Októberben jön a következő inflációs csúcs

A jegybank Monetáris Tanácsának keddi kamatdöntő ülése után Virág Barnabás, az MNB alelnöke egy háttérbeszélgetésen bemutatta és értékelte a testület döntését és annak részleteit. A 30 bázispontos alapkamat-emelésre azért volt szükség, mert az MNB továbbra is a monetáris feltételek szigorításával próbálja elérni a háromszázalékos inflációs célt, a kamatfolyosó esetében is ezért emeltek 30 bázisponttal. Virág Barnabás megismételte, amit korábban már elmondott: az egyhetes betéti eszköz kamatát továbbra is a heti trendek alapján fogják növelni – párhuzamosan az alapkamat emelésével.

A hetente megvásárolt hatvanmilliárdos kötvénymennyiséget első körben ötvenmilliárdra mérsékli az MNB, a következő időszakban megkísérlik tartani ezt a mennyiséget, de rugalmasan; ha a piaci folyamatok igénylik, emelik a keretösszeget. Arról, hogy a kötvényvásárlási programot mikor vezetik ki véglegesen, a következő kamatdöntések tükrében lehet majd beszélni.

A Monetáris Tanács másik keddi döntéséről is beszélt röviden az alelnök: a jegybank úgy határozott, hogy a növekedési kötvényprogram (NKP) keretösszegét négyszázmilliárd forinttal, 1550 milliárd forintra megemelik. Az MNB 2019 óta nem pénzügyi vállalatok jó minőségű kötvényeit kezdte el felvásárolni, hogy növelje a vállalati papírpiac likviditását.

Átmenetileg csökken az inflációs nyomás

Virág Barnabás újfent hangoztatta, hogy a kamatemelési ciklust addig kell folytatni, amíg az inflációs célt nem sikerül elérni. A szeptemberi inflációs jelentés értelmében lehet majd értékelni az eddigi kamatemelések eredményét. 

Az infláció júliusi – előző hónaphoz mért 0,7 százalékos – csökkenését elmondása szerint nem szabad túlértékelni. Ez állt az MNB augusztusban kiadott havi inflációs jelentésében is, hisz a csökkentést a bázishatások, jórészt az üzemanyagár és az iparcikkek korábbi áremelkedése befolyásolta. A júliusi 4,6 százalékos infláció szerkezetében továbbra is markánsan megjelenik az iparcikkek esetében tapasztalható nyersanyagár-növekedés, ez pedig egyre inkább látható a fogyasztói árakban, és ez pénzromlást eredményez.

Túl vagyunk az első inflációs csúcson. A tavalyi bázisok alapján viszont október-novemberben jöhet majd egy új inflációs csúcs. Az inflációt illetően mélyebb tapasztalatokat majd a szeptemberi jelentésből lehet levonni

– jelentette ki, hozzátéve, az őszi csúcs idején a jegybank azt várja, hogy öt százalék fölé emelkedhet a fogyasztói árindex. Az infláció alakulásáról ebben a cikkben kértük ki a Raiffeisen elemzőinek véleményét. 

Számításaik szerint jövő év elejétől viszont biztosan csökkenni fog az infláció. Arra, hogy a háromszázalékos jegybanki inflációs célt mikor lehet elérni, s ezzel párhuzamosan mikor ér véget a kamatemelési ciklus, nem szeretett volna válaszolni, a szeptemberi inflációs jelentést jelölte meg irányadóként.

Virág: Újraindult a gazdaság

Virág Barnabás az elmúlt hetek történései alapján röviden értékelte a hazai makrogazdasági helyzetet is. A második és harmadik negyedévi adatok alapján az alelnök úgy látja, a magyar gazdaság sikeresen újraindult. A KSH közelmúltbeli első becslését idézte, a nyers adatok szerint egy évvel ezelőtthöz képest 17,9 százalékkal nőtt a magyar bruttó össztermék, ami azt jelenti, hogy a gazdasági teljesítmény visszatért a válság előtti szintre. Az alelnök hozzátette: az iparban gyorsabb a kilábalás, a szolgáltatószektorban egyelőre lassabb, de a harmadik negyedévben itt is nőni fog a gazdasági aktivitás, felfelé mutató kockázatok láthatók.