Koronavírus adatok

2021. dec. 07.
Oltottak Kórházban Elhunytak Fertőzöttek
Ambrus
-3 °C
3 °C

Mégiscsak kér valamit cserébe Moszkva a földgázért

2021-10-13T095109Z 690194385 RC2X8Q9JG6XS RTRMADP 3 POWER-PRICES
2021.10.27. 07:32

Ahogy azt korábban megírtuk, Oroszország decembertől elzárhatja a gázcsapot Moldovában, mert Chișinăunak nem sikerült megállapodnia az új hosszú távú szerződésről az orosz állami Gazprom gázvállalattal. Az ügy, úgy tűnik, ennél bonyolultabb:

  1. Egyrészt Moldova százmillió dolláros tartozást halmozott fel, és a Gazprom álláspontja szerint addig nem is lesz szerződés, amíg Chișinău nem rendezi a számlát. 
  2. Másrészt a moldovai kormány állítása szerint a gázóriás – lévén, hogy mégiscsak állami vállalat – a tárgyalások során „pénzügyi és nem pénzügyi feltételeket támasztott”.

A Financial Times (FT) írása szerint ez utóbbi feltétel Moldova EU-s kapcsolatainak gyengítésére vonatkozott. Ezért cserébe a Gazprom még le is vinné a gáz árát a kelet-európai ország számára, amely éppen súlyos gázhiánnyal küszködik, a kormány rendkívüli állapotot léptetett emiatt életbe. 

Mi is kérni fogunk valamit cserébe

Moldovának jelenleg unióbarát kormánya van, és ahogy az FT fogalmaz, Moszkva meg akarja büntetni Chișinăut a külpolitikai pálfordulásáért. A Gazprom ajánlata a következő:

Moldova módosítson az Európai Unióval kötött szabadkereskedelmi megállapodásán, és akkor nem az eddigi, lejárt gázszerződésbe foglalt ár dupláját kérik az új szállítmányokért, hanem hirtelen baráti lesz a díjszabás. 

Pénzügyi és nem pénzügyi vonzatok

Ukrajna tyúkszemére lépve Magyarország 15 éves szerződést írt alá a gázóriással, de a megállapodás tartalma nem ismert, mivel a hivatalos álláspont szerint az üzleti titoknak minősül. Így nem tudni, milyen áron vesz Magyarország orosz gázt, és vannak-e „nem pénzügyi” vonzatai a megállapodásnak.

Ahogy a Foreign Policy amerikai külpolitikai szaklap is rámutatott, az Európai Unió még évtizedekig ki lesz szolgáltatva az orosz gáznak. Ezzel vélhetően Brüsszelben és Berlinben is tisztában vannak, úgy is, hogy több uniós tagállam tiltakozása ellenére is megépült a Németországot Oroszországgal közvetlenül összekötő Északi Áramlat 2 gázvezeték,

amely 100 százalékban a Gazprom tulajdonában van. 

Az uniónak nincs egyéb opciója arra, hogy mérsékelje a gazdasági ügyletnek álcázott orosz geopolitikai nyomást, mint hogy saját trösztellenes (monopóliumellenes) szabályait rákényszeríti a gázvállalatra. Az EU-s gázdirektíva kimondja: kizárólag ugyanaz a társaság nem használhatja a saját csővezetékét arra, hogy a maga termelte gázt szállítsa és értékesítse is rajta, liberalizálni kell a vezeték kapacitását, helyet biztosítva a piaci vetélytársaknak.

Mondani sem kell, hogy Moszkva erről hallani sem akar. Ezt látszik alátámasztani az is, hogy

a Moldovával való tárgyalásokon a Gazprom azt akarja elérni: Chișinău halassza el az említett EU-s direktívának a saját jogrendjébe történő emelését, azaz továbbra is Moszkva játékszabályai szerint játsszon. 

Az Európai Bizottság a minap nyomozást is indított, hogy megállapítsa:

  • visszaél-e a Gazprom a piaci helyzetével,
  • és szándékosan tart-e vissza szállítmányokat, hogy felvigye a gáz piaci árát Európában.

Szakértők szerint ha ez bizonyítást nyer, akkor meg lehet bírságolni a Gazpromot, ami elrettentheti az állami vállalatot a további machinációtól. Csakhogy az Európai Unió jogállam, így ha a Gazprom számára hátrányos döntés születik, azt meg lehet támadni a bíróságon. A gázcég ezt tette azután is, hogy egy düsseldorfi bíróság kimondta: az EU-s gázdirektíva alapján liberalizálni kell az Északi Áramlat 2-t. 

Egy másik megoldás a közös, uniós földgázbeszerzés lenne, ám a hivatalos álláspont szerint az túl komplex, így a tagállamok külön-külön egyezkedhetnek továbbra is Moszkvával, ami az orosz befolyás erősödésére figyelmeztető uniós politikusok aggodalmait fokozza. A másik meg az, hogy mit szólnának a központosításhoz azok a tagállamok, amelyek már szerződésben állnak a Gazprommal, mint például Magyarország

A gázpiaci liberalizáció Moldovában visszásan érintené a Gazprom moldovai leányvállalatát, a Moldovagazt, amely a kelet-európai ország vezetékrendszere és gázértékesítése felett gyakorol teljes hatalmat. Moszkva ezen a helyzeten nem is szeretne változtatni, és ha szép szóval nem megy, erővel próbálja Moldovát kiragadni az uniós szabadkereskedelmi megállapodásból, és átvezetni az Eurázsiai Gazdasági Unióba

Chișinău hétfőn 1 millió köbméter földgázt vásárolt a lengyel PGNiG-től. A lépés történelmi, mert ez az első alkalom, hogy Moldova nem Oroszországtól vette az energiahordozót. Csakhogy ez nem lesz elég a télre, és ugyebár a gáz európai piaci ára meglehetősen magas, így a pesszimisták szerint ezzel egyelőre csak időt nyert Chișinău.

A Kreml pedig következetesen tagadja, hogy a földgázt politikai fegyverként használná, hiába utal erre egyre több jel. 

(Politico, Financial Times)

(Borítókép: Benoit Tessier / Reuters)