Az első billenőpont a korallszigetek kipusztulása lesz

K EPA20160608050
2021.08.10. 05:58
A Másfélfok portál sajtóklubjában Ürge-Vorsatz Diána, a CEU fizikus professzora elemezte az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) hétfői jelentését. A helyenként súlyos megállapításoktól a fizikus szerint nem szorongani kell, hanem elfogadni, hogy az életünket nem folytathatjuk úgy, mint eddig, hiszen már így is számos visszafordíthatatlan változást idéztünk elő a Föld klímájában. Fizikailag még stabilizálható a hőmérséklet-növekedés, minden rajtunk múlik.

A téma iránt érdeklődő laikusok és a kutatók is nagyon várták az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) hétfői jelentését, amely a klímaváltozás ismert és új aspektusait ismertette. (A teljes dokumentumot és a hozzá tartozó térképeket, mellékleteket itt lehet elolvasni.) Az éghajlatváltozással foglalkozó Másfélfok portál sajtóklubjába ezúttal Ürge-Vorsatz Diána klímakutatót, a CEU professzorát, az IPCC III. munkacsoportjának alelnökét hívták meg, aki kibontotta a 42 oldalas dokumentumot.

A jelentés, amely a döntés-előkészítőknek, vagyis a politikusoknak szól, 65 ország 234 kutatója több mint 14 ezer tanulmánya alapján közöl kendőzetlenül olyan igazságokat, amelyek nagyon fájnak, és sokáig kell emésztgetnünk, ha fel akarjuk fogni a valódi, a hétköznapjainkban megjelenő hatásukat.

AZ ENSZ utoljára a 2018-as különjelentésében fogalmazott meg ilyen horderejű állításokat – ez a dokumentum rögzítette a törekvést, hogy a globális felszín-közeli átlaghőmérséklet-emelkedés ne haladja meg a 1,5 Celsius-fokot.

Az IPCC írásában – amelyet a tanács működése óta először online fogadtak el – az áll, hogy

minden kétséget kizáróan az emberi behatás a felelős a klímaváltozásért,

vagyis nem foghatjuk a természetre

  • a hőmérséklet emelkedését,
  • az egyre szélsőségesebb időjárási viszonyokat,
  • nekünk kell elkezdenünk csökkenteni, majd megszüntetni az üvegházhatású gázok (ühg) kibocsátását. 

A természetes hatások szinte elenyésznek az ember okozta hatások mellett, egy kivétel van, az intenzív vulkánkitörés-sorozat, amely erőteljes lehűlést hozhat, de csupán néhány évre.

A kutatók meg vannak győződve arról, hogy az éghajlati változások egyre kiterjedtebbek lesznek, ezek közül több olyan is akad, amelyre tízmillió éve nem volt példa.

Fizikailag még lehetséges másfél fokon tartani a felmelegedést, ám sok változást már nem lehet visszafordítani. Viszont sokat le tudunk lassítani, sőt párat meg is tudunk állítani. Vannak olyan, ember által mozgásba lendített folyamatok, amelyek több évezreden keresztül zajlanak majd, ilyen a jég olvadása is

– közölte Ürge-Vorsatz Diána. A 1,5 fokos emelkedés tartása érdekében erős, gyors és fenntartott üvegházhatásúgáz-csökkentésre van szükség. Ez nem csupán a klímavédelem miatt fontos, de a légszennyezés miatt is, amely – a kutató szerint – talán a legnagyobb veszélyt jelenti az emberre nézve.

A CEU professzora elmondta, szédítő léptékben kezdett el emelkedni a hőmérséklet a Földön:

nagyjából 125 ezer évvel ezelőtt volt ilyen magas az átlaghőmérséklet, az emelkedés üteme pedig mintegy kétezer éve nem volt ilyen ütemű.

A modellszámítások azt mutatják, hogy ha nincs az emberi faktor, akkor megmaradt volna az elmúlt százezer év átlagát nézve picit hűvösebb időjárás.

A tanulmányból az is kiderül, hogy a szén-dioxid-koncentráció 2019-ben magasabb volt, mint bármikor az elmúlt kétmillió évben. A metángáz szintjének emelkedése pedig meghaladta az elmúlt nyolcszázezer év csúcsát.

Hogy mindez hogyan hat a hétköznapjainkra, azt ezen a nyáron minden eddiginél erőteljesebben láttuk: szélsőséges aszályok, hő- és csapadékhullámok váltják egymást, és – ahogy a CEU professzora kiemelte – Európa igen erősen érintett terület. A csapadékmennyiség a kontinensen a legnagyobb mértékben a mediterrán régióban fog csökkenni.

A radikális éghajlati változások pedig egyre gyakrabban jelentkeznek, ha nem lépünk. Az IPCC anyagában megtalálható térképek pontosan megmutatják, hogy a klímaváltozást leginkább azok a térségek nyögik, ahonnan ennek nyomán a migrációs hullámok is időről időre elindulnak – Észak-Afrikáról és a Közel-Keletről van szó.

Ha nem lesz változás az ühg-kibocsátásban, az évszázad közepére két Celsius-fokos, a század második felére öt Celsius-fokos emelkedés is lehetséges. A felmelegedés ideiglenesen még a legoptimistább becslések szerint is nagyjából 1,6 Celsius-fok fölé megy majd két évtizeden belül, de ez visszacsökkenthető. Nem lehet tovább tárgyalgatni, spekulálni, a mai technológiákkal most kell megállítani a felmelegedést

– rögzítette a fizikus.

Hogy mi a különbség az elhanyagolhatónak tűnő egy- vagy kétfokos emelkedésben? A másfél fokos emelkedés esetében ötször, négyfokos esetén negyvenszer gyakrabban fordulnak majd elő hőhullámok. Gondoljunk csak bele, a mi térségünkben egyelőre „csak” 1,2 Celsius-fokkal magasabb a hőmérséklet a mérések kezdete óta, és milyen súlyos problémákat okoznak a hőhullámok vagy a villámárvizek. Ezért fontos, mondja a kutató, hogy minél előbb stabilizálni tudjuk a hőmérsékletet. Bármilyen szinten akarjuk ezt megtenni, ahhoz nem vezet más út, mint a szén-dioxid-kibocsátás megszüntetése.

A kutató kiemelte, bizony a fenti, elborzasztó adatsor sokaknál klímaszorongáshoz vezet, de amíg ez nem igényel klinikai ellátást, addig nem biztos, hogy káros. Ugyanis az szerinte nem megoldás, ha rettegve életünk megváltozásától homokba tudjuk a fejünket. Ehelyett meg kell adni az állampolgároknak azt az információt, hogy nagyon nagy a baj, akkor is, ha emiatt szorongani kezdenek. Szerinte 

a klímakutatással foglalkozó szakemberek egy része is depressziós.

„Jogos a szorongás. Ám tudatosítanunk kell magunkban, hogy a szorongásunk csak azzal szüntethető meg, ha most lépünk.”

Mi lesz a Golf-áramlattal?

Az éghajlatváltozási testület a hétfőn közzétett dokumentumban a metánkibocsátás megállításával is jóval részletesebben foglalkozik, mint korábban: a permafrosztban elképzelhetetlen mennyiségű metán van, létfontosságú megakadályozni, hogy kikerüljön onnan.

A mostani jelentés a korábbiakhoz képest sokkal inkább reális veszélyként tárgyalja a Golf-áramlat megszűnését is. A kutatók egyelőre úgy írnak róla, mint „nem valószínű” következményről, de jelzésértékű, hogy már egyáltalán nem zárják ki, hogy egyszer összeomlik az áramlat, aminek beláthatatlan hatása lesz a klímánkra.

A jelentés a földgáz áthidaló szerepét is átírja némiképp: nem valószínű, hogy gazdaságos módon plusz szerep juthat a fosszilis tüzelőanyagnak az átállásban, de erről majd az IPCC harmadik munkacsoportja ír értékelésében bővebben.

Savas óceánok, pusztuló korallok

A közbeszédben legtöbbször a klímaváltozás szárazföldi következményeivel foglalkozunk, ezért rákérdeztünk Ürge-Vorsatz Dianánál, miképp látja ő és hogyan látják a kutatók az állóvizekben, főképp a tengerekben, óceánokban lezajló változásokat.

Az óceánok savasodása kétmillió éve nem látott szintet mutat, amely súlyos hatással van a kalciumvázas élőlényekre. Ha nem lépünk, az első úgynevezett billenőpont – vagyis az ökoszisztémában visszafordíthatatlan változást hozó pont – a korallszigetek kipusztulása lesz. Másfél–két Celsius-fokos emelkedésnél még nem teljesen belátható a végeredmény, ha túllépjük a két Celsius-fokot, már nem lehet megmenteni őket

– vélte Ürge-Vorsatz, hozzátéve, a tengerszint már húsz centit emelkedett, az évszázad végére pedig 0,5-1 méter közötti emelkedés várható. Még ha sikerül is megállítani a károsanyag-kibocsátást, a vízszint emelkedése vagy a jégsapkák olvadása így is évezredekig folytatódni fog. Ráadásul nem is önmagában a szintemelkedés a probléma, hanem az abból fakadó következmények, például az, hogy egy alacsonyabban fekvő területen súlyosabb kárt okoz egy vihar.

A fizikus azt is egyre aggasztóbbnak tartja, hogy az óceánok egyre kevesebb szén-dioxidot képesek felvenni, így az megmarad a levegőben, emellett pedig ugyancsak nagy gond, hogy a tengerek felső rétege egyre jobban melegszik. Mindez befolyásolja az áramlásokat és azt, milyen gyakran várható El Nino-jelenség, vagyis hogy milyen sűrűn tarol le egy országot egy tájfun.

Mi vár Magyarországra?

A „Mi fog történni Magyarországgal?” kérdésre a kutató azt felelte, összességében lehet, hogy nem lesz több csapadék a Kárpát-medencében, de egyre szélsőségesebb áradásokat lehet majd megfigyelni, és előbb vagy utóbb a Horvátországban, az Egyesült Államokban, Ausztráliában vagy a napokban Görögországban pusztító erdőtüzek hazánkban is felcsapnak.

A védekezésről a megelőzés mellett azt mondta, a hazai épületállomány energetikai, de kibocsátási és szigetelési szempontból is gyengébb minőségű, mint a nyugat-európai. Ma már lehetséges nullenergiásra is felújítani, építeni épületeket, úgyhogy ez lenne a követendő irány.

A szélsőséges időjárási viszonyok a városlakókat egyébként jobban érintik, hiszen ha mindent lebetonozunk, megváltoztatjuk a helyi éghajlatot, ami felerősíti a viharok erejét is.

Ürge-Vorsatz megszívlelendő javaslatot tett az átlagembereknek, amikor azt kérdezték tőle, mit tehetnek a jelenlegi helyzetben.

Azt, hogy minél több információt szereznek be. Ha megértjük, hogy mi történt akár most nyáron a természettel a világban, akkor könnyebben képesek leszünk elfogadni azokat az intézkedéseket, amelyek meghozásától most még a politikusok is félnek, hiszen az eredmények nem láthatók majd éveken belül. Mindenkinek meg kell értenie, hogy tényleg nagyon rossz a helyzet, és támogatnia kell a döntéshozókat, hogy megtegyék a szükséges lépéseket.

Hogy mire gondolt pontosan a kutató? Arra, hogy az emberiség felső tíz százaléka több mint tucatszor akkora ühg-kibocsátással él, mint a szegényebb réteg. Amiből például engedhetne, az a nyári légkondicionálás. Minél több fát kell ültetni, leárnyékolni a földet, amennyire csak lehet. Minél többször kéne használni a tömegközlekedést, gyalogolni, biciklizni, minél többször kommunikálni digitálisan az utazás helyett. Ha kevesebb húst fogyasztunk, azzal is hozzájárulunk a bolygó védelméhez.

A novemberi glasgow-i klímacsúcs is szóba került a sajtóklubban. A fizikus szerint addig az országok nagy része rögzíti a klímacéljait, sőt ez már meg is történt: az ühg-kibocsátások 73 százaléka jön olyan országokból, amelyek már megtették a vállalásaikat, ezeket a célokat csak emelni kell majd.

Ürge-Vorsatz Diána pár szót arról is szólt, hogy nem csupán szorongást idéznek elő az IPCC jelentései, amelyekből a II. és III. munkacsoport kötetét jövő tavasszal fogadják el.

2018-ban lett nyilvános a másfél fokos jelentésünk az IPCC-ben. A dokumentum olyan hatást váltott ki, hogy azóta a világ ühg-kibocsátóinak 73 százaléka 2050-re klímasemlegességet vállalt. Az egész globális párbeszédet megváltoztatta az a jelentés. A lényeg, hogy fogjuk fel, a folyamatokat már nem tudjuk különböző technikai megoldásokkal visszafordítani, csak rendszerszintű változtatásokkal. És ezeket most kell elindítani.

(Borítókép: Az ausztrál Nagy-korallzátony kifehéredett szakasza a Queensland szövetségi állambeli Cairnstól 250 kilométerre északra lévő Lizard-szigeten 2016. május 15-én. A világ legnagyobb koralltelepének 22 százaléka pusztult el a területen megfigyelt eddigi legsúlyosabb korallfehéredésben, amely a tengervíz felmelegedésének következménye. Fotó: Xl Catlin Seaview Survey / MTI / EPA)



  • Tippek
  • Személyi kölcsön