Lehel
17 °C
27 °C

A Fudan megnyerte az első meccsét a Parlamentben

B RKL20210509014
2021.06.15. 13:44
A parlament tavaszi ülésszakának utolsó napján 133 igen, 25 nem és tartózkodás nélkül fogadták el a Fudan Hungary Egyetem Alapítványnak szánt vagyonjuttatásról szóló törvényt.

Négy éve indult a magyar Fudan-sztori

A magyar jegybank és a kínai Fudan Egyetem vezetése 2017-ben ült tárgyalóasztalhoz, akkor vetődött fel először hivatalosan, hogy a QS World University Ranking alapján a világ 34. legjobb felsőoktatási intézményének tartott Fudan Egyetemnek legyen kampusza Budapesten, de erről a közvéleménynek akkor még nem volt tudomása. Az együttműködésnek megágyazott a Fudan és a Corvinus közti megállapodás a kettős diplomát adó, kétéves MBA-programról.

Ezzel párhuzamosan, 2018-ban a Budapesti Fejlesztési Központ nemzetközi tervpályázatot írt ki a Déli Városkapu projekt, azon belül a Budapest Diákváros–Nagyvásártelep és környezete megálmodására. A cél egy új egyetemi városnegyed létrehozása volt Észak-Csepelen, a Ráckevei–Soroksári Duna-ágnál, Ferencváros déli Duna-partján, valamint a Soroksári út térségében, ahol diákszállásokat emelnek és sportlétesítményeket építenek mintegy 10-12 ezer diák számára. A területet a SNØHETTA cég mesterterve alapján akarták megépíteni.

Eközben viszont Karácsony Gergely főpolgármester egy 100 hektáros közparkot is szeretett volna létrehozni Észak-Csepelen, ez lett volna a Budapesti Nagyerdő létrehozásának első lépése – a debreceni Nagyerdő mintájára.

Ezt a folyamatot zilálta szét az Innovációs és Technológiai Minisztérium előterjesztése, melyet a Direkt 36 hírportál szerzett meg április elején: ez alapján a Déli Városkapu projekt területén épülne fel a Fudan Egyetem budapesti kampusza. A dokumentum szerint

a beruházás 540 milliárd forintba kerülne, jelentős részben kínai hitelből épülne, kínai munkások keze által.

Karácsony Gergely ezt követően közölte, a 2019-es, a ferencvárosi önkormányzat, a főváros és a kormány által kötött megállapodásban nem szerepelt a területe a Fudan, és ha a diákváros nem épül fel eredeti formájában, akkor kész lefújni a 2023-as budapesti atlétikai világbajnokságot. Az épülő atlétikai stadion kőhajításnyira fekszik a diákváros tervezett helyétől.

Áprilisban a Miniszterelnökség Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelős államtitkára, Fürjes Balázs egy indexes publicisztikában, majd Palkovics László egy nekünk adott interjúban is állította, hogy a Fudan kampusza és a diákváros megfér egymás mellett, s a diákváros területe nem csorbul, az eredeti tervek szerint épül fel. Az ITM minisztere szó szerint azt mondta nekünk, hogy sem a közparkból, sem a diákvárosból nem vesz el területet a Fudan.

Ezt követően viszont maga Palkovics László nyújtott be május elején egy olyan törvényjavaslatot, melynek térképmellékletéből feketén-fehéren kiderül, hogy az addig nagyobb területre, délre tervezett diákvárost északon tervezik felhúzni, a Fudant pedig délen, a tervezettnél jóval nagyobb kiterjedéssel.

Karácsony Gergely ezután bejelentette, a Palkoviccsal folytatott, szerinte eredménytelen egyeztetést követően fővárosi konzultáció indul az egyetem megépítéséről, hisz Orbán Viktor korábban azt mondta, nem indulhat olyan beruházás Budapesten, amivel a főváros nem ért egyet. A június 4. és 13. között lebonyolított konzultáción több mint 30 ezren nyilvánítottak véleményt: 94,3 százalék nem ért egyet azzal, hogy a diákváros ne az eredeti tervek szerint épüljön fel, 96,9 százalék elutasítja a Fudan budapesti felépítését.

Eközben a ferencvárosi önkormányzat átnevezte a Fudan leendő helyén húzódó utcákat: a dalai láma, az ujgur mártírok és a szabad Hongkong is „kapott” egy utcát a Kínának küldött üzenet jegyében. A Kossuth téren június első hétvégéjén több tízezren tüntettek a beruházás ellen.

A kormány 2023-ban szeretne országos népszavazást tartani a Fudanról, ám Baranyi Krisztina ferencvárosi polgármester szerint ez már késő, hisz addig az állami és önkormányzati vagyont át fogják adni a kínai egyetemnek, így okafogyott szavazni minderről. Ezért a IX. kerületi és a Fővárosi Önkormányzat még idén helyi népszavazást fog indítani, amely eredménye reményeik szerint jogi kötőerővel bír a kormánnyal szemben.

Bár Orbán Viktor is úgy fogalmazott a múlt csütörtöki Kormányinfón, hogy a népakarat, vagyis a népszavazás dönt majd a Fudanról, pár órával a tájékoztató után a kormánypárti többségű parlamenti törvényalkotási bizottság támogatásáról biztosította a Fudan Egyetemmel kapcsolatos két törvényjavaslatot. Ezek alapján szavazhatott kedden a parlament arról, hogy a (megcserélt) Duna-parti telkeket megkapja ingyen a Fudan, hogy nemzetgazdaságilag kiemelt legyen a beruházás, és hogy létrejöjjön a fenntartó alapítvány.

(Borítókép: Az új városrészben kapna helyet a Budapest Diákváros, a magyar és kínai közreműködésben a budapesti Fudan Egyetem. Fotó: Róka László / MTVA / Bizományi)