A magyarok dobogósok az átvertek között az Európai Unióban

Az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO) megvizsgálta, hogy milyen mértékben verhetőek át ma az európai polgárok, és az eredményről készített egy tanulmányt – Az európai polgárok és a szellemi tulajdon címmel.

Ebben az áll, hogy az európaiak közel egytizedét (9 százalék) sikerült rávenni arra, hogy megvegyen valamilyen hamisítványt.

A legalacsonyabb számokat az EU-n belül Svédországban (2 százalék) és Dániában (3 százalék) mérték.

A tanulmány szerint az európaiak egyharmadában (33 százalék) merült fel kétség az általuk megvásárolt termék eredetiségét illetően.

Az EUIPO és az OECD közös tanulmányában arra az eredményre jutott, hogy

A fogyasztókra nézve súlyos egészségügyi és biztonsági kockázatot jelenthetnek, mégpedig a veszélyes vegyi anyagoknak való kitettség, de más veszélyforrások miatt is.

A hamisított termékekkel kapcsolatos aggodalom a Covid19-világjárvány alatt tovább erősödött. A hamisított gyógyszerek, például hamisított antibiotikumok és fájdalomcsillapítók, újabban pedig az egyéb hamisított orvostechnikai eszközök, például a hamisított személyi védőfelszerelések és arcmaszkok elterjedése felhívta a figyelmet erre a jelenségre, mivel az elkövetők kihasználják az emberek újonnan megjelenő kezelésekkel és oltásokkal kapcsolatos bizonytalanságát.

A hamisítványok az egészségügyi és biztonsági kockázatok mellett gyakran a biztonsági szabályok megsértéséhez és pénzügyi veszteséghez is vezetnek, különösen a kis- és középvállalkozásoknak (kkv-k).

A szellemitulajdon-jogokkal, például védjegyekkel vagy szabadalmakkal rendelkező vállalatok a jogaik megsértéséből eredően a forgalmuk csökkenéséről (33 százalék), a jó hírnevük megsértéséről (27 százalék) és a kompetitív előnyük elvesztéséről (15 százalék) számoltak be.

Ma az EU-ban működő összes kkv kevesebb mint 9 százaléka rendelkezik lajstromozott szellemitulajdon-joggal. Azok számára viszont, akik rendelkeznek vele, a szellemi tulajdon nagy előny: a szellemitulajdon-jogokkal, például szabadalmakkal, formatervezési mintákkal vagy védjegyekkel rendelkező kkv-k egy munkavállalóra jutó bevétele 68 százalékkal magasabb az ilyenekkel nem rendelkező cégekénél, a munkavállalóik pedig magasabb bért kapnak.

Egymilliárd eurós veszteség

A közleményben azt írják, a digitális kalóztevékenység ugyancsak jövedelmező piac a jogsértők számára. Az IPTV – interneten keresztül elérhető televíziós tartalom – esetében jelentősek a veszteségek. Az illegális IPTV-szolgáltatók az EU-ban évente közel 1 milliárd eurós nyereségre tesznek szert a tartalomkészítők és a jogszerűen működő vállalkozások megkárosításával.

A szellemi tulajdont érintő bűncselekmény szervezett bűnözői csoportok részvételével folyó, nyereséges tevékenység, és egyre több bizonyíték támasztja alá, hogy kapcsolat van a hamisítás és a kalóztevékenység, valamint más bűncselekmények, például a kábítószer- és emberkereskedelem, a kiberbűnözés vagy a csalás között.

(Borítókép: Árusok Isztambulban, Törökországban. Fotó:Soudan / Alpaca / Andia / Universal Images Group / Getty Images )