötetet. A kötet alaposan elmerül az okok között, amelyek ahhoz vezetnek, hogy a PhD-s diákok jelentős arányban hagyják ott az egyetemet pénzügyi, családi, munkahelyi és egyéb okok miatt.

A kutató az Európai Bizottság magyar doktori képzésre vonatkozó kimutatását is beemeli: e szerint a magyar doktoranduszok jelentős része önköltséget fizet, és így munka mellett végzi a képzést, emiatt igen magas azok száma, akik végül nem végzik el a doktori iskolát.

A hazai diákok nagyon alacsony, mintegy 3,3 százaléka próbálkozik meg a doktori cím megszerzésével, és 50 százalékuk képtelen befejezni az iskolát. A bizottság felmérése szerint a magyar diákok arányaiban feleakkora mértékben szereznek doktori fokozatot, mint uniós társaik.

Szigeti Fruzsina e témában írt másik tanulmányában az Európai Bizottság 2015-ös jelentését idézi, amelyben az áll, hogy ezer 25 és 34 év közötti magyar lakosra mindössze 0,8 PhD-fokozattal rendelkező jut, miközben az európai uniós átlag 1,69. Ugyanez a szám Németországban 2,65, Svédországban 2,9, Svájcban 3,68, de Kelet-Európában is le vagyunk maradva, hisz Románia 1,4-del, Csehország 1,3-del, Szlovákia 3,1-del áll.

(Borítókép: Karácsony Gergely főpolgármester nyilatkozik a sajtónak a Karmelita kolostor előtt 2019. november 6-án. Fotó: Balogh Zoltán / MTI)