A TEK és a tervező sem javasol alagutat a Puskás Aréna alá

A kormány részéről hónapok óta teljes a csend a Puskás Aréna alá tervezett alagút ügyében. A jobbikos Stummer János emlékezetes, február 23-i facebookos videójában közölte, hogy a kormány a Nemzetbiztonsági bizottság zárt ülésén akart átpréselni egy olyan tervezetet, amely alapján 2 milliárd forintból egy 50 méteres autós alagutat ásnának az aréna alá. A Nemzetbiztonsági bizottság megszavazta a beterjesztést (a testületben 3 fideszes és egy KDNP-s tag mellett egy jobbikos, egy LMP-s és egy MSZP-s képviselő ül), és a testületet elnökként vezető Stummer ezt követően állt nyilvánosság elé.

Gulyás Gergely akkor azt nyilatkozta, nem volt semmi titok a beruházás előkészítésében, viszont már akkor sem volt világos, hogy akkor miért a Nemzetbiztonsági bizottságon keresztül kellett ilyen módon kérni a közbeszerzés alóli mentesítést, miért nem tudhatott a nyilvánosság arról, hogy előkészítenek egy ilyen építkezést.

Eleinte úgy tűnt, Stummer János minősített adatot közölt, de a dokumentumnak „nem nyilvános” besorolása volt, ezért a politikust nem vitték el láncra verve. Viszont Pintér Sándorral egyeztetett, s abban állapodtak meg, hogy az ügy anélkül nem haladhat tovább, hogy Stummer és műszaki szakemberek egyeztessenek a beruházásról, s ezután az alagútnak vissza kell kerülnie a bizottság elé.

Az alagút sorsáról azóta nincs hivatalos információ, pedig a bizottság döntése értelmében papíron bármikor elkezdhetik ásni, s hiába kérdeztük a Nemzetbiztonsági bizottság egyik tagját, a Puskás volt főigazgatóját és más, az ügyre esetleg rálátó forrást, senki sem tudta enyhíteni híréhségünket. Mivel Pintér Sándor egyelőre nem kezdeményezett új tanácskozást Stummer és szakértők között, a parlament és a belügyminisztérium sajtóosztályán is megkérdeztük, hogy áll ennek szervezése: a belügyből azt írták nekünk, hogy egyelőre nem volt egyeztetés, a parlament sajtósa pedig Pintérhez és Stummerhez irányított minket. A jobbikos politikus sem tudott újdonságról beszámolni, ahogy a Puskást kezelő Nemzeti Sportközpontok sem.

Így hát a stadion tervezőjéhez, az Ybl Miklós- és Kossuth-díjas Skardelli Györgyhöz fordultunk, hátha tud mondani nekünk valamit az ügyben. Szerencsénkre készséges volt.

Lehet egy ilyet építeni, nem reménytelen a dolog, de alapvetően nincs szükség erre az alagútra, mert a bejáratokat elvileg úgy alakították ki, hogy a vonuló szurkolók és egy védett személy ne keresztezhessék egymás útját

– mondta az Indexnek az építész. Hozzátette, akár a Dózsa György út felől, akár a Stefánia út felől érkezik a szurkoló, ha abba a szektorba próbál bejutni, ahová a jegye szól, akkor a szurkolók nem keresztezik az autós védett személy útját.

Hozzá hónapokkal ezelőtt, még tavaly futott be a megkeresés – minden bizonnyal az Uruguay elleni 2019-es nyitómeccset követő tapasztalatok levonása után –, hogy vizsgálja meg annak a műszaki lehetőségét, egy, a Szabó József utca felőli autós alagúttal meg lehet-e oldani a védett személyek „rejtett” eljuttatását a stadionig.

A biztonsági protokoll szerint jelenleg nyugat felől, az Istvánmezei út irányából érkeznek a hazai, illetve külföldi védett személyek. Viszont Skardelli György nekünk arról beszélt, hogy a tervezéskor is felmerült az alagút ötlete, ám ezt a TEK elvetette, mondván, a védett személyek nem is fognak behajtani az épületbe.

Akkor az volt az álláspont, hogy nemhogy egy ilyen alagútba, de még a parkolóba sem hajthatnak be a védett személyek. Úgy látták, egy ilyen alagútban fokozott kockázatnak van kitéve a védett személy, ezért ne hozzunk létre egy ilyen helyzetet. Most valamilyen okból felmerülhetett, hogy mégis fokozott védelem mellett jussanak el ezek a személyek a térfelszíni kapuig, ám ha megszületne a döntés egy ilyen alagútról, az nem a stadion alá menne benne, hanem csak a homlokzatig, a behajtóhoz.

A TEK nem akarja, de változik a terv

Annak ellenére, hogy a Terrorelhárítási Központ szakemberei már a kezdetekkor elvetették az alagút ötletét, ezt valakik felülvizsgálták, és ahogy a Puskás Aréna Facebook-oldalára kitett február 23-i bejegyzés szövege szól: „jobb megoldás lenne, ha a védett személyek, kiemelt vendégek, előadók autós közlekedési útvonala nem keresztezné a több tízezres közönség gyalogos útvonalát, célszerű e közlekedési utakat fizikailag elkülöníteni.”

A TEK-nek elküldtük a kérdéseinket, hogy erősítsék meg: eredetileg nem javasoltak alagutat. Emellett arra is megkértük őket, oldják fel az ellentmondást: korábban még nem javasolták az alagút megépítését, később pedig igen? Hisz a logika azt diktálná, hogy ha a Puskás bármely beruházása érinti a védett személy mozgását, akkor minden esetben megkérdezik a terrorelhárítást. Csütörtök délelőtt meg is kaptuk a válaszukat, melyben azt írják,

A Skardelli György vezette iroda elvégezte az alagút megépítésének lehetőségét vizsgáló elemzést, de a beruházás megtervezésére nem kapott megbízást, az építész nem tud róla, hogy az alagutat tényleg megépítenék.

Egyik forrásunktól úgy értesültünk, hogy a terv ötletgazdája a budapesti gigaberuházásokért, így a stadion felépítéséért is felelős kormánybiztos, Fürjes Balázs volt. Ezt egyelőre nem tudtuk megerősíttetni a kormánybiztossal, de küldtünk neki kérdést.

(Frissítés: cikkünk megjelenését követően Fürjes Balázs reagált: azt írta, „az általam készített eredeti tervekben sem szerepelt az alagút, és később sem voltam ötletgazda.”)

Több olyan stadiont is ismerünk, ahol a védett személyek a föld alatt juthatnak el a páholyukig – ilyen a Bayern München vagy a Juventus arénája is –, de a budapesti Groupama Aréna alá is vezet egy parkoló, ahol a magas rangú vendégeket csendben be lehet vinni a stadionba. Hogy a Puskásnál végül megépül-e a „nemzetbiztonságilag minősített, meghívásos, többszereplős versenyeztetés keretében” pályáztatott beruházás, az a jövő zenéje.

(Borítókép: Orbán Viktor a Puskás Ferenc Stadion lelátóján 2019. november 15-én. Fotó: Huszti István / Index)