Hiába dőltek a melegrekordok, nincs pénz klímára

A nyugati országokban tavaly nyáron sorra dőltek meg a melegrekordok, aminek a hatására látványosan megnőtt a klímaberendezések iránti kereslet a korábbi években tapasztaltakhoz képest. Magyarországon és a régióban ezzel szemben a járványhelyzet következtében 15-25 százalékos visszaesés volt tapasztalható a magáncélú légkondicionáló berendezések vásárlásában – írja a Pénzcentrum.

A lap szerint ennek részben az az oka, hogy a hazai lakosság jelentős részének nincs elég megtakarítása, és sokan az általános bizonytalanság miatt kivártak egy ilyen mértékű kiadással. Ugyanakkor az egyik hazai klímacég által készített országos felmérésből kiderült, hogy a forró nyári időszakok komoly hatással vannak a magyarokra. A válaszadók

• 67 százaléka tartja magát kimerültebbnek,
• 43 százalékuk ingerlékenyebbnek mondja magát az átlagosnál,
• 28 százalékuk pedig még stresszesebb is.

A kutatás arra is rámutatott, hogy nem alszunk jól a nagy melegben, a megkérdezettek 53 százaléka mondta, hogy sokkal rosszabb az alvásminősége a melegebb éjszakákon és nem is kipihent.

Érdekesség, hogy a megkérdezettek 61 százaléka csak szellőztetéssel vagy ventilátorral próbálja meg kellemesebbé tenni lakóhelye hőmérsékletét, miközben egynegyedük (24 százalék) használ klímaberendezést.

Németh Lajos meteorológus például  sokáig nem hitt abban, hogy a belső levegőt klímával kellene hűteni, inkább természetes módszerekkel próbálkozott, de belátta, hogy a szélsőséges meleg időjárás miatt ez sokszor nem megoldás.

A Fisher kutatása rámutat arra, hogy a szélsőséges melegtől jobban kellene magunkat védenünk, hiszen háromból két magyar számol be kimerültségről ezekben az időszakokban és majd’ felük teljesít rosszabbul a munkahelyén is. A nem megfelelő felkészültség tehát nem csak egészségügyi, hanem gazdasági kockázatokkal is járhat

– figyelmeztetett Németh Lajos.

Az Európai Unióban érvényben lévő szabályozás szerint 2050-re el kell érni a zéró széndioxid-kibocsátást, és ennek érdekében a tagországok kötelesek felállítani a fosszilis energiahordozók csökkentése érdekében támogatási rendszereket.  A különböző országok az egyéni adottságaik és az elérhető támogatási rendszerektől függően igyekeznek teljesíteni az EU-s normát. A skandináv országokban például már csak úgy épül ingatlan, hogy a munkálatok részeként hőszivattyút is telepítenek hozzá.

Idén Magyarországon is elindították a hőszivattyú telepítésére is fordítható otthonfelújítási támogatást, a maximálisan kapható 3 millió forintos összeg nemcsak a berendezésre, hanem a felújítás részeként felmerülő munkadíjra is felhasználható. A nemrégiben bejelentett, lakossági ügyfelek számára felvehető Zöld Otthon Program pedig várhatóan élénkíti majd a piacot.