Domonkos, Dominika
17 °C
28 °C

Az egészségügyi szakdolgozók fele a felmondását fontolgatja

D ATI20210402017
2021.06.16. 06:58
Könnyen elképzelhető, hogy a keddtől szabaddá váló felmondás lehetősége időzített bombaként lesz jelen a magyar egészségügyben. Egy friss kutatás legalábbis az egészségügyi szakdolgozók tömeges elvándorlását jelzi előre.

Június 15-től ismét felmondhatnak az állami egészségügyben dolgozók, miután a kormány eltörölte még azt a tavaly november 28-án hozott rendeletet, amely a járványügyi veszélyhelyzet idejére megtiltotta a rendes felmondást számukra. Az ágazatban dolgozókra komoly nyomást helyező koronavírus-hullámok után joggal merül föl a kérdés, hogy várható-e a közeljövőben tömeges felmondás a magyar egészségügyben, és mindez hogyan befolyásolja a hazai betegellátást. 

Mindenekelőtt fontos tisztázni, hogy már a pandémia alatt is távozhattak az egészségügyből, részben azok, akik időközben elérték a nyugdíjkorhatárt, ahogy élt a rendkívüli megszüntetés lehetősége is – mondta el az Indexnek Soós Adrianna, a Független Egészségügyi Szakszervezet (FESZ) elnöke. Vagyis már a járványidőszak alatt többen pályát módosítottak, azonban a szervezet tagsága körében két hete indított reprezentatív közvélemény-kutatás azt mutatja,

az eddigi közel 1200 válaszadó, főleg egészségügyi szakdolgozó mindössze 15 százaléka jelezte, hogy ő biztosan maradna az egészségügyben, ott, ahol most épp dolgozik. 48 százalékuk felmondana. a többiek pedig gondolkodnak rajta.

Egy régóta igen frusztrált körről beszélünk, az orvosok és a gyógyszerészek év eleji béremelése pedig csak fokozta az egészségügyi szakdolgozókban a negatív érzéseket. Az, hogy ők a mostani kedvezményezetti körből kimaradtak, úgy látjuk, elsősorban a magasabban képzett, nemegyszer diplomás, tapasztaltabb egészségügyi szakdolgozók számára csalódás, akik szintén kemény munkát végeznek. Sokan orvosi tevékenységet is átvállalnak, többet is, mint a jogszabályok engedik – emeli ki Soós Adrianna.

A FESZ elnöke hozzáteszi, míg az orvosoknál a szakmaelhagyás kevésbé jellemző, ők ha távoznak is, inkább a magánegészségügyet vagy a külföldi munkavállalást választják, esetleg a kórház helyett a szakrendelőt. Ehhez képest az egészségügyi szakdolgozóknak most 7-8 százaléka tervezi a nyugdíjba vonulást. Az elöregedő korfa náluk eleve hatalmas probléma, mert a következő 15 évben évente háromezer egészségügyi szakdolgozó éri el a nyugdíjkorhatárt, és hagyományosan megy is nyugdíjba.

Valóban a kimerültség miatt távoznak?

A legtöbben hiába gondolnánk, hogy a felmondást tervező egészségügyi dolgozók elsősorban a járványhelyzettel járó kimerültség miatt távoznak, azonban a FESZ kutatása alapján továbbra is az alacsony fizetés, valamint az ágazatban kialakult további bérfeszültség jelenti az egyes számú problémát. Minden negyedik szakdolgozót irritálja az alapbérek elfogadhatatlan színvonala, miközben a munkájuk rengeteg éjszakázással és hétvégi műszakkal jár – emeli ki Soós Adrianna.

A kutatásból kiderült, van olyan szakdolgozó, aki március óta kevesebbet keres az új egészségügyi jogviszonyban. Ahogy az is, hogy a felmondást fontolgatók majdnem fele akasztaná szögre örökre a köpenyt, hagyná maga mögött végérvényesen az egészségügyet. Mindössze ötödük folytatná a pályáját a magánegészségügyben, illetve valamelyik külföldi egészségügyi szolgáltatónál. Ugyanakkor a távozni kívánók kétharmada magasabb kereset esetén maradna az ágazatban.

A felmondási okok sorában nagyon erős még a megbecsülés hiánya, ami szintén visszatérő elem volt a válaszokban. Minden nyolcadik szakdolgozónál probléma, hogy a vezető bánásmódja megnehezíti a munkáját az egészségügyben. Cserébe, ha megfelelő vezetői magatartást tapasztalna, amelyik elismerést is tartalmaz, maradna. Ebből egyenesen következik, ha az ott dolgozó nem érzi jól magát, az nem csak neki rossz, a betegek is ugyanúgy megisszák a levét

– hívja fel a figyelmet Soós Adrianna.

15-20 százalékos munkaerőhiány és nyíló bérolló

A mától szabaddá váló felmondás lehetősége időzített bombaként lesz jelen a magyar egészségügyben. Ez abszolút bizonytalanná teszi az ellátások szervezését, amelyek a napokban térnek vissza a megszokott kerékvágásba. Ha a kollégák további öt-tíz százaléka fog most a váltás mellett fog dönteni, az újabb ellátási egység, osztály és rendelés ellehetetlenülését fogja jelenteni

– vetíti előre Balogh Zoltán, a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara (MESZK) elnöke.

A járvány előtti időszakban a fővárosban és a nagyobb megyeszékhelyeken átlagosan 15-20 százalékos szakdolgozói hiánnyal számolt a MESZK, amely a márciusi és a mostani felmondási hiánnyal összesen akár országos aránnyá válhat a teljes hazai fekvőbeteg-ellátásban.

A szakdolgozóhiányt Balogh Zoltán szerint is minden bizonnyal fokozza, hogy az új egészségügyi szolgálati jogviszonnyal több lépcsőben megkezdődött az orvosok jelentős bérfelzárkóztatása. Ettől, ahogy megyünk előre az időben, egyre csak mélyül az orvosok és a szakdolgozók bére közti szakadék. Így például egy kezdő orvos, illetve egy kezdő egészségügyi szakdolgozó bére közt végül négy, vagy akár hatszoros is lehet a különbség – húzza alá a MESZK elnöke.

Idén márciusban már 5500-an távoztak az egészségügyből

A hazai egészségügy új csúcsszerve, az Országos Kórházi Főigazgatóság március 2-án, első körben arról tájékoztatott, hogy a 110 ezer állami egészségügyi dolgozó 95 százaléka aláírta az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló szerződést. Majd egy nappal később már ennél kedvezőbb adatok jelentek meg, jelezve, hogy valójában 96,3 százalék, 106 ezer szakember döntött az új egészségügyi szolgálati jogviszony mellett. 

Ficzere Andrea, az Uzsoki Utcai Kórház főigazgatója, egyben a Magyar Kórházszövetség (MKSZ) elnöke szerint a hazai egészségügyet nem fenyegeti felmondási hullám, sem tömeges pályaelhagyás.

Hiszem, hogy az elkötelezett, a betegekért mindent megtevő egészségügyi dolgozó – bár időnként elfárad, és kilátástalannak érzi a helyzetet – hamar túllendül a nehéz pillanatokon. Erőt ad számukra a gyógyult betegek pozitív visszajelzése, valamint a kollégákkal végzett csapatmunka öröme. Szerencsére az utóbbi időben folyamatosan nő az ágazati dolgozók megbecsültsége, így bízom benne, hogy kitartanak

– fejtette ki Ficzere Andrea hétfőn az Indexnek adott interjújában.

Az MKSZ elnöke is elismeri, hogy a március elején távozó 5500 távozó hiányát valamennyire megérezték a kórházak. Szerinte csupán néhány szakmában jelentett fennakadást az orvosok egy részének kilépése, ilyen volt például a szülészet-nőgyógyászat, ahonnan relatíve több szakember ment át a magánegészségügybe, ezért erre a problémára mindenképpen megoldást kell találni.

3000 szakdolgozóval kevesebb az állami egészségügyben

Márciusban elsősorban ápolónők távoztak az egészségügyből – derült ki a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara (MESZK) tagsága körében végzett márciusi felméréséből. A szakmai szervezet már közvetlenül március 2-án, az egészségügyi szolgálati jogviszony életbe lépésének másnapján anonim kérdőíves kutatást indított, amelyet az egészségügyi szakdolgozók többezres nagyságrendben kitöltöttek. Ami ebből akkor főbb tanulságként kirajzolódott, hogy:

  • az egészségügyből márciusban távozók jelentős része egészségügyi szakdolgozó;
  • közülük a válaszadók harmada a magánegészségügyben szeretne elhelyezkedni;
  • még náluk is többen vannak, akik azért nem léptek be az új egészségügyi szolgálati jogviszonyba, mert végleg elhagyják a pályát;
  • körükben a külföldi munka iránt szintén nagy az érdeklődés;
  • tizedük pedig másik állami intézményben vállalna munkát;
  • a szociális szféra is alternatívát jelent a távozó egészségügyi dolgozók egy részének;
  • Budapesten a legnagyobb az új szerződést nem aláíró egészségügyi szakdolgozók aránya.

A villámkutatásuk alapján szintén kiderült, hogy a szakdolgozók jelentős része, eddig 70 százaléka azért írta alá a szerződést, mert úgy érezte, nem tudná elhagyni az egészségügyet, mert a megélhetése szempontjából nincs más választása. 45 százalékuk azt is elárulta, hogy nem volt elégedett a munkaszerződésben foglaltakkal.

Ha abból indulunk ki, hogy a 110 ezres összlétszámon belül a MESZK felmérése szerint az orvosok mellett 70-75 százalék az egészségügyi szakdolgozók aránya, tehát az első OKFŐ-közlés értelmében legalább 3000 egészségügyi szakdolgozó fordított hátat márciusban az állami szektornak.

(Borítókép: Ápoló egy lélegeztetett páciens mellett Nyíregyházán a koronavírussal fertőzött betegek fogadására kialakított intenzív osztályon 2021. április 2-án. Fotó: Balázs Attila / MTI)