Jusztin
13 °C
30 °C

Életre keltik az árutőzsdét Budapesten

P  0151
2021.06.10. 15:32
Január óta új szabályok szerint lehet kereskedni a Budapesti Értéktőzsde árupiaci szekciójában, ennek köszönhetően pedig lényegében a nulláról épül újra a piac, és folyamatosan bővül a kereskedés, májusban már 800 millió forinthoz közelített a havi forgalom, sőt akadt olyan ügylet is, amelyben már 2022 júliusi kukoricára szerződtek – derült ki csütörtökön, miután ünnepélyes csengetéssel indították a reggeli kereskedést.

Végh Richárd, a Budapesti Értéktőzsde vezérigazgatója és a tőzsdealapító Equilor Befektetési Zrt. vezérigazgatója, Szécsényi Bálint egyaránt megerősítette elkötelezettségét amellett, hogy a jelentősen megreformált árutőzsdei kereskedéssel középtávon, befektetői igény esetén akár régiós szinten is ismét meghatározó szerepe legyen Budapestnek. Bíznak benne, hogy a következő hónapokban mind tőzsdetagként, mind kereskedőként nagyobb számban jelennek meg új szereplők az árutőzsdén. Szécsényi Bálint emlékeztetett arra is, hogy cége mindvégig fenntartotta az árutőzsdei tagságát, és a hazai tőkepiac fejlesztése mellett fontosnak tartják a jól jövedelmező, de a ma megszokottól eltérő befektetési lehetőségeket is felkínálni ügyfeleik számára.

Mindkét fél hangsúlyozta, milyen történelmi hagyományokat élesztenének újra: a gabonatermékek intézményesített kereskedelme ugyanis már az 1850-es években megindult a fővárosban, hamarabb, mint az értéktőzsde, és a rendszerváltást követően is előbb pörgött fel az árutőzsde, mint a BÉT. Az uniós csatlakozás után azonban kevéssé tudott igazodni a piaci változásokhoz, az utóbbi egy-két évben szinte nem is volt forgalom a BÉT áruszekciójában. 

Most pedig ismét jó pillanatban vannak, jó lehetőség van a hazai árutőzsde felépítésére. Ezt részben a terményárak robbanása is hajtja, mivel egyes terményekből továbbra is korlátos a kínálat – az amerikai farmerek például kockázatkerülőbbé váltak, a vártnál kevesebb kukoricát vetettek, miután az időjárási viszontagságok, illetve az USA és Kína közti kereskedelmi háború miatti értékesítési problémák miatt rossz tapasztalatokat szereztek.

A kereslet viszont Kína nyersanyagéhsége és a bioüzemanyagok előállítása miatt továbbra is pörög.

A világ meghatározó tőzsdéin pedig továbbra is keresik a jó üzleti lehetőségeket, nemcsak a spekulánsok, de az intézményi befektetők is, az árupiacokat ráadásul nem veti vissza az inflációs nyomás sem. Kockázatok azért továbbra is akadnak, ezek között említette az időjárás terméshozamokra gyakorolt hatása mellett az amerikai–kínai kereskedelmi háború, illetve az esetleges újabb járványhullámok gazdasági növekedésre, így a keresletre gyakorolt hatásának alakulását is. 

A rövid távú cél az, hogy egy-két éven belül évi 1-1,5 millió tonnás terménymennyiségre kössenek ügyleteket, középtávon pedig az 5 millió tonnás forgalom – mondta a tájékoztatón Markovics Zsolt, az Equilor árupiaci szakértője. Emlékeztetett arra, hogy az uniós csatlakozás előtt jelentős szerepe volt az árutőzsdének, mivel az unióba nem exportálhattunk, az itt kialakult árakhoz igazodott a fizikai piac. Most pedig, az új szabályok mellett, erre ismét jó lehetőség van. 

Az átalakítás során számos korábbi, ám az elmúlt években egyáltalán nem használt termékkört kivezettek, emellett megszüntették az azonnali és az opciós kereskedési lehetőségeket is. A BÉT Kereskedési, Üzletfejlesztési és Kibocsátói Igazgatóságának vezetője, Varga-Balázs Attila tájékoztatása szerint jelenleg hat határidős termékkel lehet kereskedni:

  • nagy olajtartalmú napraforgómag,
  • repce,
  • takarmányárpa,
  • takarmánykukorica,
  • takarmánybúza,
  • és új termékként az eurobúza.

Beszélt arról is, hogy a termékek minőségi jellemzőinek módosítása, illetve a nagy külföldi árutőzsdékhez igazított nyitvatartás mellett a változások a kereskedés és a delivery, azaz a fizikai teljesítés szabályrendszerét is érinti.

Az ügyletek elszámolási pontjainak (paritásainak) száma bővült, 2 nyugat-magyarországi, 4 kelet-magyarországi és a meglévő három mellett egy új dunai elszámolási ponttal. Ezek: az adonyi kikötő, Kaposvár, Miskolc, Debrecen, Nyíregyháza és Békéscsaba vasútállomása, Győr, Martfű. Utóbbinak elsősorban a napraforgómag kereskedelmében van jelentősége. Ezzel lényegében könnyebb lesz a fizikai piac telephelyi gabonaárait kiszámítani, összevetni a tőzsdeivel, illetve lehetőség lesz az országban előállított termények a tőzsdei árukereskedelembe való bekapcsolására. Ezt az egyes paritásokhoz adott árkompenzációval segítenék elő. 

A piac építéséhez persze termelői oldalon is szükség lehet a szemléletváltásra, mivel az elmúlt években a fizikai piacra, a termény leszállítására szerződtek az érintettek, a tőzsde alapvető szerepe azonban az ügyletek fedezése, és kevésbé a fizikai teljesítés – mondta Markovics Zsolt. Adott esetben, ha a vevő ezt igényli, mégsem tartana igényt az új elszámolóhelyi pontokra való tényleges szállításra, meghatározott ideig kiszállhat az ügyletből. Ugyanakkor emlékeztetett arra is, hogy a kilencvenes évek jobban pörgő, 2 millió tonna feletti árutőzsdei korszakában is mindössze a tőzsdei áruforgalom 10-15 százaléka ment át valós fizikai teljesítésbe. 

Szerinte ez azoknak a nagyobb, raktárkapacitásokkal is bíró termelőknek lesz érdekes lehetőség, akik fél évre, egy évre előre eladják a terményüket, vagy a kereskedőknek, akik jelenleg is kötnek fedezeti ügyleteket, csak épp a legközelebbi nagyobb árutőzsdén, Párizsban. A kisebb termelőknek inkább csak az árazásnál adhat iránymutatást, például ha olyan termeltetési szerződéseket kötöttek, amelyben a elszámoláshoz a beszállításkori aktuális tőzsdei árat jelölték meg. Markovics Zsolt szerint az árutőzsdei kereskedés újbóli megindulása jelentősebben nem alakítja át a hazai terménykereskedelem beállt rendszerét. Hosszabb távon pedig, a forgalom magasabb szinten stabilizálódása után, az intézményi befektetők is nagyobb számban jelenhetnek meg a kereskedésben. 

(Borítókép: Bodnár Patrícia / Index)