Máté, Mirella
7 °C
18 °C

Rekord: tíz éve nem okoztak ennyi kárt a viharok Magyarországon

D KOM20200901004
2021.09.06. 11:40

Ahogy 2010 óta minden évben, a Magyar Biztosítók Szövetsége (Mabisz) összesítette a május 1. és augusztus 31. közötti viharszezon adatait; idén egészen kiugró kárigény futott be a biztosítókhoz.

A Mabisz július elején azt írta közleményében, a tavalyinál csendesebben indult a szezon: május–júniusban több mint 20 ezer bejelentés érkezett, a becsült kárösszeg – a mezőgazdasági károkat és az ipari létesítményekben, közintézményekben esett károkat nem számítva – 2,1 milliárd forint felett volt.

Július 9-én azonban szupercellákkal, jégesővel tarkított viharok érkeztek Magyarország fölé, így július 12. (hétfő) délelőttre több mint ötezer károsult jelentkezett a biztosítójánál – mintegy 1,5 milliárdos kárigénnyel.

Mivel az első napok becslését átlagosan 3-4-szer haladja meg a végösszeg, már akkor sejteni lehetett, hogy egyetlen hétvége alatt nagyobb kárt okozott az időjárás, mint május–júniusban, vagyis 2 hónap alatt összesen.

Ezek komoly hányadát a gépjárművekben esett jégkár okozta.

A Mabisz hétfőn közölte az idei teljes viharszezon biztosítási adatait: sikerült megközelíteni a 2010-es rekordot és megdönteni az elmúlt 10 év csúcsát.

95 ezer lakásbiztosításra 9,1 milliárd forintot fizettek ki vagy különítettek el kárrendezésre.

Mindez „csak” a lakásbiztosítási szerződések alapján érkezett bejelentéseket jelenti, a mezőgazdasági károk és az ipari létesítményekben, közintézményekben esett károk ebben nincsenek benne.

A rekordméretű kárösszeg jelzi, hogy egyre hevesebb viharok csapnak le az országban, 

A legtöbb lakossági bejelentés a július 9-ei és az augusztus 1-jei viharok után érkezett. A főváros mellett Pest, Baranya, Bács-Kiskun, Komárom, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Somogy és Hajdú-Bihar megyéket, valamint Kadarkutat, Tatát, Pécset, Debrecent, Sellyét és Dunakeszit sújtotta leginkább az időjárás.

A viharok, a felhőszakadások, a villámlás, a jégverés okozta károk jelentős részét redőnyök, tető sérülése, beázás, idegen tárgy okozta sérülés tette ki, illetve a villámlás elsődleges és másodlagos hatásai. Villámcsapás miatt majdnem hatszor annyi kárigény érkezett, mint tavaly, összesen 6400, melyre 918 millió forintot fizettek ki. A másodlagos károkra (számítástechnikai, szórakoztató elektronikai eszközökben esett károk) 2,4 milliárd forintot fizettek ki vagy tettek tartalékba a biztosítók.

A Mabisz jelezte, nagyjából minden negyedik ingatlannak nincs biztosítása, és a lakásbiztosítási szerződéssel nem rendelkező károsultak veszteségei nincsenek benne a kárkifizetési statisztikákban, így a teljes lakossági kár jóval nagyobb lehet.

Az elmúlt 11 évben 2010 vitte a prímet, akkor 312 ezer kárbejelentésre 30 milliárdot fizettek a biztosítók. Ezt követően 6-8 milliárdos károkat okoztak a viharok, majd az évtized második felében 3-4 milliárd volt az éves átlag. Tavaly viszont nagy kiugrást lehetett látni (6,6 milliárd), de ez semmi az ideihez képest.

2010-től közel másfél millió lakossági bejelentésre több mint 102 milliárd forintot fizettek ki a társaságok.

(Borítókép: Villámok cikáznak az égbolton Salgótarján felett 2020. szeptember 1-jén. Fotó: Komka Péter / MTI)