Lehel
17 °C
27 °C

Viharkárokkal indul az aratás

DSOKI20180612001
2021.06.29. 14:03
Szeszélyesen pusztított, illetve segített a betakarításra váró kalászos gabona, illetve repcetáblákon a pénteki vihar.

Az őszi árpa aratása már javában zajlik a déli megyékben, Péter-Pál-kor pedig – nemcsak a hagyományokhoz híven – az optimális időben, szeptember 15. és október 15. között vetett őszi búza betakarítása is megkezdődik számos helyen szerte az országban. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara falugazdászai által készített aratás előtti határszemle szerint idén összesen 242 027 hektárról takaríthatnak be őszi árpát, a becsült betakarítható termésmennyiség hektáronként 5,7 tonna körül alakulhat, és ha ez teljesül, akkor mintegy 1,386 millió tonna termény kerülhet a raktárakba. Azt azonban egyelőre még nem lehet megmondani, valóban ilyen terméshozamra számíthatnak-e a gazdák, mivel az időjárás elég szeszélyes volt a tavasszal.

Búzából 1999 óta nem volt ilyen kicsi a vetésterület: akkor 734 ezer hektárról arattak a gazdák, idén, ha az időjárás is kegyes a gazdákhoz, akkor 846 220 hektárról takaríthatják be a terményt, emellett további 28 648 hektárról a durumbúzát.

Az előzetes termésbecslés 5,8 tonnás hektáronkénti átlagteremés mellett mintegy 4,929 millió tonnás összterméssel számol.

Ez nemcsak a tavalyi 5,01 millió tonnás terméstől, de az ötéves átlagtól is elmarad. Repcét idén 258 ezer hektáron vetettek, és 3 tonnás hektáronkénti átlagohozamot prognosztizált a legutolsó határszemle.

A várható termést illetően egyébként a pénteki vihar is okozhatott meglepetéseket. A NAK jégkárelhárító rendszere országszerte teljes gőzzel működött, azonban a kamara közleménye szerint a kánikulának két napra véget vető hidegfront külföldről eleve jéggel terhesen hozta a viharfelhőket. Az pedig szinte példátlan, hogy egyszerre tíz szupercella vonuljon át az országon, amelyek között akadt olyan is, amely 750 négyzetkilométeres, illetve a makói járást elérő vihar ezer négyzetkilométeres területet érintett. És noha minden jégkárenyhítő generátor működött, helyenként mégis jégverést okozott a vihar. 

Miért Péter-Pál az aratás kezdete?

A kereszténység két nagy hatású apostola, Péter és Pál vértanúhalálának emléket állító június 29-e csak a közelmúltban kezdett a búzaaratás hagyományos napjaként ismertté válni. E szerint a néprajzi gyűjtés szerint az aratás előkészítéséhez akkor fogtak, amikor a búza töve megszakadt, azaz a növény már nem vett föl több vizet. Ez a Zala megyei göcsejiek és a kiskanizsaiak hite szerint június 15-én, Szent Vid napján történt. Gödreszentmártonban (Baranya megye) is úgy tartották: „Vid napján szakad meg a búza töve.” Máshol azt vélték, hogy Szent Iván napján, június 24-én történik ez meg, és innentől kezdve már csak érik a búza. Mindenesetre Keresztelő Szent János napján (június 24., más néven Szent Iván napja) a jó termés érdekében a katolikusok áldoztak, ilyenkor szalmából, gazból tüzet gyújtottak, hogy a határt a ködtől megvédjék.

Ugyanakkor a középkorban még Sarlós-Boldogasszony napja, július 2. volt az aratás kezdőnapja. Ünnepnek számított, ezért csak jelképesen kezdték meg ekkor a munkát. Szeged környékén az asszony tett néhány vágást sarlójával a búzában. Tápiógyörgyén (Pest megye) a kaszát háromszor beledobták a búzába, hogy jól haladjon az aratás.

A kárfelmérés még javában zajlik, a kárbejelentések megtételére a Magyar Államkincstár és a biztosítók felé 10 napjuk van a gazdáknak. Folyamatosan érkeznek visszajelzések a kamarához, ennek alapján az látszik, hogy nem lehet azt mondani, hogy egységes sávban taroltak a viharok, inkább sok kis lokális gócban okoztak károkat, vagy egyáltalán bármilyen hatást – mondta az Indexnek Rittlinger József, a NAK Baranyai megyei elnöke.

A megyén dél felől keleti irányban végighaladó viharok egyes helyeken száraz jégveréssel, másütt esővel és jégveréssel jártak, de olyanra is volt példa, hogy egyáltalán nem volt csapadék. Megesett, hogy egy 5 kilométeres sávon belül az egyik táblán előfordult nagyon sok, 28-38 milliméteres csapadék, ettől másfél kilométerre alig egy-két milliméternyi, de 6 kilométerre már egy csepp se esett. De olyanról is beszámoltak a gazdák, hogy az árpatábla elején 100 méteres sávban nagyon elverte a jég a vetést, de a másik vége már csapadékot sem kapott. Mindezek miatt  a kárfelmérés is elhúzódik, mert mindenkinek minden táblát ellenőrizni kell. Annyi biztos, hogy lesz terméskiesés emiatt, de más minőségi problémák előfordulását nem tartjuk valószínűnek a búzánál – tette hozzá az elnök.  

A legnagyobb károkat a megye mintegy 12 ezer hektárnyi, épp betakarítás előtt álló repceállományában okozta a vihar.

Volt olyan gazda, akinek becslése szerint a várható termés 50 százalékát verte el a jég, illetve rázta ki a kombájnokra váró érett magokat a földre a szél" – mondta az elnök.

A kiskertekből, falvakból inkább van jégkárokról szóló visszajelzés, nagyobb, összefüggő kertészeti üzemből, és a dinnyeföldekről még kapott ilyet az elnök. Az aratással kapcsolatban elmondta, hogy a baranyai földeken a 17 ezer hektárnyi árpavetés felét aratták már le a termelők, de nehezítheti a betakarítás folytatását, hogy az erős szelek miatt több helyen is megdőltek a kalászok. Ugyan ez hátráltathatja majd a héten induló búzaaratást is.

Az árpafelvásárlási árak döntően attól függően alakulnak, milyen távolságban van a tábla a Dunától, de befolyásolja a felkínált mennyiség és a hektolitersúly is. Jelenleg tonnánként 57 ezer és 60 ezer között szóródik a felkínált ár – tette hozzá Rittlinger József. Ez ugyan újtermés esetén rekordnak számít, azonban ha a termelés emelkedő költségét is figyelembe vesszük – például az őszre kapott tonnánkénti 140 ezer forintos alapműtrágya árajánlatot –, már korántsem akkora a nyereség, miközben az állattartás egyre nehezebben tudja kigazdálkodni a rekordmagas takarmányárakat.

A szeszélyesen alakuló csapadékmennyiség miatt helyenként örülnek, helyenként pedig bánkódnak a gazdák. Az őszi elhúzódó vetési időszak miatt bőven vannak ugyanis olyan búzatáblák is, amelyeken még segíthet is a hét végi csapadék, mivel vannak még fejlődő állományok is, de az aratásra szánt tábláknál inkább hátráltatja a betakarítás megindulását.

Azok a gazdák azonban aligha bánják a pénteki hidegfrontot, akiknek elég csapadékot kapott a kukorica vagy napraforgó táblája. Az elmúlt héten ugyanis a szárazság és a nagyon erős UV-sugárzás eléggé megviselte a növényeket. OIyannal még nem találkoztam, hogy a szárazság miatt a napraforgó a virágzás biztosítása érdekében elkezdte elfonnyasztani az alsó leveleket – jegyezte meg az elnök. 

A szárazság – már szinte az egész országban a kritikus 40 százalékos érték alá csökkent a talaj nedvességtartalma, de az Alföldön és a Kisalföldön 30 százalék alatti értékek is előfordulnak – miatt egyébként a kamara már a múlt héten kezdeményezte a Belügyminisztériumnál a tartósan vízhiányos időszak kihirdetését. Ebben az időszakban nem kell vízkészletjárulékot fizetni a mezőgazdasági termelőknek, továbbá vízjogi engedély nélkül, bejelentést követően egy alkalommal rendkívüli öntözési célú vízhasználat lehetséges. Mindezek hozzájárulnak ahhoz, hogy mesterséges vízpótlással (öntözéssel) mérsékelhetők legyenek az aszályos időjárás hatásai.

(Borítókép:  Kombájnnal aratják a búzát Somberek határában 2018. június 12-én. Fotó: Sóki Tamás / MTI)