Döntött a bíróság, hozzá lehet férni az OLAF-jelentéshez az Elios-botrányról

2021.09.01. 11:53 Módosítva: 2021.09.01. 11:55

Ha tanúkra vonatkozó esetleges személyes adatokat, a belső feljegyzéseket és a  vizsgálati módszerekre történő utalásokat kitakarják a dokumentumban, hozzáférhetővé lehet tenni azt a jelentést, amelyet az Európai Csalás elleni Hivatal készített a 2015-ig Orbán Viktor miniszterelnök veje,  Tiborcz István résztulajdonában álló Elios Innovatív Zrt. körül gyűrűző botrányról – derül ki abból az Indexnek is elküldött közleményből, amelyet az Európai Unió Bírósága adott ki az ügyben.

A luxemburgi székhelyű testület a csütörtökön nyilvánosságra hozott ítéletében egy OLAF-határozatot semmisített meg. Ez a részleges hozzáférést tagadta meg a cég által Magyarországon EU-s pénzügyi hozzájárulással megvalósított közvilágítási projektekről szóló jelentéséhez. 

Az OLAF az Elios Innovatív Zrt. által elnyert 35 közvilágítási pályázat mindegyikével kapcsolatban tárt fel visszaéléseket, 17 pályázat esetében pedig megállapította, hogy „szervezett csalási mechanizmust” építettek ki, úgy állapítva meg a pályázati feltételeket, hogy csak a Tiborcz István résztulajdonában álló cég nyerhessen. A többi között Dunaújvárosban, Kalocsán, Gyálon, Szolnokon, Hévízen, Szekszárdon, Mezőhegyesen, Vácon, Siófokon, Hódmezővásárhelyen és Zalaegerszegen is az Elios dolgozott. Több településen maguk a lakosok panaszkodtak a gyenge, balesetveszélyes fényminőségre, Zalaegerszegen utóbb le is cserélték a lámpákat.

A pályázatokat 2009 szeptemberében, 2012 decemberében, illetve 2014 decemberében írták ki, a független országgyűlési képviselő, Hadházy Ákos szerint a miniszterelnök veje két- és négymilliárd forint körüli összeghez juthatott hozzá illegálisan a sikerszériával.

A 24.hu által megszerzett jelentésből az derül ki, hogy a 17 tenderben hasonló módon játszották ki a pályázati feltételeket. A lámpák megtérülési rátájának kiszámításakor például 100 ezer órás élettartamot írtak, miközben a valós élettartam 60 ezer óra, ezt szakértői audit is igazolta. Ezzel közvetve nagyobb munkaköltséget lehet felszámítani. Az OLAF szerint ez is azt igazolja, hogy a pályázatokat úgy írták meg, hogy az önkormányzatoknak a lehető legnagyobb költséget kelljen kifizetni. A hivatal jelentésében az áll, ugyanaz a személy, ugyanazon a számítógépen gépelte az összes ajánlatot, a második és harmadik legjobb ajánlat túlárazása pedig 5-7 százalék között volt. Balatonfüred volt a kivétel 12-21 százalékos túlárazással.

Bár az OLAF emiatt 43,7 millió euró (átszámítva jelenleg mint 15 milliárd forint) EU-s támogatás megvonására tett javaslatot az ügyben az Európai Bizottságnak, 2018 novemberében a Nemzeti Nyomozó Iroda bűncselekmény hiányára hivatkozva megszüntette az ügyben indított nyomozást.

És éppen ez az, amivel az Európai Unió Bírósága indokolja a mostani ítéletét. Az OLAF arra hivatkozva tagadta meg a hozzáférést a jelentéshez, hogy sérülne a vizsgálat érdeke, csakhogy erről már azután született meg a döntés, hogy Magyarországon már lezárták a nyomozást.

Ennélfogva a vizsgálatok céljának sérelmére vonatkozó általános vélelem alkalmazásának lehetőségét már nem igazolhatta sem annak szükségessége, hogy lehetővé tegyék a magyar hatóságok számára, hogy zavartalanul határozatot hozzanak az OLAF jelentését követő további intézkedésekről, sem pedig az érintett személyek ártatlanságára vonatkozó vélelem tiszteletben tartásának szükségessége

– hangzik a közlemény.  



  • Bérelnék
  • Személyi kölcsön