Új eszköz a vízműberuházások előkészítéséhez
További Gazdaság cikkek
- Megszólalt a Gazdasági Versenyhivatal a versenytörvény módosításainak elhalasztásáról
- Háborúban a SPAR-ral: itt a kormány következő lépése
- Több száz millió euróból bővíti üzlethálózatát a Rossmann
- Ezt nem akarta hallani a kormány: a forintárfolyam lehet a felelős az üzemanyagárakért
- A történelem során először szállít Magyarországra gázt Azerbajdzsán
Közmű Értékelési Keretrendszer néven egy olyan, a víziközművek állapotának felmérését segítő minőségbiztosítási keretrendszert dolgozott ki a KÉK Víziközmű Infrastruktúra Nonprofit Zrt, amelynek alkalmazásával talán sikerül elérni, hogy a későbbiekben is fenntartható beruházások keretében fejlesszék, korszerűsítsék a vízmű cégek a hálózataikat – adta hírül a társaság.
A cég, valamint több önkormányzat és önkormányzati érdekképviselet valamint minisztérium által szervezett vízügyi konferencián bemutatott minőségbiztosítási rendszert elsősorban a meglévő közművek műszaki állapotát, fejlesztési szükségleteinek felmérésénél lehetne használni, és ezen információk birtokában lenne érdemes pályázni a most megnyitott mintegy 77 milliárd forintnyi KEHOP forrásra. Ezt hangsúlyozta a rendszer bemutatásakor Sztilkovics Szávó, a nonprofit kft. felügyelőbizottságának elnöke, korábbi MAHART vezérigazgató, fideszes országgyűlési képviselő. A minőségbiztosítási rendszer kidolgozásában és alkalmazásában egyébként ágazati szakemberek mellett a Budapesti Műszaki Egyetem is részt vesz.
Az önkormányzatok és víziközmű cégek számára megnyitott pályázat részleteiről és a források odaítélésének feltételeiről a közlemény szerint az azok kiosztásáért felelős Innovációs és Technológiai Minisztérium osztályvezetője, Dálnoky Noémi beszélt. Hangsúlyozta, hogy az önkormányzatok számára jelentős segítség, ha megalapozott mérnöki értékelésre támaszkodhatnak a pályázatok összeállításakor.
Egy pár évvel korábbi felmérés szerint egyébként az elöregedő hálózat miatti legkritikusabb rekonstrukciós beruházások forrásszükséglete legkevesebb évi 60-65 milliárd forint lenne a következő tíz évben. A Magyar Energetikai és Közműszabályozási Hivatal becslése szerint pedig legkevesebb évi 103 milliárd forintot kellene költeni a rekonstrukcióra a következő 15 évben, ugyanis a hálózat 45 százaléka már túl van a hasznos élettartamán.
Amint azt az Index az elmúlt hónapokban több cikkben is megírta, a víziközmű cégeknek nemhogy ezekre a beruházásokra nincs pénzük, de a 40 önkormányzati tulajdonú cég mintegy felénél már nagyon komoly gondok vannak a gazdálkodás egyensúlyával és a napi működés, az ellátásbiztonság biztosításával is. Az Alföldvíz pedig egyenesen az ingyenes vagyonátadást választotta, csak az állam vegye át az ellátási felelősséget az ország negyedik legnagyobb víziközmű vállalatától.