Olga, Liliána
20 °C
35 °C

Visszahívott élelmiszerek: bizalmi ügy

GettyImages-1222297376
2021.07.05. 09:52
A kereskedők nem szívesen nyilatkoznak a részletekről.

Az elmúlt években megszokhattuk, hogy időről időre érkezik egy-egy jelzés arról, hogy valamelyik élelmiszert visszahívják a boltokból, a fogyasztóktól. Az élelmiszeripar hatalmas üzletág, a globális kereskedelem pedig még rá is segít, hogy viszonylag rövid idő alatt a glóbusz bármely pontjáról asztalunkra kerülhet egy korábban egzotikusnak számító, mára azonban hétköznapivá vált alapanyag, ínyencség. A hosszúra nyúló ellátási láncok és a tömegtermelés miatt azonban óhatatlanul előfordulnak szándékolatlan hibák, szennyeződések, amelyekre már csak akkor derül fény, ha az adott termék a boltokba vagy a fogyasztókhoz kerül. Ilyenkor az uniós szabályok szerint a gyártói felelősség alapján a cégeknek jelezni kell, ha kifogás merült fel a termékükkel kapcsolatban, ez pedig végigszalad az uniós riasztási láncon (RASFF) is, mivel a szabad belső piacon szabad az élelmiszerek útja is.

Nálunk a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) közvetíti ezeket a jelzéseket, amelyek esetében általában felhívják a fogyasztók figyelmét arra is, hogy az adott terméket visszaveszi a forgalmazó kiskereskedő. Legutóbb a héten adott ki figyelmeztetést a Nébih arról, hogy a megengedettnél magasabb etilén-oxid-szennyeződést mutattak ki az E410 adalékanyagban, azaz az élelmiszeriparban széles körben használt szentjánoskenyérlisztben. Emiatt az Auchan már termékvisszahívásra is kényszerült, de a Nébih amellett, hogy önellenőrzésre kéri a gyártókat, használtak-e a tudtukon kívül a szennyeződést tartalmazó adalékanyag-tételből, országos célellenőrzést is indít, hogy kiderüljön, milyen mértékben érinti a hazai élelmiszerpiacot a probléma. 

Az élelmiszer bizalmi termék, még a kereskedők sem szívesen beszélnek arról, hogy egy-egy ilyen termékvisszahívási felhívást követően valójában mekkora a fogyasztók által visszavitt tételek mennyisége vagy aránya. 

Az Index az aktuális felhívást megelőzően a témában feltett körkérdéseire legalábbis nagyon eltérő részletességű válaszokat kapott a hazai kiskereskedelem nagyobb szereplőitől. Azt természetesen minden lánc hangsúlyozta, hogy az akció sikere érdekében mindenben együttműködnek a hatóságokkal, eladóhelyi, honlapon és sajtóközlemény útján való közzététellel segítik a vásárlók figyelmének felhívását a problémás termékre. És arra is, hogy a visszahívott termék árát megtérítik a vásárlóknak. 

Az Aldi mindössze annyit válaszolt, hogy kiemelten kezelik ezeket az ügyeket, és akár a fogyasztói, akár az ő oldalukon merül fel a gyanúja, hogy a termék nem felel meg az élelmiszer-biztonsági vagy jogszabályi előírásoknak, azonnal értesítik a gyártót és a hatóságokat is, és rögtön rendelkeznek a termék forgalomból történő kivonásáról is. Ezt minden esetben eladóhelyi, üzleti tájékoztatók (plakátok) kihelyezésével, valamint az adott termékvisszahívás honlapjukon való megjelenítésével, illetve sajtóközleménnyel segítik.

A Lidl az auditált fenntarthatósági jelentésüket ajánlotta figyelmünkbe. A termékbiztonságra vonatkozó fejezet szerint részletes és sokszor a jogszabályi előírásoknál szigorúbb beszállítói minőségellenőrzéssel igyekeznek elejét venni az élelmiszerekkel kapcsolatos problémáknak. Amennyiben mégis termékbiztonsági probléma merülne fel, akkor a hatóságokkal együttműködve gyors és szabályozott körülmények között igyekeznek visszahívni és megsemmisíteni a kifogásolt termékeket a vásárlók transzparens tájékoztatása mellett. Ezen túlmenően pedig törekednek arra, hogy a gyártókkal együttműködve intézkedéseket tegyenek a hasonló esetek megelőzésére. Az incidens kivizsgálását követően minden esetben termékfejlesztést kezdeményeznek. Büntetéssel vagy bírsággal, illetve termékvisszahívással járó eset előfordulásakor azonnali hatállyal megszüntetik a termékforgalmazást is, valamint fokozottabb gyártói és termékellenőrzéseket vezetnek be.

Az aktuális esetben közvetlenül érintett Auchan tájékoztatása szerint a termékvisszavétel aránya ilyen esetekben sok mindentől, de többnyire a termék jellegétől és árától függ. A Spar ezt azzal egészítette ki, sokszor azon is múlik, hogy a vásárló visszahozza-e az adott terméket, hogy a termék fogyaszthatósági vagy minőségmegőrzési ideje milyen intervallumra vonatkozik. Minél közelebb van a lejárati idő, annál kevesebb terméket hoznak vissza, illetve

a termék ára is befolyásoló tényező, alacsonyabb termékárnál kisebb a visszahozási hajlandóság.

Azzal kapcsolatos adatuk mindenesetre nincs, hogy az eladott termékek hány százalékát veszik vissza, ahogyan a Tescónak sem. Erről egyébként egyik megkeresett üzletlánc sem adott adatokat. A Tesco tapasztalatai szerint alapvetően mindkettőre van példa: arra is, hogy visszaviszik a fogyasztók a terméket, de a kidobására is. Értelemszerűen inkább azokkal találkoznak, akik reklamálni szeretnének egy kifogásolt termék kapcsán, és szeretnének megoldást találni a problémájukra. Ilyenkor a csere vagy a pénzvisszafizetés lehet a megoldás. Bár jellemzően az, aki veszi a fáradságot a termék visszavitelére, a láncok tapasztalatai szerint inkább a pénz visszafizetést választja. 

A visszavitt termékeket pedig az illetékes hatóságok iránymutatása alapján a legtöbb láncnál legtöbbször megsemmisítik. A Tesco szerint a belső minőségbiztosítási szabályaik és a kifogás oka alapján döntenek a megsemmisítésről, de előfordulhat, hogy visszaküldik a beszállítónak, továbbá termékcsere is. A Sparnál úgy nyilatkoztak, hogy a termék problémájától és a fellelhető zárolt termék darabszámától is függ, hogy mi lesz a zárolt termék sorsa, de az esetek többségében azonnali megsemmisítést rendelnek el, amelyről megsemmisítési jegyzőkönyvet állít ki a szakcég.

Egyébként az Auchannál nemcsak a hatóságok irányából érkező jelzésekre figyelnek, hanem a fogyasztóktól beérkező panaszokra is, amelyeket alaposan kivizsgálnak, szükség esetén a termékek gyártójának és a hatóságok értesítésével. Rosszhiszemű vásárlói jelzésről nem tettek említést. Igaz, ez más lánc szerint sem jellemző, a Tesco tapasztalatai szerint kirívó esettel nem találkoztak a közelmúltban.

Milyen gyakran hívnak vissza termékeket?

Azzal kapcsolatban, hogy 2020-ban hány esetben kényszerültek termékvisszahívásra, és ez milyen nagyságrendű költséget jelentett a láncnak, az Auchan általánosságban annyit válaszolt, hogy utóbbi nagysága esetenként eltérő lehet: a költséget befolyásolja a megsemmisítés, a szállítás, a készletek értéke, illetve a munkaerőköltség is. A Spar tájékoztatása szerint tavaly négy ilyen esetük volt. Mint írták, a visszahívás költsége változó, van több százezres, adott esetben többmilliós tétel is, ami a mennyiségtől, a hulladék típusától és a földrajzi elhelyezkedéstől függ.

A legkonkrétabb választ a Tescótól kaptuk: tavaly 100 esetben kellett terméket visszahívniuk a polcokról. Ez a 100 eset összesen 210 ezer darab egyedi kiszerelésű termék visszagyűjtését jelentette. Öt esetben fordult elő vásárlói/fogyasztói termékvisszahívás, ami 300 darab egyedi kiszerelésű termék visszahívását érintette. A visszavitt termékeket a Tesco telephelyein megsemmisítették. Hozzátették: az idei pénzügyi évben, 2021. március 1. óta több mint 7500 megkeresés érkezett a Tesco kapcsolati irodához, aminek kevesebb mint 2 százaléka vonatkozott a termékek minőségére, a minőség kifogásolására. 

(Borítókép: Vásárlók egy szupermarketben, New Yorkban, 2020. május 1-jén. Fotó: Alexi Rosenfeld / Getty Images)