Júliusban egy kicsit kevésbé drágult minden

Júliusban a fogyasztói árak átlagosan 4,6 százalékkal voltak magasabbak az egy évvel korábbinál, egy hónap alatt pedig átlagosan 0,5 százalékkal nőttek – derült ki a Központi Statisztikai Hivatal friss jelentéséből. Az előző havi, júniusi infláció kiugróan magas, 5,3 százalékos volt. Olyannyira, hogy ez már lépéskényszerbe hozta a Magyar Nemzeti Bankot is, amely alapkamat-emelési sorozatot jelentett be. Az eddigi kétszer 30 bázispontos emelés azonban a jelek szerint épp, hogy csak fékezni tudta az infláció és az árak elszabadulását. A júliusi, a piaci várakozásokhoz képest kicsit jelentősebb, 0,7 százalékos lassulás azonban több szakértő szerint is csak átmeneti, és mivel az infláció még mindig a jegybanki toleranciasávon kívül van, azaz 4,6 százalékos lett a 4,3 százalékhoz képest,

A KSH friss jelentése szerint egy év alatt, 2020 júliusához képest az élelmiszerek ára 3,1 százalékkal emelkedett. Ezen belül az étolajé 27,5, a margariné 8,0, a baromfihúsé 7,7, a liszté 7,2 százalékkal lett magasabb. Az alapanyagár emelkedés hatása erőteljesen megjelent többek között a munkahelyi étkezés drágulásában, amelynél 8,4 százalékos emelkedést regisztrált a KSH. Emellett a büféáruk 7,3,  és az éttermi étkezés 6,2 százalékos drágulását is rögzítették.

A szeszes italok, dohányáruk átlagosan 11,1, ezen belül a dohányáruk 18,1 százalékkal kerültek többe, igaz, utóbbiban a jövedéki adóemelés hatása is érvényesült.

A tartós fogyasztási cikkekért 3,8 százalékkal kellett többet fizetni, ezen belül a szobabútorok 10,7, a konyha és egyéb bútorok 8,4, az új személygépkocsik 7,5 százalékkal kerültek többe. Az üzemanyagok ára a bázishatás miatt „csak” 19,8 százalékkal emelkedtek. Az építőipari árrobbanás hatása a lakásjavító és -karbantartó cikkek piacán is érvényesült, itt éves alapon 11,9 százalékos drágulást jegyzett fel a KSH. A szolgáltatások 2,9, ezen belül a lakásjavítás és -karbantartás 11,3, az üdülési szolgáltatások 7,6 százalékkal kerültek többe.

Az előző hónaphoz képest a fogyasztói árak átlagosan 0,5 százalékkal nőttek. Az élelmiszerek ára 0,1, az idényáras termékek – mint a burgonya, a friss zöldség és hazai, valamint déligyümölcs – nélkül számítva 0,4 százalékkal. Az élelmiszereken belül az étolaj 3,8, a baromfihús 2,1, a vaj és vajkrém 1,5, a száraztészta, illetve a munkahelyi étkezés egyaránt 1,1 százalékkal drágult. Az idényáras élelmiszerek 2,4, a sertéshús, valamint a szalámi, szárazkolbász, sonka ára egyaránt 0,8, a tojás 0,7 százalékkal mérséklődött. A járműüzemanyagok ára 4,2, a lakásjavító és -karbantartó cikkeké 4,1 százalékkal emelkedett. A szolgáltatások 0,4, ezen belül az üdülési szolgáltatások átlagosan 7,8 százalékkal drágultak.

2021. január–júliusban az előző év azonos időszakához képest a fogyasztói árak az összes háztartást figyelembe véve átlagosan 4,2, a nyugdíjas háztartások körében 3,9  százalékkal emelkedtek.

A nyugdíjasok fogyasztói kosarára számított infláció egyébként éves alapon kevésbé lassult, mint az összes háztartásra számított: míg júniusban 4,6 százalékos volt, addig júliusban 4,3 százalékos. 

Virovácz Péter, az ING Bank szenior elemzője a friss adatok elemzésekor kiemelte, hogy a júliusi inflációs lassulás elsősorban bázishatások következménye, és mivel havi alapon továbbra is jelentős általános áremelkedést mért a KSH, ezért továbbra is érdemi inflációs nyomás érzékelhető a magyar gazdaságban. Úgy vélte, az augusztusi kamatdöntő ülésen újabb 30 bázispontos kamatemelésre van kilátás, amivel mind az alapkamat, mind pedig az egyhetes betéti kamat mértéke 1,5 százalékra emelkedne.

Az ING továbbra is fenntartja az év egészére vonatkozó 4,5 százalékos inflációs prognózisát. Ez azt jelenti, hogy a következő hónapokban enyhülhet az infláció,

Regős Gábor, a Századvég makrogazdasági üzletágának vezetője ezzel szemben arra számít, hogy az infláció lassulása lehetővé teszi az MNB számára, hogy augusztusban kivárjon és még ne emelje tovább a kamatot. Hozzátette ugyanakkor, hogy ebben a helyzetben a kamatemelés erős üzenet lenne a piac számára, így mégsem zárható ki teljesen. A korábbinál mérsékeltebb inflációs nyomás miatt azt is elképzelhetőnek tartja, hogy 

A forint-euró árfolyama egyébként a friss inflációs adat megjelenését követően lényegében nem változott, maradt 352 forint körül, azonban a Portfolio szerint a kedvezőtlen német makrogazdasági adatok publikálását követően gyengülni kezdett, napon belül elszaladt 353,4-ig is.

Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője úgy látja, hogy az infláció enyhülése ellenére szükséges volt a kamatemelési ciklus elindítása, ráadásul még számos felfelé mutató kockázattal kell számolni, ideértve a nyersanyagár-emelkedés másodkörös hatásait, az újranyitás miatt „felrobbanó” keresletet, amit a kínálat lassabban tud követni, valamint a munkaerőhiány miatt várhatóan érdemben megugró béreket is. De arra is felhívta a figyelmet, hogy egyszeri tételek is jelentősen befolyásolják a fogyasztói árindexalakulását. Példaként a dohánytermékek jövedéki adóemelését említette, ami önmagában 1,2 százalékponttal növeli az inflációt, de a bázishatás miatt az év végétől jövő áprilisig pedig két lépésben ugyanennyivel vissza fogja húzni a drágulást, ezért a jövő év közepére már visszatérhet az infláció a 3 százalékos cél közelébe. Ugyanígy egyszeri tétel az üzemanyagárak tavaly április-májusi extrém alacsony bázisa; mivel tavaly a nyári hónapokban az üzemanyagárak már feljebb kerültek, kevésbé fogják felfelé húzni az inflációt, majd az év végén visszaeső bázisárak miatt az infláció újra meghaladhatja az 5 százalékot – mutatott rá az elemző.

Suppan Gergely várakozása szerint a következő hónapokban 5 százalék közelében maradhat az infláció. Az elemző idén 4,6 százalékos éves inflációra számít a tavalyi 3,3 százalékos után, míg jövőre a számos bázishatás miatt szerinte 3,2 százalékra mérséklődhet.

Németh Dávid, a K&H Bank vezető makrogazdasági elemzője arra hívta fel a figyelmet, hogy a júliusi inflációs adatok a csökkenés ellenére is többéves csúcsuk közelében vannak. Ezért szerinte ezek alapján még nem lehet egyértelműen azt mondani, hogy enyhült volna az inflációs nyomás a gazdaságban.

Arra számít, hogy augusztusban is a júliusihoz hasonló szinten lehet az infláció, esetleg kis lassulás is elképzelhető, majd szeptemberben újból gyorsulásra lehet számítani és novemberben akár 5 százalék fölé kerülhet az áremelkedés üteme. A jelenlegi kilátások szerint azonban úgy látszik, hogy átmeneti a megugrás, jövőre az éves átlagos infláció már 3,5 százalék körüli szintre süllyedhet az erre az évre várható 4,5 százalékról – tette hozzá az elemző. 

(Borítókép: Zöldség kínálat és vásárlók egy árusnál a Debreceni Nagypiacon. Fotó: Oláh Tibor / MTI)