Támad a kajszilevéltetű, nincs kegyelem

Ha van a kertjében kajszifa, jó eséllyel találkozott a legújabb hazai kárvetővel, a kajszilevéltetűvel. Vagy legalábbis látogatásának nyomaival. Ha pedig az idén nyári barackszezonban azt tapasztalja, hogy maga a kajszibarack mintha kisebb lenne a szokásosnál, akkor nem az ön készülékében van a hiba.

Mint a többi kártevő, a Magyar Agrár és Élettudományi Egyetem (MATE) munkatársai által azonosított kajszilevéltetű sem válogat, a házikerti fákat ugyanúgy elkapja és megfertőzi, mint a hivatásos ültetvényben lévőket. Mindez azért is különösen sokkoló, mert

A magyar tudósok, az Indexnek is nyilatkozó Borbély Csaba és témavezető kollégája, Markó Viktor akkor kezdtek komolyabb vizsgálatba, miután 2020 tavaszán a magyar kajszitermesztők hirtelen aggasztó levéltetű-kártételt jeleztek az ország számos pontjáról.

A MATE Növényvédelmi Intézetének és Kertészeti Növénybiológiai Intézetének kutatói azóta hagyományos morfológiai és genetikai úton is azonosították a tettest. Most közölt publikációjuk szerint a kajszifákat egy Magyarországon újonnan megjelent kártevő, a kajszilevéltetű, tudományos nevén Myzus mumecola pusztítja.

Az állat mostanra már elhagyta a kajszit, csak a nyomai látszódnak visszaszáradt hajtásvégek és besodródott, torz levelek formájában, amelyek idő előtt le fognak hullani. Ettől pedig összességében gyengül a fa. Ami szintén probléma, hogy a kajszilevéltetű képes egy olyan növényi vírust terjeszteni, ami rontja a termés minőségét is. Többek között csökkenti a gyümölcs cukortartalmát, illetve kisebb, deformált terméseket eredményez

– mondta el az Indexnek Borbély Csaba, a Magyar Agrár és Élettudományi Egyetem Növényvédelmi Intézet Rovartani Tanszékének munkatársa.

De ki adott a kajszilevéltetűnek magyar állampolgárságot?

A világban fajkicserélődés zajlik, tömegével jelennek meg európai eredetű kártevők Amerikában, valamint a Távol-Keleten és vice versa, így a világkereskedelem bővülésével Európában is egyre több és többféle kártevővel számolnak a szakemberek. 

A kajszilevéltetű eredetileg Kelet-Ázsiában őshonos, ahol egy japánkajszi nevű növényen éldegélt békésen, nem okozott kárt senkinek. Nagy tudományos irodalma korábban nem is volt a kis zöld levéltetűnek, különösebben nem is volt miért. Egészen 2017-ig, míg Európában meg nem jelent, elsőként nagy számban Olaszország kajszifáin, és fogott igencsak jelentős pusztításba.

Borbély Csaba elmondása alapján egyáltalán nem szokatlan jelenség, mikor egyes elszigetelt helyeken élő fajok egy másik növényre átkerülve hatalmas szaporulatot, és ezzel együtt pusztítást okoznak. Bár a kajszi is kelet-ázsiai eredetű, így a levéltetű korábban már találkozhatott ezzel a tápnövénnyel, ott máig nem okozott gondot. 

A múlt kártevő-karriertörténetei közül is kiemelkedik például a burgonyabogáré, amely eredetileg az amerikai Sziklás-hegységben élt különböző csucsorfajokon. Amikor a dél-amerikai eredetű burgonya termesztése elkezdődött Észak-Amerikában is, a kártevő és új tápnövénye találkoztak, és innentől a nemzetközi kereskedelem révén már terjedt is szerte a világban, nálunk 1947-ben sikerült először azonosítani. 

Visszatérve ifjú kollégájára, a kajszilevéltetűre, Ázsiából Európába nagy eséllyel a nemzetközi kereskedelemmel, valamilyen szaporítóanyag vagy dísznövény által kerülhetett. Amerikából egyelőre nem jelezték a jelenlétét, ám a kajszilevéltetű várhatóan hamarosan ott is megjelenik.

A kajszilevéltetű Olaszországban jött rá, hogy neki az itteni kajszi is remek tápnövénye, és okozott komoly gondot. Innentől már célzottan kerestük itthon, mert a mediterrán országokban megjelenő kártevők rendszerint néhány év alatt ideérnek. A kajszilevéltetű az olaszoktól hozzánk valószínűleg a saját vitorláján érkezett, miután a levéltetvek akár több ezer kilométert is megtehetnek szárnyas alakok formájában a meleg légáramlatokban vitorlázva

– magyarázza Borbély Csaba, mi vezette őket arra, hogy figyeljék a kajszilevéltetvek érkezését.

A kis szívogató

Mint a MATE Rovartani Tanszékének kutatói leírták, a kajszilevéltetű 2-3 milliméter hosszú, világoszöld rovar, ami szívogatásával a kajszifák leveleinek sodródását okozza, főként a tavaszi időszakban. A károsított hajtásokon a levelek idő előtt lehullanak, gyakran a hajtáscsúcs is visszaszárad, ami nyári új hajtásnövekedést okozva gyengíti a fákat, és rontja a korona szerkezetét.

A levéltetvek június közepére elhagyják a kajszit és életciklusukat valamilyen – egyelőre még nem azonosított – nyári tápnövényen folytatják, de a torzult, összesodródott levelek ezután is láthatók a fákon. Az ivaros alakok ősszel visszatelepülnek a kajszira, az áttelelő tojásokat a kajszi hajtáscsúcsaira, a rügyek tövéhez helyezik.

„Mi most minden bizonnyal elindítottunk valamit, mert a kajszilevéltetű működését egyelőre világszinten sem sokan kutatták. Japán kollégák vizsgálták néhány biológiai jellemzőjét és vírusátvitelét más tápnövényeken, Olaszországban megemlítették a kártételét, mi viszont lementünk a mélységekig, részleteztük a nálunk okozott tüneteket, bizonyítottuk a kajszilevéltetű vírusátviteli képességét kajszin, elemeztük a hazai ültetvények átfertőzöttségét, ahogy megnéztük a különböző hazai kajszifajták fogékonyságát is a kártételre. Továbbá elkészítettük a rovar első fényképpel és preparátumokkal dokumentált határozókulcsát is” – magyarázza Borbély Csaba, hogy a kellemetlen jelenség nemzetközi áttörést jelentő tudományos szenzáció is egyben a hazai kutatók számára.

Kajszilevéltetű ellen védekezz!

A jó hír az, hogy lehet hatékonyan védekezni a kajszilevéltetű ellen, nem is egyféleképpen. Feltéve, hogy a hivatásos és a lakossági kertművelők időben kapcsolnak. Például a hagyományos kémiai növényvédelmet bevetve akkor vagyunk hatékonyak, ha az első kihajtó levelek kapnak egy gyorsan felszívódó rovarölő permetet, mert a tojásokból éppen kikelt kajszilevéltetvek már ekkor ott tanyáznak a levelek fonákján.

A kémiai növényvédelem itthon jelenleg deltametrin, labda-cihalotrin, acetamiprid és spirotetramat hatóanyagokkal engedélyezett kajszin. Az ökológiai szemléletű kertészeknek ezzel szemben a tél végi olajos lemosó permetezést, illetve a káliszappanos permetezést javasolják, ezek mind hatékonyan csökkenthetik a levéltetvek számát, akárcsak az áttelelő tojásokét.

Borbély Csaba elmondta, a kiskerttulajdonosokkal szemben a szakemberek többnyire tudnak a levéltetűveszélyről, ők permetezni is fognak ellene. Ugyanakkor a kajszilevéltetű jelenléte a teljes eddigi növényvédelmi gyakorlat felülvizsgálatát jelentheti.

(Borítókép: Egy önkéntes frissen szedett barackot rak egy vödörbe Kaliforniában2013. június 25-én . Fotó: JUSTIN SULLIVAN / GETTY IMAGES NORTH AMERICA / Getty Images / AFP)