Járvány előtti szinteket ostromolt a kiskereskedelem

Naptárhatástól megtisztítva három százalékkal bővült 2021 júliusában a kiskereskedelmi forgalom a tavalyi év azonos időszakához képest – derült ki a Központi Statisztikai Hivatal friss jelentéséből. Júliusban 1132 milliárd forintot hagytak a kiskereskedelmi egységekben a magyarok. Elsősorban az élelmiszer- és élelmiszer-jellegű vegyes üzletekben költöttünk – az élelmiszer-, ital-, dohányáru-szaküzletek forgalma ugyanis csak fél százalékkal nőtt –, mivel ebben a szegmensben 3,7 százalékkal bővült az értékesítés volumene.

A nem élelmiszer-kiskereskedelemben 2,6, az üzemanyag-kiskereskedelemben 1,9 százalékkal emelkedett az értékesítés. 2021 első hét hónapjában pedig 2,1 százalékkal növekedett a kiskereskedelem forgalmának volumene az előző év azonos időszakához képest. Az élelmiszer- és élelmiszer-jellegű vegyes kiskereskedelemben 1,8, a nem élelmiszer-kiskereskedelemben 3, az üzemanyag-kiskereskedelemben 2,8 százalékkal nőtt az értékesítés volumene.

A júliusi adat lényegében azt jelenti, hogy miután kismértékben már a tavaly nyári hónapok forgalma is meghaladta a 2019-es szintet, most már érezhetően a fölött van a növekedés

– értékelte az adatokat az Indexnek Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára. Szerinte ha az első héthavi adatokat nézzük, akkor is meghaladja a járvány előtti szintet a forgalom alakulása. Már persze ha a kiskereskedelmi forgalom átlagát vesszük alapul, mivel az valóban biztatóan alakult. Ahogy tavaly is megdobta a járványvédelmi korlátozásoktól mentes nyári hónapok költekezése az éves összesített eredményt, ami így pár tizedszázalékkal maradt el a 2019-es szinttől. 

Ugyanakkor az átlag sok mindent el is fed. Továbbra is vannak gyengélkedő szegmensek az ágazaton belül, elég csak azt megnézni, hogy tavaly júliussal összevetve a nem élelmiszer-kereskedelmen belül a használtcikk-üzletekben 7,1, a textil-, ruházati és lábbeliüzletekben 3,3, a gyógyszer-, gyógyászatitermék-, illatszerüzletekben 2,4, az iparcikkjellegű vegyes üzletekben 1,5, a könyv-, számítástechnika-, egyébiparcikk-üzletekben 0,8 százalékkal nőtt az értékesítés volumene.

Ezzel szemben az egyébként is alacsony 2020-as bázishoz képest is 7,6 százalékkal csökkent a bútor- és a műszakicikk-üzletek forgalma. Utóbbi részben annak köszönhető a főtitkár szerint, hogy a digitális oktatás és a home office miatt sokan jó előre bevásároltak a megfelelő műszaki cikkekből, részben pedig annak, hogy nem a nyár a tipikus beszerzési időszaka e termékeknek. A kiskereskedelmi adatokba nem tartozó gépjármű- és járműalkatrész-üzletek eladásai 15 százalékkal csökkentek.

 A valóban kedvezően alakuló nyári kiskereskedelmi forgalombővülés azonban nem kompenzálja a járvány kitörése óta és az idei évben elszenvedett összes veszteséget a szektorban, lesznek olyan kereskedők, akik most fognak bezárni – jegyezte meg Vámos György.

A gyenge első negyedéves kiskereskedelmi forgalombővülés – köszönhetően az egy hónapos márciusi boltzárnak–, majd a második negyedéves és a júliusi felfutás után van rá esély, hogy az év hátralévő hónapjaiban is folytatódjon a trend, és az éves kiskereskedelmi forgalom érdemben túllépje a 2019-es szintet. Egyrészt ezt erősíti, hogy továbbra is jelentős GDP-bővülésre van kilátás, márpedig ez az elkölthető jövedelmeket is növeli, ahogyan a családtámogatásoknak közvetetten a boltokban lecsapódó hatása mellett a foglalkoztatás bővülése is – mondta Vámos György.

Bár pontos adat erről nincs, az egyértelmű, hogy a hitelmoratórium miatt a lakosságnál maradt mintegy ezer milliárd forintnyi összeg egy része ugyancsak megtakarítás, ami akár fogyasztásra is költhető. Vagyis még ha ki is vezetik szeptember végével a moratóriumot, akkor is bővülhet a lakossági fogyasztás és azon belül a kiskereskedelem. Az év végi nyugdíjprémiumok egy része várhatóan szintén a boltokban hasznosul majd. Szintén erősítheti a forgalombővülés volumenét, hogy az infláció mérséklődött valamelyest.

Mindezek miatt – hacsak valami rendkívüli esemény nem történik, akár az újabb járványhullám kapcsán –, a negyedik negyedévet is bővüléssel zárja a kiskereskedelem 

– tette hozzá Vámos György. 

Az elemzők már nem várnak rekordemelkedést az év hátralévő részében. Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője az MTI-nek küldött kommentárjában kijelentette, hogy a júliusi kiskereskedelmi adatokból egyértelműen látszik, hogy a második negyedéves nagy felfutás után egy jóval mérsékeltebb növekedés jellemezheti a szektort és a gazdaságot a harmadik negyedév folyamán. Úgy vélte, a forgalom júliusi alakulásában szerepet játszik a nyaralások hatása, amely jobban kedvez a szolgáltatásoknak, mint a kereskedelmi forgalomnak.

Hasonlóképp vélekedik az év egészére háromszázalékos kiskereskedelmi növekedéssel számoló Suppan Gergely is. A Takarékbank vezető elemzője szerint a nyugdíjprémiumokkal 150-200 milliárd forintnyi plusz kerülhet a gazdaságba. Úgy vélte, hogy a külföldiek visszatérése később jelentős lendületet adhat még a szektornak, mivel a járvány előtt a kiskereskedelmi forgalom majdnem hét százalékát a külföldi vásárlók és a bevásárlóturizmus adta. 

(Borítókép: Gyerekek vásárolnak a gyáli Tip-top vegyesboltban 2013. július 8-án. Fotó: Koszticsák Szilárd / MTI)