Jusztin
13 °C
30 °C

Nagy Márton: Harcba kell szállni a külföldi építőanyag-gyártókkal

D  AS20190617020
2021.06.10. 12:23
A miniszterelnök gazdasági főtanácsadója a Portfolio építőipari konferenciáján arról beszélt, hogy a külföldi építőanyag-gyártócégek visszaélnek erőfölényükkel. Nagy Márton szerint Magyarországon az elmúlt években sokkal nagyobb mértékben emelkedtek az árak, mint Európában. Több építőipari kihívást is megjelölt előadásában, melyekre megoldási javaslatai is vannak.

Az elmúlt hetekben, hónapokban drasztikus áremelkedéssel találkozhattak az építtetők: néhány alapanyag ára – például a faanyagoké, az acélipari termékeké vagy épp a szigetelőanyagoké – akár meg is duplázódhatott az év elejéhez képest. A miniszterelnök gazdaságpolitikai főtanácsadója szerint a drágulás mögött nem csak globális folyamatok vannak.

Harcba kell indulni a külföldi építőanyag-gyártó cégek ellen

– mondta előadása elején Nagy Márton a Portfolio építőipari konferenciáján. Az ágazaton belül szerinte az alapanyagokkal már csak azért is érdemes külön foglalkozni, mert az építőiparon belül ez a legnagyobb piac: 2019-ben összesen 1813 milliárd forintot tett ki a különböző építőanyagok gyártása.

Sokkal nagyobb a külföldi cégek árazási ereje, és ezt ők ki is használják, amit ami nem tesz jót a magyar építőiparnak, a hazai alapanyagiparnak – hangsúlyozta Nagy Márton.

Előadásában kifejtette, hogy az építőipar a GDP több mint 10 százalékát adja, a koronavírus okozta válságig pedig a GDP egyik motorja volt, nagyobb mértékben emelkedett, mint a GDP, viszont a válság során már inkább fék volt, és visszahúzta a növekedést is. Az építőanyag-ipar kevésbé ciklikus, mint az építőipar – mondhatni válságállóbb, mint a teljes ágazat. „Sokkal kiszámíthatóbb ágazat, mint maga az építőipar.” Ugyanakkor Nagy Márton felhívta a figyelmet, hogy

Magyarországon az elmúlt években sokkal nagyobb ütemű volt az építőanyag-ipari árak emelkedése, mint a környező országokban.

Hazánkban már 2017-ben elindult a drágulás: az árak végig nagyobb ütemben emelkedtek, mint a régiós átlag vagy mint az uniós átlag. Szerinte egy sérült versenyszerkezetről van szó, aminek helyreállítása megoldást jelenthet az áremelkedés problémájára.

Az a félelmünk, hogy erőfölénnyel élnek vissza a nagyobb szereplők

– fogalmazott a miniszterelnöki tanácsadó, hozzátéve, hogy itt a Gazdasági Versenyhivatalnak is lenne dolga, és úgy véli, hogy már a GVH aktivizálta is magát.

Elmondta, hogy a termékek többségénél erősebb az áremelkedés, mint az indokolható lehetne. A kérdés szerinte az, hogy ez a globális emelkedésnél nagyobb-e. „A profittal sosincs baj” – mondta, hozzátéve, hogy annak a mértékével már van, hiszen most szerinte tisztességtelenül magas profitok alakulnak ki.

„Ennyiért anyámnak nem burkolok”

A konferencián Scheer Sándornak, a Market Építő Zrt. vezérigazgatójának volt egy idevágó története egy külföldi cégről. Szerinte „nem korrekt”, ha úgy ér el 35 százalékos adózás előtti eredményt, hogy közben Magyarországon négyzetméterenként 4 euróval drágábban burkoltat, mint Németországban, miközben ráadásul alacsony béreken foglalkoztatja alkalmazottait. Mikor megpróbáltak egyezkedni az árakról, a tárgyaláson elhangzott egy ilyen mondat: „ennyiért anyámnak sem burkolok”.

Minden eszközzel fel kell lépni a külföldi szereplők ellen, hogy ez egy jól működő, tiszta piaccá váljon

– mondta Nagy Márton, aki szerint, ha ez nem következik be, akkor ne is reméljük, hogy az építőiparban rendeződnek a dolgok. Szerinte rettentően koncentrált piacról van szó:

  • a magyar cégek adják a teljes építőanyag-ipari árbevétel 46 százalékát,
  • míg a külföldi tulajdonú vállalatok 54 százalékot.

Ezzel még önmagában nem is lenne probléma, viszont a fenti 46 százalékos arányt több ezer magyar cég hozza össze, míg az ágazat másik részét mindössze 5 külföldi cég adja.

Építőipari kihívások

Nagy Márton szerint fontos az építőipar kihívásaira kiemelt prioritásként tekinteni, ahogy legalább ilyen fontos azokra megfelelő megoldást találni. A kormányfő gazdaságpolitikai főtanácsadója prezentációjában így foglalta össze a kihívásokat és az azokra adható megoldásokat:

  • Rozsdaövezeti fejlesztések áfakérdése: A T/10746 törvény szabályozza a rozsdaövezeteket, amely a 150 négyzetméter hasznos alapterülettel rendelkező új lakásokra 5 százalékos áfaadókulcsot határoz meg, amely megmaradna a 2022. 12. 31. utáni időszakra is.
  • Használatbavételi engedély kérdésének módosítása: A használatbavételi eljárás túl rugalmatlan, nem tudja lekövetni az építtető differenciált jogos igényeit. Javasolt az irodaépületek, kereskedelmi épületek többlépcsős átadási lehetőségének bevezetése, ami jobban követi a bérlői használatbavétel megvalósulását.
  • A bevásárlóközpontok számára egyszerűsített eljárás – a Covid miatt a „plázastoptörvény” módosítása: A „plázastoptörvény” azon pontjainak meghatározott időre (2 év legalább) való felfüggesztése, amelyek a már meglévő, engedéllyel rendelkező üzletek módosítására, átalakítására, bővítésére vonatkozik.
  • A régészet térbeni és időbeni kérdéseinek leszabályozása: Alapvető probléma, hogy a régészet állandó érdekellentétet szül a beruházó és a régészek között. Gazdasági szempontból a feltárási munkák „piacosítása” javasolt, de ezt úgy kell megtenni, hogy a régészeti célok ne sérülhessenek.
  • Magyarország műemlékvédelem-kérdésének kezelése: Mind a szabályozás továbbgondolása, kiegészítése, mind az ösztönző rendszer felülvizsgálata, módosítása szükséges. Ennek ügyvitelére felelős kinevezése szükséges, aki a témakörben későbbiekben konkrét javaslatokat tud előkészíteni.

(Borítókép: Nagy Márton 2019-ben. Fotó: Kovács Tamás / MTI)