16:00, December 06.
Marokkó 0
Spanyolország 0
Education City Stadion Nyolcaddöntő
20:00, December 06.
Portugália 0
Svájc 0

Így veszik el az oroszoktól az új gázvezetéküket

GettyImages-1017648876
2021.10.04. 10:56
Minden jel szerint maga a gázvezeték, az Északi Áramlat-2 megépítése volt a történet egyszerűbb része, a szabályozásért és ennek mentén a használat jogaiért, illetve a gázeladásból származó profit megszerzésért folytatott harc viszont nagyon durva lesz. De mi ez a nagy pereskedés Oroszország és az EU között az új gázvezeték körül? Elmagyarázzuk.

Cső ritkán vált ki annyi indulatot és a tengeren túlra is átívelő nemzetközi nagypolitikai csatározást, mint a Németországot Oroszországgal összekötő, frissen elkészült Északi Áramlat-2 nevű gázvezeték. Most épp amiatt áll a bál, hogy hiába fektették le a napokban az utolsó csöveket is, kiderült, hogy a tulajdonos Gazprom, egész pontosan annak egyik, a gázvezeték projektet tető alá hozó leányvállalata nem gyakorolhat kizárólagos ellenőrzést az Északi Áramlat-2 felett.

Erről a közelmúltban bírósági döntés is született Düsseldorfban, a helyi ítélőszék az EU gázdirektívájára hivatkozva mondta ki: ugyanaz a társaság nem használhatja a saját csővezetékét arra, hogy a maga termelte gázt szállítsa és értékesítse is rajta. A bírósági döntés tehát részben elveszi az oroszoktól a gázvezeték működtetését. Jelen állás szerint például a vezeték kapacitásának felét a Gazpromnak a piaci versenytársak rendelkezésére kell bocsátania, magyarul el kell adnia.

Az unió célja ezzel egyértelmű: a Gazprom leányvállalata és rajta keresztül Oroszország ne kerülhessen monopolhelyzetbe.

Erről persze a frissen elmarasztalt félnek is van a véleménye, Oroszország várhatóan a német legfelsőbb bíróságon támadja meg a döntést, mindenekelőtt hivatkozva arra, hogy az unió említett gázdirektívája csupán 2019-ben lépett hatályba, és az addig működésbe lépett vezetékekre nem vonatkozik a szabályozás. A Gazprom leginkább azzal érvelt, hogy a befektetői döntés jóval korábban született, sőt a gázvezetékprojekt lényegében már addigra kész volt, mert 2019 előtt kifizették annak tízmilliárd eurós költségeit.

Düsseldorf szerint viszont az a gázvezeték van kész, amelynek csövei konkrétan mind le vannak fektetve. Ezúttal nagyrészt szépen pihennek a Balti-tenger fenekén.

Innen nézve hiába mutatja a történet optikája, hogy az orosz nagyvállalat elleni ítélet valamiféle személyes politikai attak, egy konkrét, Oroszország elleni támadás. Az ügy ennél természetesen jóval bonyolultabb, egyben árnyaltabb. Kezdve azzal, hogy magát a 2018-ban indult, tengerfenék alatti építkezést leginkább az indokolta, hogy akkoriban mindenki meg volt győződve arról, hogy nincs igazán alternatívája, Európának a jövőben irgalmatlan mennyiségű földgázimportra lesz szüksége – mondta el az Indexnek Deák András György, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Oroszország-kutatója. A szakértő hozzáteszi, Oroszország pedig belátta, ha nő a kereslet, és szeretné tartani a részesedését a piacon, logikusan több gázt kell bevinnie Európába. Vezeték ehhez viszont nincs elég, ami van, azt is nagyrészt fel kellene újítani, így ideje újat építeni. Így került Németország és Oroszország közé több mint 1230 kilométernyi csővezeték a Balti-tenger alatt.

A német bírósági döntés azért születhetett meg, mert az uniós szabályoknak megfelelően az EU-ban nem csupán a gázosakat, minden vezetéket engedélyeztetni kell. Ez a mostani eljárás tehát nem specifikusan a Gazpromnak szól, a bíróság nem specifikusan Oroszország ellenében ítélkezett

– hangsúlyozza az NKE Stratégiai Védelmi Kutatóintézetének munkatársa. Deák András György szerint azt is érdemes tisztázni, hogy a gázvezeték természetes monopólium, ami azt jelenti, hogy a természeti adottságokból kifolyólag elérhető közelségben nagyrészt egyedül Oroszország rendelkezik az európai piac számára kellő mennyiségű földgázforrással. Versenytárs híján azonban az EU erre azt mondja, szabályozás útján biztosítani kell az egyenlő hozzáférést a kapacitásokhoz.

Leegyszerűsítve: az unió szempontjából nem az van, hogy ha ez a te vezetéked, akkor csak te tudod használni. Vagyis az EU álláspontja, hogy Oroszország kizárólag csak akkor profitálhat a saját vezetékéből, amennyiben megfelel a Brüsszel támasztotta európai normáknak

– emeli ki az elemző, aki szerint ezt úgy kell elképzelni a gyakorlatban, hogy a helyi szabályozó megállapodik az üzemeltetővel – ebben az esetben a szabályozásért felelő német hatóság a Gazprommal –, és kitalálja a rendszert, hogy az oroszok hogyan használhatják a vezetéket. Majd az Európai Bizottság ezt vagy jóváhagyja, vagy nem. Azt azonban az unió nem mondja meg, hogy ezt a németek kitalálta szisztémát pontosan hogyan kellene kialakítani.

Ám ezeket a döntéseket az Európai Bíróságon bárki megtámadhatja, mondván, ez nincs összhangban az európai joggal, amitől az egész megállapodási és szabályozási odüsszeia kezdődik elölről. Erre jó példa az Opal gázvezeték körüli pereskedés, ami az Északi Áramlat részeként a földgázt elvileg Észak-Németországból délre vinné. A döntést legutóbb Lengyelország támadta meg, és nyert is a bíróságon, ezzel az egész szabályozási folyamatot visszaküldve a startvonalra.

Ez pedig azt eredményezi, hogy jelenleg is mindenféle tákolt megoldások vonatkoznak arra, hogy a gázvezetéket kik és milyen feltételekkel használhatják

– magyarázza Deák András György.

Mindeközben mit szól ehhez Oroszország? A szakértő meglátása alapján ők erre teljes joggal kérdezik, hogy ki más hozzon földgázt Oroszországból, mint ők? Ki más szállítsa el az európai határokig, mint a Gazprom? Hiszen náluk a gáz monopólium, az EU-nak ahhoz semmi köze, hogy Oroszországban mi a helyzet. Ezért a vezeték használatvételi engedélykérelmét az unióhoz eleinte be sem akarták adni, hiszen a befektetési döntés előbb született, mint az európai gázdirektíva.

Máskor pedig azt mondják, hogy igényeljük a száz százalékot. Egy biztos, az oroszok különösebben nem rugalmasak ebben a kérdésben

– összegzi az orosz álláspontot a szakértő.

Ezek után jó kérdés, hogy ez mind megakadályozza, megakadályozhatja, hogy a gáz haladhasson a most megépült vezetékben? Deák András György szerint részben igen. Mert a nemzetállamok és az EU bürokratái teljes stopot sem hirdetnek, például ötven százalékban engedélyt adnak a használatra, majd a másik ötven százalékot eladatják az oroszokkal. A lényeg, hogy ez az egész szabályozási és uniós bürokratikus, pereskedős hacacáré alapvetően meg tudja határozni a vezeték használatát.

Minden jel szerint maga a gázvezeték, az Északi Áramlat-2 megépítése volt a történet egyszerűbb része, a szabályozásért és ennek mentén a használat jogaiért, illetve a gázeladásból származó profit megszerzésért folytatott harc viszont nagyon durva lesz. Vagyis a sztorinak még nagyon nincs vége, sőt most kezdődik csak igazán, várhatóan komoly csörtékkel. És végül könnyen előállhat a helyzet, hogy az európai bíróságokon keresztül nem jut hozzá a már megépített kapacitáshoz a Gazprom.

Gazdasági kérdés, némi politikai színezettel

Ugyan rendelkezésre állnak más forrásaik, jelenleg Németország Oroszország legnagyobb gázpiaca, e téren az orosz kapcsolat a legmeghatározóbb a németek számára. Éppen ezért alapvetően Németország is azt vallja, hogy ha valaki Európában gázvezetéket szeretne építeni, szíve joga, ezt bátran megteheti, hiszen ezzel mások gázbiztonságát nem veszélyezteti, sőt. Azaz a német álláspont a kezdetektől egyértelműen gazdaságközpontú volt az Északi Áramlattal kapcsolatban. Hiába volt némi politikai lavírozás, az ügyben kevésbé jelentős a politikai szál. Többek között mikor a leköszönő német kancellár, Angela Merkel arról beszélt, és egyértelműen az oroszok értésére adta, egészen addig nem támogatja az Északi Áramlat-2-t, míg Oroszország garanciát nem ad arra, hogy a gáztranzitról megállapodást kötnek Ukrajnával. (Ukrajnát, mint tudjuk, egyértelműen hátrányosan érinti az őket megkerülő Északi Áramlat-2 vezeték.) Mindezek ellenére Németország végig kitartott az Északi Áramlat-2 építése, az orosz csőfektetés mellett – értékelte Deák András György a történteket.

(Borítókép: Az Északi Áramlat-2 gázvezeték építése Németországban 2018. augusztus 16-án. Fotó: Sean Gallup / Getty Images)



  • Hírek
  • Hírek