Jolán, Vid
11 °C
28 °C

A magyarok dobogósok az átvertek között az Európai Unióban

GettyImages-1204442714
2021.06.08. 11:45 Módosítva: 2021.06.08. 12:15
Az uniós Szellemi Tulajdoni Hivatal felmérése azt mutatja, hogy elsősorban a kelet-európaiak körében sikeresek a hamisítók, akik a fogyasztóknak és a gyártóknak is hatalmas károkat okoznak.

Az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO) megvizsgálta, hogy milyen mértékben verhetőek át ma az európai polgárok, és az eredményről készített egy tanulmányt – Az európai polgárok és a szellemi tulajdon címmel.

Ebben az áll, hogy az európaiak közel egytizedét (9 százalék) sikerült rávenni arra, hogy megvegyen valamilyen hamisítványt.

A félrevezetett fogyasztók arányát tekintve Magyarország (15 százalék) a harmadik helyen áll, Bulgária (19 százalék) és Románia (16 százalék) mögött.

A legalacsonyabb számokat az EU-n belül Svédországban (2 százalék) és Dániában (3 százalék) mérték.

A tanulmány szerint az európaiak egyharmadában (33 százalék) merült fel kétség az általuk megvásárolt termék eredetiségét illetően.

Az EUIPO és az OECD közös tanulmányában arra az eredményre jutott, hogy

a hamisítványok az uniós behozatal 6,8 százalékát teszik ki 121 milliárd euró értékben, és minden ágazatra hatással vannak: a kozmetikumok és a játékok, a bor és más italok, az elektronikai termékek, a ruházat, de még a növényvédő szerek ágazatára is.

A fogyasztókra nézve súlyos egészségügyi és biztonsági kockázatot jelenthetnek, mégpedig a veszélyes vegyi anyagoknak való kitettség, de más veszélyforrások miatt is.

A hamisított termékekkel kapcsolatos aggodalom a Covid19-világjárvány alatt tovább erősödött. A hamisított gyógyszerek, például hamisított antibiotikumok és fájdalomcsillapítók, újabban pedig az egyéb hamisított orvostechnikai eszközök, például a hamisított személyi védőfelszerelések és arcmaszkok elterjedése felhívta a figyelmet erre a jelenségre, mivel az elkövetők kihasználják az emberek újonnan megjelenő kezelésekkel és oltásokkal kapcsolatos bizonytalanságát.

A hamisítványok az egészségügyi és biztonsági kockázatok mellett gyakran a biztonsági szabályok megsértéséhez és pénzügyi veszteséghez is vezetnek, különösen a kis- és középvállalkozásoknak (kkv-k).

Az EUIPO által kiadott szellemi tulajdonnal kapcsolatos kkv-eredménytábla szerint Európában a vállalkozások egynegyede szenvedett el szellemi tulajdont érintő jogsértést, míg ez az arány Magyarországon 33,3 százalék volt.

A szellemitulajdon-jogokkal, például védjegyekkel vagy szabadalmakkal rendelkező vállalatok a jogaik megsértéséből eredően a forgalmuk csökkenéséről (33 százalék), a jó hírnevük megsértéséről (27 százalék) és a kompetitív előnyük elvesztéséről (15 százalék) számoltak be.

Ma az EU-ban működő összes kkv kevesebb mint 9 százaléka rendelkezik lajstromozott szellemitulajdon-joggal. Azok számára viszont, akik rendelkeznek vele, a szellemi tulajdon nagy előny: a szellemitulajdon-jogokkal, például szabadalmakkal, formatervezési mintákkal vagy védjegyekkel rendelkező kkv-k egy munkavállalóra jutó bevétele 68 százalékkal magasabb az ilyenekkel nem rendelkező cégekénél, a munkavállalóik pedig magasabb bért kapnak.

Egymilliárd eurós veszteség

A közleményben azt írják, a digitális kalóztevékenység ugyancsak jövedelmező piac a jogsértők számára. Az IPTV – interneten keresztül elérhető televíziós tartalom – esetében jelentősek a veszteségek. Az illegális IPTV-szolgáltatók az EU-ban évente közel 1 milliárd eurós nyereségre tesznek szert a tartalomkészítők és a jogszerűen működő vállalkozások megkárosításával.

A szellemi tulajdont érintő bűncselekmény szervezett bűnözői csoportok részvételével folyó, nyereséges tevékenység, és egyre több bizonyíték támasztja alá, hogy kapcsolat van a hamisítás és a kalóztevékenység, valamint más bűncselekmények, például a kábítószer- és emberkereskedelem, a kiberbűnözés vagy a csalás között.

(Borítókép: Árusok Isztambulban, Törökországban. Fotó:Soudan / Alpaca / Andia / Universal Images Group / Getty Images )