Jolán, Vid
13 °C
27 °C

Egy kőműves idén már hatszázezer forint alatt nem megy el dolgozni

TRAM6653
2021.06.01. 15:09
Sok esetben ma már többe kerül a szakember, mint az anyag, az árakban már a munkadíj a meghatározó – mondta az Indexnek adott interjúban Tarsoly József, a Wienerberger Magyarország Zrt. vezérigazgatója. Az építőanyag-gyártó cég vezetője szerint a képzésre nagy szükség van, hiszen volt olyan év, amikor egyetlen ács végzett Pest megyében. A kedvezményes áfáról elmondta, hogy a gyors váltások nem olyan jók az építőiparnak, és szerinte érdemes lenne jobban átgondolni a kormányzati döntéseknél a kapacitásokat is. Az Index új sorozata, A cégvezető következő része jön.

Hogyan csöppent bele az építőiparba?

Tarsoly József

A Wienerberger Magyarország Zrt. vezérigazgatója, a cég igazgatóságának elnöke. 1966-ban született, házas, három gyerek édesapja. Tanulmányait a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen (BME), valamint a London Business Schoolban végezte. A Wienerberger előtt 17 évig a Coca-Colánál dolgozott, ahol előbb kereskedelmi igazgatóként, később Magyarországért felelős igazgatóként dolgozott, majd az osztrák és a szlovén piacért felelt.

Pont akkor váltottam, amikor a kedvezményes áfát visszavonták, 2018. november környékén jöttem a céghez. Ezt az intézkedést, hogy 27 helyett öt százalék lesz az áfa az új építésű ingatlanok esetében, 2016-ban hozták, nem is ígértek többet, 2018 végével ki is futott. Csak a jót könnyű megszokni, a rosszat meg kicsit nehezebb elviselni. Pont 2016 volt az az időszak, amikor az építőipar amúgy is növekedésnek indult volna, erre tettek egy boostert, ami a növekedést még jobban felpörgette. Bár ment volna ez magától is, hiszen akkoriban már elmúlt a 2008-ban indult válság, amelynek mélypontja 2012-ben volt. 2013–14-ben stagnált az ágazat, míg 2015-ben már kezdett magára találni az építőipar. 2016-ban elkezdett növekedni, aztán kilőtt.

Igen, 2016-ban 1800 milliárd forint körül volt az építőipari termelés mértéke, három évvel később pedig már 4300 milliárd.

A megkezdett új lakások építése pedig húszezer fölé szökött – ez a lényeg, hogy hány lakás épült. Nagyjából negyvenezer lakás kellene ahhoz, hogy százévente egy lakás megújuljon. Ez a negyvenezres szám lenne a tökéletes. Ezt 2005 környékén tudta utoljára elérni az építőipar, azóta nem sikerült. Húsz–harmincezer közt táncolt az ágazat az elmúlt években. 2016 és 2018 között megháromszorozódott a lakásépítések száma, nyolcezerről huszonnyolcezerre ugrott az átadott lakások száma.

Mit okozott a kedvezményes áfa visszavonása?

Négy év után visszavonták az ötszázalékos áfát. Ennek megfelelően 2019 első fele még ment, mert az volt a mondás, hogy a megkezdett építések mehettek a kedvezményes áfával. Körülbelül 2019 közepére állt meg az építőipar. Mi a megkezdett építkezések számát figyeljük, ugyanis a tégla ahhoz kell, hogy elkezdjenek egy építkezést, nekünk ez a legfontosabb mérőszám – nos, ez több mint negyven százalékkal csökkent 2020-ra társasházi fronton, míg a családi házaknál több mint húszszázalékos csökkenést láttunk. És ehhez jött még hozzá a Covid.

A koronavírus érződött a számokon?

Azért nem, mert a kedvezményes áfa kivezetése akkora lökést adott negatív irányba, olyan csökkenést okozott, hogy a Covid hatásai ehhez képest már nem érződtek. Viszont érdekes, de a járványnak volt egy másik hatása.

A felújítások?

Bizony! Az újlakás-építési kedv ugyan visszaesett, de a felújítások nagyon mentek: az emberek eleve otthon voltak, így a home office-nak voltak, vannak pozitív hatásai is. A falazatokat nézve (tégla, pórusbeton és így tovább) volt egy több mint húszszázalékos csökkenés, de a cseréppiac csak négy százalékot esett, a térkőpiac pedig növekedett ebben az időszakban. A felújítási piac közel 25 százalékot kompenzált a csökkenésből.

Viszont 2021-től újra van kedvezményes áfa, két évre. Mit szól az ágazat a kiszámíthatósághoz?

A kormányzat érzékelte, hogy ha az építőipar esik, az nem jó a GDP szempontjából, így 2021-ben visszahozták az ötszázalékos áfát. Azért ezek a gyors váltások nem olyan jók az építőiparnak, mert ez egy kicsit lomhább ágazat, nem élelmiszeripar, ahol hozzászoktak, hogy gyorsan pörögnek az események. Itt a kapacitások felépítése és leépítése sokkal lassabb, valamint a gyártókapacitások is sokkal lassabbak – a téglagyártáshoz kemencét használunk, amit nem lehet ki-be kapcsolgatni.

Ilyen tekintetben az építőiparnak kiegyensúlyozottabb környezetre van szüksége, ha négy-öt százalékot nő egy évben, az bőven jó, de a kiszámíthatóság lenne a legfontosabb.

Például ha nem is öt, de nem is 27 százalék lenne az áfa, hanem valahol félúton, és mondjuk tíz évig, talán jobb lenne az építőiparnak, kiszámíthatóbb lenne a lakásépítőknek, lakásvásárlóknak, nem kellene kapkodni, hogy azonnal családi házat kell építeni, mert csak két évig tart a kedvezményes áfa.

Ennek láthatók már a jelei?

Idén még nem látjuk a nagy növekedést. Családi házas fronton az ötszázalékos áfának köszönhetően megindultak az építkezések, a kisebb társasházaknál már van némi mozgolódás, de a nagy társasházak még nem indultak el. Nekik ahhoz, hogy építkezésbe kezdjenek, engedélyek kellenek, meg kell venni a telket, terveztetni és így tovább, ami egy egy-két éves átfutású is lehet. Azt várjuk, hogy az év utolsó negyedévében kezdenek nagy társasházak építésébe.

Ezt az az ötszázalékos áfát két évre hirdették meg. Mi lesz 2023-ban?

Nem tudja senki, hogy mi lesz, és ez megint a bizonytalansági faktort erősíti. Ha valaki most gondolkodik új beruházásban, tippeljen? Mekkora lesz az áfa? Ha öt százalék, talán számolhat öt-tíz százalékos növekedéssel, ha nem, akkor lehet, hogy negyvenszázalékos visszaesés jön 2022-höz képest. Ha valaki  beruház egy új kapacitásba, nyilván megtérülést szeretne belőle. Tehát most óriási a bizonytalanság, annak ellenére, hogy ez most az építőipar pozitív időszaka. Ezenkívül van egy másik kezdeményezése az államnak: a felújítási program, a hárommillió forintos támogatás. Ez begyújtotta a rakétákat: tetőben és térkőben például iszonyatos pörgés van, és nagyon nagy növekedés.

Ahogy árakban is.

Ez megint visszavezethető a kiszámíthatósághoz – illetve a kiszámíthatatlansághoz –, ugyanis hirtelen olyan kapacitásigény jelentkezett, olyan hirtelen nőtt a kereslet, és olyan mennyiségben, hogy ezt egyetlen gyártó sem tudta és tudja kielégíteni. Nincs olyan tetőfedő anyagot gyártó cég, amely ki tudná elégíteni ezt a keresletet.

Van olyan szegmense az iparágnak, ahol idén már többször is emelkedtek az árak négy-öt százalékkal, összesen pedig tíz százalékkal,

amit a hirtelen megnőtt igények, az emelkedő munkabérek, az alapanyagok – mint például a műanyagok –, illetve az acél világpiaci árának jelentős emelkedése indukált. Nem tud mást tenni egyetlen gyártó sem, hiszen nem tudja kielégíteni ezeket az igényeket. Bár ez hosszabb távon kiegyenlítődik: a kapacitások felfutásával, ahogy csökken majd a kereslet, az árak is mérséklődhetnek.

Továbbá a jelenlegi helyzet még visszavezethető a koronavírus-járványra is, hiszen mindenki visszafogta a termelői kapacitást, ehhez jött hozzá a kedvezményes áfa, elindultak a felújítások, az építkezések. Tavaly leépítették a kapacitásokat, most meg hirtelen sok építőanyag kellene, ami nincs. Érdemes lenne jobban átgondolni a kormányzati döntéseknél a kapacitásokat is. Nemcsak végfelhasználók fejével kellene gondolkodni, hanem az anyagot gyártók, valamint a kivitelezők szempontjait is érdemes lenne jobban figyelembe venni.

A munkadíjak is mérséklődhetnek a jövőben?

A munkaerőköltség biztosan feljebb fog még menni, lejjebb biztosan nem, olcsóbb nem lesz. Nagyon sok külföldi munkavállaló dolgozott az ágazatban, sokan jöttek például Ukrajnából. A járvány alatt viszont nem tudtak jönni, így most elég nagy probléma a munkaerőhiány. Ha túl leszünk a koronavírus-járványon, az segíteni fog, de

összességében az, hogy mennyi szakember van, meghatározza, hogy mennyi ház, tető épülhet, vagy hány ház újulhat meg.

Így drágábbak lesznek a felújítások, mert munkaerőhiány van, ilyenkor pedig mindig emelkedik a bér. Tehát szerintem egy-két év múlva biztosan többe kerül majd a felújítás, mint ma.

Az árakat nézve egy felújításnál, egy építkezésnél jelenleg valóban a munkaerő tűnik a szűk keresztmetszetnek. Van egy konkrét példám: egy egyszerűbb nyeregtetőre az anyagár másfél millió forint, míg…

Akkor a munkadíj nincs kétmillió forint alatt.

Igen, 3,5 millió forintért vállalnák a teljes munkát, építőanyaggal együtt.

Az árakban már a munkadíj a meghatározó. A tetőfedéspéldánál maradva: ma már többe kerül a szakember, mint az anyag, bár az anyagárak is emelkedtek évi öt–hét százalékot az elmúlt időszakban, de a munkabérek esetében volt olyan esztendő, hogy száz százalékkal nőttek.

Vegyünk egy kőművest: idén már hatszázezer forint alatt nem megy el dolgozni.

Ez nettó összeg, havonta. Az építőipart mind a költségeivel, mind kapacitásában a szakemberek rendelkezésre állása határozza meg a leginkább. Ezt próbáljuk segíteni mi is.

Hogyan?

A képzés nagyon meghatározó lehetne. Volt olyan év, amikor egyetlen ács végzett Pest megyében. Szerencsére van jobb hír is: épp a napokban egy várpalotai iskolában tizenhárom tetőfedő vizsgázott. Amit mi mint gyártó tehetünk, az az, hogy képezzük az embereket: nyitottunk egy tetőfedő- és kivitelezőképző központot Békéscsabán, ahol tetőfedőket képzünk: milyen technikák, technológiák vannak különböző nehézségű tetők elkészítésében. Nyilvánvalóan a termékeinkhez kapcsolódó beépítést oktatjuk mind elméleti, mind gyakorlati úton. Ugyanez van kivitelezői részen is, ahol azt tanítjuk, hogyan kell profin elkészíteni a falazatot. A technológia ugyanis folyamatosan fejlődik: régen kis méretű tömör téglákat lehetett csak venni, azóta megváltozott a világ.

Ma már a környezetvédelem az első, az a legfontosabb, hogy egy téglának milyen hőszigetelési tulajdonságai vannak.

Az a legfontosabb, hogy egy ház úgy készüljön el, hogy az energiaigénye közel nulla legyen. Emiatt több szakemberre van szükség, a fejlődés is errefelé megy: minél környezetbarátabb technológiával minél környezetbarátabb építőanyagot gyártsunk, és olyat, amely még újrahasznosítható is.

Mit jelent az újrahasznosítás egy téglánál?

Azt jelenti, hogy  ha valaki lebont egy ma épülő házat száz év múlva, az abban lévő téglát be lehet majd darálni, és az anyagot száz százalékban újra fel lehet használni építőanyag-gyártáshoz. Elkötelezettek vagyunk abban, hogy minden új termékünk újrahasznosítható legyen. Ez a körforgásos gazdaság, amely az Európai Unióban megfogalmazódott minden szinten – mi is komolyan vesszük.

Van olyan, hogy fenntartható tégla? Ez lenne az?

Fontos, hogy miként gyártjuk. Mi is el akarjuk érni 2050-re, hogy szén-dioxid-semlegesen gyártsunk téglát.

Ezt nagyon sokan mondják az olajcégektől kezdve...

De megoldható. Mondok egy példát: napelemek. Azt mondják, hogy a Földet egy óra alatt érő napsugárzás energiája megegyezik a Föld egész évi energiaigényével. Például meg lehet oldani, hogy elektromos áramot állítunk elő napelemmel, amelyet a cég a piacról megvesz, akkor az szén-dioxid-semleges, merthogy a „Napból jött”. Így például az elektromos áramot kiválthatjuk zöld energiával. Másrészt a tégla kiégethető elektromos kemencében is.

Mikor lesz napelemes a Wienerberger-gyár?

Természetesen ennek meg kell teremteni a technikai feltételeit, az iparágnak ki kell dolgoznia, hogyan lehet olyan gyárat építeni, amelyet – mondjuk – nem gázzal fűtenek, hanem elektromos árammal, vagy elektromos árammal előállított hidrogént használ. Kis lépésben is sokat lehet tenni, nem muszáj egyből odajutni. A 2050-re vonatkozó EU-s irányelvnek megfelelően mi a következő három évben 15 százalékkal csökkenteni akarjuk a szén-dioxid-kibocsátásunkat, ezt például másfajta fűtőanyaggal, új, innovatív téglákkal is el lehet érni.

Mennyit fordítanak erre?

A cégcsoport elég sokat: hatvanmillió eurót költünk a szén-dioxid-csökkentő beruházásokra, ami körülbelül húszmilliárd forint, ami nagyságrendileg az árbevétel 1,7 százaléka, ez egy ekkora cégnél jelentős összeg. Ez eddig amolyan „nice to have” kategória volt, most már kötelező program.

Lesz okostégla? Mindenből van már okos.

Így neveztük el azokat a tégláinkat, amelyek hőszigetelés szempontjából okosabbak a hagyományos tégláinknál. Mint például az új X-therm téglánk, amelynek a hőszigetelő-képessége akár 50 százalékkal jobb, mint a klasszikus tégláinké.

Ez az a termékük, amelynek a fejlesztésében a műegyetem is részt vett?

Igen. A tégla a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemmel (BME) közösen végzett innováció. Az egyetem lemodellezte, hogy mi történik a téglával gyártás közben, így olyan szerkezetet készíthettünk, amely a legjobban viselkedik és a legjobban gyártható. Ezt át is vette az anyacégünk, a kutatás költségeit is kifizette. Több hazai egyetemmel is van együttműködésünk: új termékek fejlesztésénél vesszük igénybe ezeket a modellezéseket, de igaz ez a különböző beépítési technológiákra is.

(Borítókép: Tarsoly József. Fotó: Karip Tímea / Index)