Jut-e pénz az szja-visszatérítésből a nyugdíjpénztáraknak?

Kellemetlen meglepetés érheti jövőre az öngondoskodókat, amikor a személyijövedelemadó-bevallásukat (szja) kitöltik. Könnyen kiderülhet ugyanis, hogy a pénztárakba, a nyugdíjbiztosításba befizetett díjaik után nem tudják majd igénybe venni a kedvezményeket, nem maradt ugyanis visszatérítendő szja az államnál. 

Ennek az oka a gyereket nevelő szülőknek járó, maximálisan 809 ezer forintos szja-visszatérítés, illetve a családi adókedvezmény, amely egy átlagos, sőt átlagosnál többet kereső szülőnél könnyedén kinullázza az szja-t, így abból nem jut más visszatérítésre. 

Az öngondoskodók alapesetben a 2021-es befizetéseik 20 százalékát igényelhetnék vissza az szja-ból, azzal a megkötéssel, hogy a nyugdíj- és egészségpénztárak után legfeljebb összesen 150 ezer, a nyugdíjbiztosítások után 130 ezer, a nyugdíj-előtakarékossági számla (nyesz) befizetései után pedig 100 ezer forint jár vissza, de aki többféle pénztári és nyugdíjcélú megtakarítással is rendelkezik, az is maximum 280 ezer forintot igényelhet vissza évente.

Nagycsaládosoknak bőven millió fölötti fizetés kell hozzá

Akinek nincs gyereke, az jövőre is ugyanúgy várhatja, hogy az adóhatóság (NAV) átutalja a befizetési után a pénztár vagy a biztosító számlájára az adókedvezményt, mint idén.

Ráadásul minél több gyereket nevel egy szülő, annál többet kell keresnie ahhoz, hogy a különféle családi adókedvezmények után az öngondoskodásért járót is igénybe tudja venni. 

Egy gyereknél havonta bruttó 671,67 ezer forintos jövedelem kell ahhoz, hogy a szülő ki tudja használni a maximálisan 280 ezer forintos szja-visszatérítést. Két gyereknél már havi 871,67 ezer forintos fizetés kell ugyanehhez, háromnál pedig csaknem 1,272 millió forintos bruttó fizetés fölött kaphatja vissza az öngondoskodó szülő a maximálisan visszaigényelhető adóösszeget. 

Ez a tény az érintettek közül sokakat eltántoríthat attól, hogy az év utolsó hónapjaiban is folytassák a nyugdíjpénztári vagy a biztosítási díjak befizetését, hiszen ha nem tudják igénybe venni az idei díjak után az adó-visszatérítést, jobban járhatnak, ha ezeket a díjakat inkább januárban utalják át az intézmények számára, és majd a 2022-es szja-ból igénylik vissza a kedvezményt. 

Elmaradhat a bevételi rekord 

Pedig a nyugdíj- és egészségpénztárak idén bevételi rekordra készülhettek. Az idei első félévben az önkéntes nyugdíjkasszákba csaknem 69,5 milliárd forint folyt be, az egészségpénztárakba pedig bő 29,5 milliárd, mindkét összeg historikus csúcsnak számít. A munkáltatók is újra a zsebükbe nyúltak, és elkezdték fizetni a díjakat, holott a legutóbbi cafeteriaváltoztatás óta az ilyen befizetéseket ugyanolyan közteher sújtja, mint a béreket. Az egyetlen kedvezmény az, hogy a munkáltatói befizetések után is igénybe lehet venni a 20 százalékos szja-kedvezményt – persze csak akkor, ha marad még szja, amelyből vissza tud fizetni a NAV. A gyereket nevelő munkavállalók esetében pedig ez most egyáltalán nem evidens.

A nyugdíjbiztosítási piac is folyamatosan növekszik, az szja-kedvezménnyel támogatott konstrukciókba az első félévben csaknem 58,5 milliárd forintot fizetett be a nem egészen 400 ezer szerződéssel rendelkező ügyfél, 13 százalékkal többet, mint tavaly. A terméket leginkább az adó-visszatérítés ígéretével lehet eladni. Az NN felmérése szerint a nyugdíjcélra már megtakarítók 25 százaléka, a nyugdíj-megtakarítást még csak fontolgatóknak pedig 46 százaléka említette az adójóváírást nagyon fontos érvként, hogy belevágjanak az előtakarékosságba. 

Mivel az adóév fordulópontja mindig december 31., minden szja-kedvezménnyel támogatott megtakarításra jellemző, hogy a legtöbb befizetés az év utolsó heteiben történik, hogy az ügyfelek minél gyorsabban vissza tudják igényelni az adót.

A rendszer sajátosságai miatt az év utolsó néhány hónapja kiemelten aktív, mind a nyugdíj-, mind az egészségpénztáraknál. Így volt ez 2020-ban is, amikor a nyugdíjpénztárakhoz 16 milliárd forint, az egészségpénztárakhoz 11 milliárd forintnyi többlet egyéni befizetés érkezett

– mondta lapunknak az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetsége (ÖPOSZ). A biztosítóknál szintén ez az időszak a legforróbb, az Aegon idén is készül olyan kampányra, amely az szja-kedvezményre hívja fel a figyelmet, bár lehetséges, hogy most kevesebb ügyfelet fog érinteni az üzenet.

Túl öreg a tagság

Hogy mennyivel kevesebbet, azt nem tudni, a pénzügyi intézmények ugyanis nem tartják nyilván, hány ügyfelük érintett egyéb adókedvezményekben. Kapóra jöhet viszont a szektornak most az a tény, amelyre évek óta panaszkodnak, hogy Magyarországon későn kezdik el az emberek az öngondoskodást. Jó lenne, ha a munkavállalók már a húszas, de legkésőbb a harmincas éveik elején elindítanának valamilyen nyugdíjcélú megtakarítást, ez azonban ritkán történik meg. 

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) korosztály szerint nyilvántartja a nyugdíjpénztári tagságot. Tavaly az önkéntes nyugdíjpénztári tagok 38 százaléka tartozott a 45 év alatti korosztályba, a többségük ennél idősebb volt. A 45-50 év körüli tagság nagy részéről pedig feltételezhető, hogy már felnevelte a gyerekeit, és nem jár neki az adó-visszatérítés. Hasonló a helyzet a biztosítóknál. Magyarországon a nyugdíjbiztosítással rendelkező ügyfélkör többnyire a 45-50 és annál idősebb korosztályba tartozik, amely jellemzően már nem jogosult a családi adó-visszatérítési kedvezményre a gyermekük életkora miatt – közölte az NN. 

A pénzügyi szektor miattuk tehát nem aggódik, sőt a fiatalabb öngondoskodókkal kapcsolatban is bizakodóak. Az ÖPOSZ és az Aegon is komolyan bízik abban, hogy ha az idén év végén el is maradnak a családosok extra befizetései, jövőre, ha megérkezik a számlájukra, az szja-visszatérítés, abból jut majd öngondoskodásra is. 

Ráadásul ez az szja-visszatérítés minden valószínűség szerint csak idén bolygatja meg a rendszert.

A mostani szja-visszatérítés egyszeri alkalom, a nyugdíjas évekre való felkészülés pedig egy ennél hosszabb távú megtakarítás, így nem számítunk emiatt visszaesésre

– nyilatkozta az Indexnek a Groupama.

(Borítókép: Sean Gallup / Getty Images)