Krisztina
18 °C
24 °C

A kormány riadót fújt, hogy érjen is valamit a felújítási támogatás

GettyImages-976037742
2021.07.02. 14:38
Orbán Viktor több intézkedést is bejelentett pénteken, amelyekkel letörnék, megállítanák az építőanyagárak további emelkedését. A miniszterelnök szerint be kell avatkozni, mert egyébként a lakásfelújítási állami támogatások nem a kispénzű magyar állampolgárokhoz jutnak, hanem azokhoz, akik az építőanyagipar-kereskedelmet tartják a kezükben. Az ÉVOSZ elnöke szerint az intézkedéseknek az év vége felé lehet majd hatásuk az árakra, amelyek a nyáron akár még tovább emelkedhetnek.

A kormány októbertől kiviteli korlátozást rendelt el építőipari termékekre, továbbá az áremelkedések megfékezéséért néhány építőanyag esetében extraprofitadót fog bevezetni – jelentette be a szokásos péntek reggeli rádióinterjújában Orbán Viktor miniszterelnök. A kormány erről csütörtöki ülésén határozott, és a gazdaságba beavatkozó, aktív, kezdeményező kormányzati döntéseket hozott. Arról, hogy ez egyáltalán napirenden van kormányzati szinten, már lehetett tudni:

  • június 10-én Nagy Márton, a miniszterelnök gazdasági főtanácsadója egy konferenciáján arról beszélt, hogy a külföldi építőanyag-gyártócégek visszaélnek erőfölényükkel;
  • majd pár nappal később a Gazdasági Versenyhivatal bejelentette, hogy vizsgálói csoportot hozott létre, hogy kiderítse az építőipari alapanyagok drágulásának okát;
  • a hét elején pedig maga a miniszterelnök közölte, hogy a drágulás mértéke „elfogadhatatlan”, intézkedésekre lesz szükség.

Ezeket az intézkedéseket pedig, úgy fest – legalábbis egy részükről már tudunk –, meg is hozta a kormány.

Alapanyag nem mehet ki az országból

Az októbertől életbe lépő kiviteli korlátozásról a kormányfő a Kossuth rádióban elmondta, hogy részben azért „szaladtak el” az építőipari anyagok árai néhány terméknél, mert megnőtt az országból kivitt mennyiség.

Hogy miért nem korábban lép életbe a korlátozás, ennek okairól a miniszterelnök azt mondta, hogy ezt előbb be kell jelenteni Brüsszelben, az Európai Uniónak azt engedélyeznie kell, ez pedig szavai szerint négy hónapig tart. Addig sem tétlen a kormány, ugyanis a kivitel esetében kötelező bejelentést és állami elővásárlási jogot vezetnek be.

Megpróbáljuk Magyarországon tartani az építkezések szempontjából kulcsfontosságú anyagokat

– idézi az MTI Orbán Viktort.

Extraprofitadóval fognák meg az áremelkedést

A kormány az áremelkedések megfékezéséért néhány építőanyag esetében extraprofitadót tervez bevezetni. A miniszterelnök példaként a kavicsot és a sódert említette, amelyeknél ezt mindenképpen megteszik, de vizsgálnak más termékeket is. Ezt Orbán Viktor azzal indokolta, hogy egyes építőanyagok esetében olyan extraprofitot akarnak realizálni a vállalkozók, ami szerinte nem fogadható el. Ezért ha bizonyos árszint fölötti eladási árat tapasztal a kormányzat, az afölötti ár kilencven százalékát el fogja vonni – arról nem beszélt, hogy mi alapján határozzák majd meg ezt az árszintet.

Szerinte a gazdaságba ezeken a pontokon be kell avatkozni, mert egyébként a lakásfelújítási állami támogatások nem a kispénzű magyar állampolgárokhoz jutnak el, hanem azokhoz, akik az építőipart, az építőanyagipar-kereskedelmet tartják a kezükben.

Nem őket akarjuk extraprofithoz juttatni

– tette hozzá a miniszterelnök.

Az építőiparban tapasztalható brutális áremelkedésekről több cikkben is beszámoltunk már.

Az ÉVOSZ örül, hogy időben reagál a kormány

Az Orbán Viktor által bejelentett fenti intézkedésekről Koji Lászlót, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének (ÉVOSZ) elnökét kérdeztük, aki az Indexnek kiemelte, hogy szövetségük is azt javasolta a kormánynak, hogy az exportra szánt termékek nagyobb részét átmenetileg hazai vevőknek értékesítsék, vizsgálják meg, hogy ezt milyen intézkedésekkel lehet elérni.

Borzasztóan fontos lenne, hogy a hazai építőanyag-gyártók egyrészt több műszakban termeljenek, növelve ezzel termelésüket, hogy ne alakuljon ki anyaghiány a ciklikus termékeknél

– fogalmazott portálunknak Koji László. Arra a felvetésre, hogy ez csak részben lehet megoldás az árak letörésére, hiszen az építkezéseken – leegyszerűsítve például egy családi ház építéséhez szükséges alapanyagok esetén – sokszor eleve importált anyagokat használnak például a fa- és acélipari anyagokat nézve, az ÉVOSZ elnöke azt mondta, hogy az összes építkezésükhöz 48 százalékban import termékekből dolgoztak.

A fatelepeken is többnyire külföldről – jellemzően Szlovákiából, Lengyelországból – behozott faanyagokkal lehet találkozni. Maradva ennél a példánál: a szakszövetség is felvetette a kormánynak, hogy „segítsenek rá” valamilyen módon a piaci szereplőkre, hogy legyenek mielőbb alternatív importbeszerzési lehetőségek. Azt az ÉVOSZ-nál jól tudják, hogy mely alapanyagot, terméket melyik relációból – elsősorban Keletről – lehetne behozni. A faanyagoknál maradva Moldovát, Oroszországot, Fehéroroszországot és Romániát ajánlották a kormány figyelmébe – tudva azt, hogy ebben a régióban van akkora mennyiségű faáru, amelyet be lehetne hozni.

Visszatérve az árak letörésére: kereslet és kínálat találkozása. Ha valamiből kevés van, nagy rá a kereslet, az drágul. Év eleje óta több építőipari alapanyag esetében hiány alakult ki a piacon – amire a kormánynak nyilván nincs semmilyen hatása, hiszen, maradva a fás példánál nem vagyunk Kanada vagy Oroszország. A faanyagok esetében elszálltak a világpiaci árak:

A fenti grafikonon is látható, hogy év elejéhez képest május közepére a duplájára nőtt a faanyag világpiaci ára: egységenként (1000 board feet, ami körülbelül 2,3 köbméternek felel meg) 1600 dollár fölé – azóta ugyan csökkenő tendenciát mutat, de még mindig 700 dollár felett van a tőzsdei árazás, ami 2019-ben még jellemzően 400 dollár alatt járt. Hogy miért szálltak el ennyire az árak? Koji László szerint ennek leginkább két oka van: Kína visszatartja, Kanada pedig nem ad el fát az USA-nak, amelyik így kénytelen Európából vásárolni – például a lengyelországi kapacitások jelentős részét már le is kötötték.

A kormánynak tehát ebben a világkereskedelmi helyzetben kell olyan intézkedéseket hoznia, amelyek – ha nem is viszik le az árakat a tavalyi szintre – legalább a drágulást megfogják valamelyest, esetleg még csökkentik is az árakat. Ugyanis – ahogy Koji László felhívta rá a figyelmet – a közgazdaságtan alapjai szerint alapvetően három megoldással lehet a volument emelni:

  • a hazai termelés növelésével,
  • a hazai termelést lehetőleg itthon eladni,
  • külföldről többet behozni.

Néhány acéltermékkel kereskedő céggel beszélve szintén az a helyzet körvonalazódik, hogy ebben az ágazatban is főként az importra támaszkodnak, miközben a Dunaferr döglődik. „Szinte csak importálunk, miközben azt meg hagyjuk, ami Dunaújvárosban történik – fogalmazott az ÉVOSZ elnöke, hozzátéve, hogy – mindenkinek az lenne az érdeke, hogy Dunaújváros százszázalékosan termeljen”, amitől egyébként messze vagyunk.

Mindenesetre annak kifejezetten örülnek az ÉVOSZ-nál, hogy a május közepi felvetéseikre egy hónap alatt reagáltak, azok elérték az állam ingerküszöbét.

A kormány azért van, hogy kormányozzon, és találja ki, hogy uniókomfort módon ezt hogy lehet megoldani

– mondta az Indexnek Koji László, hozzátéve, hogy mindenképpen lépni kellett.

Mi lesz az árakkal?

Az ÉVOSZ elnöke szerint a péntek reggel bejelentett intézkedéseknek az utolsó negyedévben lehet majd hatásuk az árakra. Ugyanakkor arra számít, hogy

az árak a nyári hónapokban még majd felfelé MENNEK.

Szerinte várhatóan ősszel lesz az árakban egy korrekció, amikor elindulhatnak lefelé – de ennek mértékét egyelőre még nem látni, feltehetően bőven az év eleji árak felett leszünk még így is.

Extraprofit?

A kormányfő beszélt az extraprofitról is, hogy megadóztatják. Koji László erről azt mondta, hogy az építőipar szerencsés esetben öt–nyolc százalékos, árbevétel-arányos eredménnyel (nyereséggel) talán le tudja küzdeni ezt az évet, de néhány cég ettől rosszabb helyzetben is lehet. Ez a kiindulópont. Egy értékláncon belül pedig azért az furcsa, ha másvalakinek a kialakult helyzetben 35 százalékos extraprofitja van.

Az persze árnyalja a képet, hogy sok cég azért kénytelen emelni, mert az előállításához szükséges alapanyagok világpiaci ára is emelkedett – ami költségemelkedést hozott magával. „Vannak cégek, ahol ha feleannyi lenne a kereslet a termékeire, akkor sem tudná olcsóbban adni, mert annyira megnőtt a termelési költsége” – fogalmazott az ÉVOSZ elnöke.

Az Orbán Viktor által is említett kavics és sóder esetében ráadásul Koji László szerint állami földtulajdonról, koncessziókról van szó, az utóbbi években mégis hallhattunk olyan híreket, hogy e vállalkozások több mint húszszázalékos, sőt olykor negyvenszázalékos profittal tudtak működni. „Ezeket minimum meg kell vizsgálni” – tette hozzá.

Elmondta azt is, hogy az ÉVOSZ nem az anyaggyártókat támadja, hiszen tagjaik között is vannak ilyen cégek, hanem csupán azt szeretnék elérni, hogy legyen anyag – ahogy a megrendelők is.

Az építőipar egyedül ezt a problémát nem tudja megoldani, kormányzati rásegítéssel sem fog úgy sikerülni, ahogy szeretné, mert akkora Magyarország importkitettsége ezen a területen a világkereskedelem pici pontjaként

– fogalmazott Koji László.

(Borítókép: Építkezés Angliában. Fotó:  Adrian Sherratt / Construction Photography / Avalon / Getty Images)