Kristóf, Jakab
19 °C
34 °C

Talpon marad az állami nőgyógyászat?

D NOE20020828012
2021.07.12. 21:24
Már körvonalazódik, hogy az eddig ezer szállal egymásba fonódott állami és magánegészségügyi ellátás hogyan válik szét, legalábbis a nőgyógyászat egyik fontos területe jól mutatja, hogyan muzsikál a március óta életbe lépett új egészségügyi szolgálati jogviszony.

A március 1-jén életbe lépett, sokat emlegetett egészségügyi szolgálati jogviszony új időszámítást hozott a hazai egészségügyben. Többek között azzal, hogy úttörő kísérletként igyekezzen tisztább viszonyokat teremteni a korábban egymással sokszorosan, leginkább átláthatatlanul összefonódó magánegészségügyi és állami ellátás között. Ezen belül is neuralgikus pont volt a nőgyógyászati ellátás, amelynek a hálapénz intézménye igencsak szerves részét képezte. Nem is beszélve arról, hogy a magánrendelőben tett látogatás eredménye könnyen lett állami beavatkozás, majd fordítva és így tovább.

A közel 200 ezer magyar nőt, azaz a lakosság igencsak tekintélyes részét érintő endometrióziskezelések területén mára egész kontúrosan látszik, hogy a két szféra hogyan válik el egymástól. A mára formálódó, kialakult status quo pedig tulajdonképpen egészen megnyugtató – tudta meg az Index a magyar endometriózisos betegek érdekeit közel 11 éve képviselő Női Egészségért Alapítvány elnökétől. Mint Salamon Adrienn mondja, az a félelem máris nem igazolódott be, hogy a speciális tudással rendelkező nőgyógyászok tömegével menekültek volna a magánegészségügybe.

Jelenleg egyetlen olyan endometriózisspecialistáról tudunk, aki az egészségügyi szolgálati jogviszony életbe lépésétől kizárólag már csak a magánegészségügyben gyógyítja a betegeket. Ennek nyilván nem örülünk, különösen azért, mert egyébként egy felkészült, neves nőgyógyászprofesszorról van szó. Ugyanakkor a szintén kiváló szakemberekből álló csapat, akikkel korábban együtt dolgozott, továbbra is ugyanúgy elérhető a pécsi klinikán. Vagyis nem mond igazat, aki azzal riogat, hogy Pécsen és országosan megszűnt az állami egészségügyi endometriózisellátás

– állítja Salamon Adrienn, aki március óta folyamatosan tartja a kapcsolatot az egészségügyi államtitkársággal, a döntéshozókkal. Az eddigi visszajelzések alapján a Női Egészségért Alapítvány vezetője szerint az endometriózissal küzdő betegek ellátásához az állami intézményekben továbbra is maradéktalanul fennállnak a megfelelő, színvonalas szolgáltatást nyújtó tárgyi és személyi feltételek.

Azaz van elég szakember, aki ha kell, diagnosztizálja, gyógyszerezi, és ha kell, műti őket. De a rendszer, a betegutak felülvizsgálata szükséges, és ezek alapján azok optimalizálása is, hogy a miniszteri közleményben jelzett 4,5 éves diagnosztikai késedelem csökkentése mielőbb megvalósítható legyen.

Szülész-nőgyógyászt lassan lasszóval sem?

Kásler Miklós emberi erőforrásokért felelős miniszternek a napokban kiadott közleménye megerősíti, hogy a szaktárca továbbra is komplex módon kezeli a meddőség kérdését, a mesterséges megtermékenyítés folyamatát, valamint az endometriózis kezelését. A minisztérium a szakmai kollégiumok bevonásával dolgozik azon, hogy hosszú távon biztosítva legyen a nemzetközi tapasztalatokkal bíró humán erőforrás és a korszerű eszközfeltétel. Fontos megoldást találni arra, hogy hosszú távon elegendő szakorvos tudja ellátni a szülészet-nőgyógyászatokra érkező kismamákat és betegeket – ismerte el júniusban az Indexnek adott interjújában Ficzere Andrea, a Magyar Kórházszövetség elnöke. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a legutóbbi, szerdai Kormányinfón az Index kérdésére válaszolva arról beszélt, hogy a hálapénz március elejétől élő tilalma leginkább a nőgyógyászati ellátást érintette, ezért az Országos Kórházi Főigazgatóság tesz majd javaslatot arra, hogy milyen pótlékok legyenek a nőgyógyászatban. Ezekről a kormány szeptemberben fog dönteni – jelentette ki a tárcavezető.

A Női Egészségért Alapítvány márciusban, az érintettek körében végzett kutatása egyértelműen rámutatott, hogy az ellátásra szoruló, endometriózisban érintett betegek egyik legnagyobb aggodalma, hogy az új egészségügyi szolgálati jogviszonnyal elveszítik korábbi kezelőorvosukat.

A hazai állami endometriózis centrumok:

– Debreceni Egyetem Klinikai Központ, Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika;
– Kiskunhalasi Semmelweis Kórház;
– Országos Onkológiai Intézet;
– a győri Petz Aladár Megyei Oktató Kórház;
– a pécsi PTE KK Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika;
– Semmelweis Egyetem Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika Baross utcai részleg;
– Semmelweis Egyetem Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika Üllői úti részleg;
– Szegedi Tudományegyetem Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika.

Egész pontosan a betegeknek dönteniük kell, hogy mostantól az állami vagy a magánegészségügyi ellátónál keresik fel a nőgyógyászt, akinek korábban bizalmat szavaztak. Akivel akár évek óta kapcsolatban állnak, és végigcsináltak közösen egy vagy több endometriózisműtétet.

Akinek 2020. november 18. előtt kezdték meg a kezelését, rá 2021. március 1. után sem vonatkozik az összeférhetetlenségi tilalom. Vagyis a páciens időközben hiába járt az endometriózisa miatt magánrendelésen, amennyiben a kezelése 2020. november 18. előtt kezdődött az állami intézményben, őt a továbbiakban is kezelhetik az állami kórházban. Ilyenkor tehát a magánegészségügyben való részvétel és az állami ellátás nem zárják ki egymást. Ahogy akkor sem, ha valaki magánegészségügyi szolgáltatóhoz jár többek között rákszűrésre

– magyarázza Salamon Adrienn a rendszer jelenlegi működését az állásfoglalások alapján, amelyeket Kásler Miklós és az egészségügyi államtitkárság juttatott el az általa képviselt női civil szervezethez.

A Női Egészségért Alapítvány arról is értesült, ha egy március 1. előtt tervezett, koronavírus miatt elhalasztott műtétnek szövődménye lesz, ám közben már megjelent a magánrendelésen a páciens, az állami egészségügy ebben az esetben is köteles fogadni az érvényes társadalombiztosítással rendelkező beteget. Függetlenül attól, hogy az első ellátást hol vette igénybe az endometriózisban érintett.

Ahogy az állami egészségügy azok számára is nyitva áll, akiknek ugyan korábban magánegészségügyi szolgáltató végezte az endometriózisműtétjét, miután ismét kiújult a betegség. Vagyis ugyanaz az orvos ugyanazt a beteget, ugyanazzal a diagnózissal nem láthatja el, de természetesen másik orvos igen.

Diagnózis négy és fél, műtét egy év alatt

Salamon Adrienn hozzáteszi, míg a koronavírus előtt egy endometriózisműtétre legfeljebb három-négy hónapot vártak a betegek, a pandémia miatt mára itt is igencsak hosszúra nyúltak a várólisták. Így most ismét ott tartunk, hogy akár egy év is lehet, mire sorra kerül egy mélyen infiltráló endometriózissal küzdő beteg. Ahogy a nyári szabadságolások időszaka sem feltétlenül segít, cserébe ront a helyzeten. A járvány idején természetesen továbbra is elvégezték az életmentő műtéteket, mikor például az endometriózissal összefüggésben leállt a beteg veséje vagy elzáródott a húgyvezetéke.

Várhatóan szeptembertől elkezdik ledolgozni a feltorlódott várólistákat, és bízunk benne, hogy viszonylag hamar visszatér a rendszer a normális kerékvágásba. A műtétet elvileg az az orvos végzi el, aki a korlátozások bevezetése előtt időpontot egyeztetett a beteggel. Ha az érintett orvos közben átment a magánegészségügybe, az ellátást egy kollégája veszi át, vagy betegként ilyenkor kereshetünk másik állami endometriózisközpontot. Ahogy arra is van lehetőség, hogy ezeket a szakembereket személyes közreműködőként foglalkoztassa az állami kórház az OKFŐ engedélye mellett

– sorolja a lehetőségeket Salamon Adrienn.

A méh rejtélyes betegsége

A termékeny életkorban lévő nők körülbelül tíz százalékát érintő endometriózis pontos kialakulása máig rejtély az orvostudomány számára. A jellemzően 25 és 35 év közti fiatal nők betegsége a méhnyálkahártyához hasonló endometriumszövet megjelenését és szaporodását jelenti, kívül a méh üregén. Leggyakrabban a kismedencében, a petefészkekben, illetve a hashártya felszínén. Ezek az endometriózisszigetek, összhangban a menstruációs ciklussal, rendszeresen visszatérő fájdalmat és meddőséget okozhatnak. A betegség okozta elváltozások érinthetik a méh izomzatát, a méhen kívüli hasűri és a nemi szerveket, így a petefészket, a petevezetéket, a hüvelyfalat, a vastag-, a vég-, illetve ritkábban a vékonybelet; a húgyhólyagot és a húgyvezetéket, sőt akár a májat, vesét, tüdőt is.

Az endometriózis főbb tünetei:

  • – fájdalmas menstruáció;
    – állandó, tartós, krónikus kismedencei fájdalom;
    – vizelet-, illetve székletürítést kísérő fájdalom;
    – a nemi életet kísérő fájdalom;
    – gyakran az egyedüli tünet a meddőség, amely a betegek körülbelül negyven százalékánál fordul elő.

(Borítókép: Semmelweis Egyetem I. számú Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikájának  nőgyógyászati műtője 2002. augusztus 28-án. Fotó: Bruzák Noémi  / MTI)