Még nem ért véget a tejharc

DMOHA20210601003
2021.06.01. 19:27 Módosítva: 2021.06.01. 19:56

Nagyot lépett előre a hazai tejtermelés az elmúlt tíz évben, mostanra a csatlakozás előttinél kisebb állatlétszám mellett is meghaladja az évi 1,9 milliárd litert az előállított tejmennyiség, ami mintegy 16 százalékos növekedés egy évtized alatt.

Lényegében folyadéktejben önellátóvá vált az ország, de a sajtgyártásban is sikerült elérni a mintegy ötvenszázalékos arányt

– derült ki Nagy István agrárminiszternek a tej világnapi köszöntőjéből. Beszélt arról is, hogy a tejtermelés értéke 2020-ban a válság ellenére ötszázalékos éves növekedéssel meghaladta a 207 milliárd forintot, míg a tejtermékgyártás csaknem 354 milliárdos termelési értéke az élelmiszeripari termelésnek majdnem a tizedét tette ki. Ezt később Szautner Péter, a terméktanács társelnöke azzal egészítette ki, hogy tíz év alatt 54 százalékkal nőtt a tíz legnagyobb hazai feldolgozó árbevétele, az exportárbevételük pedig megháromszorozódott. 

A miniszter örvendetesnek tartotta, hogy jelentősen nőtt a boltokban a magyar előállítású folyadéktejek aránya, miközben az import aránya harmada a tíz évvel ezelőttinek. Egyúttal arra kérte a kiskereskedelmi láncokat, hogy az elmúlt években ismét növekedésnek induló – tavaly például hat százalékkal bővülő – hazai tejtermékfogyasztást támogassák azzal is, hogy minél nagyobb arányban tartanak magyar előállítású termékeket a polcokon. 

Mindezt segítették az elmúlt évek állattartást korszerűsítő – többek között a szigorúbb környezetvédelmi előírásokhoz igazodást segítő – beruházásai is, amelyekből, bár jellemzően nagyüzemi telepek fejlesztésére fordítódtak, azért nem maradtak, maradnak ki a kisebb létszámot gondozó állattartó gazdák sem. Legutóbb 2020 végén hirdették meg a telepfejlesztési pályázatot, ötvenmilliárd forintos kerettel, azonban a túligénylés miatt 260 milliárdra növelték a támogatást. Az új támogatási ciklusban is számíthatnak a kisebb, 50-70 állatot tartó gazdák is fejlesztési támogatásra, többek között fejőrobotok beszerzésére – mondta a tárcavezető. Bejelentette azt is, hogy még 

júniusban megnyitják az élelmiszeripari fejlesztési pályázatot is: a nagyobb fejlesztésekre mintegy kétszázmilliárd forintnyi elérhető támogatással, míg a kisebb beruházást tervezőknek ötvenmilliárd forintos kerettel.

Hosszabb távon ugyanis itt látszik kitörési pont az ágazat számára, fejleszteni kell a feldolgozóipari kapacitásokat, a termékszortimentet.

A kitűzött cél az, hogy mintegy negyvenezerrel bővüljön a következő években a termelésbe állított állatállomány létszáma, és az így előállított tejmennyiség a belföldi piacok ellátása mellett, szervezett és kiszámítható piaci körülmények között elsősorban feldolgozott termékként hagyja el az országot – mondta az Indexnek Nagy István. 

A Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács értékelése szerint a kitűzött célok eléréséhez azért még szükség van a márkázott termékportfólió bővítése mellett arra is, hogy a kiskereskedelmi láncokkal kiszámítható és nem erőfölényen alakuló piaci kapcsolatok épüljenek ki. Amint azt Istvánfalvi Miklós, a terméktanács elnöke elmondta: a szaktárcával együttműködve az utóbbi években számos, a piaci viszonyokat stabilizáló szabályozást sikerült bevezetni; egyrészt a termelőktől javarészt meghatározott árképlettel dolgozó szerződések mellett vásárolnak nyers tejet a feldolgozók, itt például valamelyest sikerült érvényesíteni az elmúlt időszak takarmányár-robbanásának pluszköltségeit is. 

Másrészt megszületett többek között a kiskereskedelmi láncok értékesítési gyakorlatát szabályozó beszerzési ár alatti értékesítés tilalma, illetve a diszkriminatív árképzést tiltó jogszabály is. Az előbbi arra vonatkozik, hogy ne lehessen a feldolgozói átadási ár alatti fogyasztói árakat hirdetve akciózni a boltokban, míg az utóbbi azzal próbálja támogatni a hazai tejipart, hogy megtiltja, hogy eltérő mértékű árrést tegyenek a láncok a helyben előállított, illetve az importált tejtermékekre, előnyösebb helyzetbe hozva az utóbbiakat

Noha a terméktanácsnak több kiskereskedelmi lánc is tagja, úgy látják, a piaci viszonyok alakításában még bőven van mozgástér, mivel akad olyan lánc, amelynél szinte lehetetlen a feldolgozói költségemelkedéseket az átadási árakban érvényesíteni, de a legjobb esetben is csak mintegy egyszázalékos áremelést lehet kiharcolni az idén.

Ha ez így marad, hosszabb távon ismét csökkenhet a hazai tejtermelés

– hívta fel a figyelmet Istvánfalvi Miklós, miközben arról is beszámolt, hogy 2020-ban évek óta először megfordult a második negyedévi trend, és ismét nőtt a feldolgozott termékek exportja helyett a nyerstej-kivitel mennyisége. 

De a terméktanács azt is sérelmezi, hogy nagyon egyenlőtlenek a feldolgozók és a láncok közötti szerződéses kapcsolatok: példaként azt említette, hogy amíg a feldolgozókat kötbér terheli a szerződések szerint, ha nem szállítják le a rendelt mennyiségeket, addig semmilyen szankció nincs arra az esetre, ha a leszerződött mennyiséget mégsem rendeli le az adott lánc, noha azt időre legyártják. Szeretnék a szaktárca bevonásával készülő új szabályozástervezetben azt is helyre tenni, hogy az ártárgyalásokat ne lehessen a végtelenségig elhúzni.

Nem szeretünk demonstrálni, mert jobb tárgyalásos úton megegyezni, de ha szükséges, megtesszük – nyomatékosította a tejágazat álláspontját Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke. Hangsúlyozta, hogy okkal várják el a termelők, hogy a láncok is alkalmazkodjanak a magyar körülményekhez, és változtassanak azon, hogy akad olyan üzletlánc, amelyben 15 százaléknyi a magyar előállítású joghurtok vagy 25 százaléknyi a sajtok aránya a termékkínálatban.

Győrffy Balázs általánosságban úgy fogalmazott, az ágazat szereplői számára nehezen érthető, miért nem akarja, tudja elfogadni egy-egy kiskereskedelmi lánc a piaci mozgásokat, a takarmányárak és egyéb költségek emelési szándékát. Ahogyan azt sem tartja megengedhetőnek, hogy egy-egy lánc piaci erőfölényével visszaélve sakkban tarthassa a teljes hazai tejágazatot. 

Ugyan a kamarai elnök nem nevesítette, de a terméktanács egy korábbi közleménye alapján megfejthető, hogy a Lidlről beszélt. Az Index érdeklődésére Nagy István elmondta, hogy a közeljövőben tárgyal a Lidl vezetőségével is az ügyben. Úgy fogalmazott, hogy ugyan szívesen látná, ha a kiskereskedelemben is bővülne a magyar tulajdon, eladólánc és megfelelő érdeklődő vevő híján egyelőre inkább a magyar termékek bolti részaránya növelésének ösztönzését tekinti feladatának. 

A tejtermékfogyasztásban is van még hova fejlődni

Az átlagos egy főre jutó éves magyar tejfogyasztás 170 kilogramm körül alakul, ami még jócskán elmarad a 215 kilogrammos uniós átlagtól – mondta Szautner Péter, a terméktanács társelnöke, egyúttal a FrieslandCampina Hungária Zrt. vezérigazgatója. Különösen a feldolgozott termékek esetében látnak elmaradást: a kilenc kilogrammos éves átlagos egy főre jutó sajtfogyasztás az uniós átlag fele, a másfél kilogrammos vajfogyasztás pedig nagyon messze van a 4,5 kilogrammos európai átlagtól.

Az ágazat szereplői úgy látják, hogy elsősorban az ízesített joghurtok, tejből készülő desszerttermékek, illetve a minőségi sajtok piacán kell még fejlődniük a hazai tejfeldolgozóknak. A tejtermék – mint fogalmazott – világszerte az egyik leggyorsabban fejlődő és leginnovatívabb piaci kategória, de a fogyasztói igények folyamatosan változnak, amit a magyar termelők és a feldolgozók sem hagyhatnak figyelmen kívül. Ezért is van egyebek között az, hogy ma már minden termékkategóriában elérhető tejből készült laktózmentes választék is – hívta fel a figyelmet Szautner Péter. 

Idén is online emlékeznek meg a tej világnapjáról

A világnap apropóján június 1-4. között virtuális akadályfutó versenyt és nyereményjátékot hirdet a Tej Terméktanács, Ki fut? A tej! – avagy A Nagy Tejszív Futam címmel – közölte Szautner Péter. A játékos ismeretterjesztéssel egybekötött akcióval tavaly több tízezer embert – gyerekeket és felnőtteket – értek el. Idén is gasztrobloggerek, ismert szakácsok és influenszerek népszerűsítik majd a tej- és tejtermékfogyasztást, például receptek megosztásával. 

Emellett június 7-től egy nagyobb, országos ismeretterjesztő kampányt is indít a terméktanács A tej? Az tej! elnevezéssel annak érdekében, hogy a fogyasztók a tejfogyasztás egészséges életmódban betöltött szerepéről, élettani hatásainak ismertetéséről kiegyensúlyozott és korrekt tájékoztatást kapjanak. Ebben a Magyar Dietetikusok Szövetsége lesz a szakmai partnerük. A sajtótájékoztató valamennyi szereplője fontosnak tartotta hangsúlyozni, hogy egyértelműen tisztázni kell a fogyasztók felé az elnevezések használatát, és megkülönböztetni a növényi termékeket a tejből készülő tejtermékektől.

(Borítókép: A tej világnapja alkalmából tartott sajtótájékoztató a budapesti Haris Parkban 2021. június 1-jén. Fotó: Mohai Balázs / MTI)



  • Hírek
  • Hírek