Megtette a koronavírus a hatását a magyar utakon

D  AS20200325001
2021.11.08. 14:26
A koronavírus-járvány miatt bevezetett kijárási tilalmak és korlátozások az elmúlt egy és háromnegyed évben jelentősen csökkentették a közúti balesetek, köztük a halálos kimenetelűek számát. Tavaly a biztosítók kárráfordításán viszont ez viszonylag kevéssé látszik: a járványos évben is majdnem ugyanannyit kellett kifizetniük, mint egy esztendővel korábban.

A kormány 2020. március 28-tól vezetett be először kijárási korlátozásokat Magyarország egész területére. Az emberek a lakóhelyüket két héten keresztül csak munkavégzés vagy az alapvető szükségletek ellátása céljából hagyhatták el. Bár ez elég plasztikusan volt megfogalmazva, valamint a parkolás is ingyenes lett, az már az akkori forgalmi statisztikákon is látszott, hogy a legtöbben nem ültek autóba, hanem otthon maradtak az első hullám alatt.

Szigorúbbak voltak viszont a második-harmadik hullámra bevezetett karanténintézkedések: 2020. november 11-től már este 8 óra és reggel 5 óra között valódi kijárási tilalom lépett életbe, mindenkinek haza kellett érnie este 8 óráig, a boltok pedig – egy-két kivételtől eltekintve – kötelesek voltak bezárni már 7 órakor. A korlátozások érezhető hatása volt, hogy reggel és délután nagyobb volt a forgalom az utcákon, de még mindig sokan maradtak otthon.

baleseti statisztikákon ez meg is látszik:

több mint 17 százalékkal kevesebb incidens történt országosan tavaly, mint 2019-ben.

Az idei adatokból pedig az látszik, hogy az év első kilenc hónapjában 14,1 százalékkal kevesebb baleset volt az utakon, mint 2019-ben, ami alig valamivel rosszabb arány, mint 2020 első kilenc hónapjában (akkor 14,9 százalékos volt a csökkenés).

Közúti balesetek száma (január–szeptember)
Régió 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018 2019 2020 2021
Nyugat-Dunántúl 1380 1415 1439 1295 1282 1322 1342 1293 1288 1301 1087 1093
Közép-Dunántúl 1437 1376 1342 1287 1339 1358 1340 1303 1445 1383 1165 1209
Dél-Dunántúl 1051 1056 987 1026 997 999 1034 1058 1047 1043 938 971
Közép-Magyarország 3735 3665 3590 3625 3719 3966 4192 4140 4155 4147 3392 3409
Dél-Alföld 1619 1551 1309 1586 1606 1644 1508 1493 1545 1483 1220 1302
Észak-Alföld 1868 1752 1705 1708 1814 1767 1871 1728 1902 1698 1513 1495
Észak-Magyarország 1142 1038 1014 1032 1024 1158 1155 1163 1233 1249 1160 1091
Összesen 12232 11853 11586 11559 11781 12214 12442 12178 12615 12304 10475 10570

A halálos kimenetelű karamboloknál még nagyobb volt a visszaesés: 2020-ban 21,2 százalékos volt a csökkenés az előző évhez képest, idén szeptemberig pedig 9,8 százalékos volt a visszaesés a járvány előtti utolsó időszakkal összehasonlítva.

Halálos közúti balesetek száma (január-szeptember)
Régió 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018 2019 2020 2021
Nyugat-Dunántúl 43 47 60 52 48 64 50 49 52 51 39 32
Közép-Dunántúl 70 52 62 61 41 56 50 40 71 58 50 47
Dél-Dunántúl 57 39 47 44 35 41 43 43 36 32 30 37
Közép-Magyarország 101 67 70 70 95 83 98 93 98 92 66 68
Dél-Alföld 72 68 55 69 69 74 63 74 58 46 39 51
Észak-Alföld 72 64 60 65 52 63 55 65 60 52 41 59
Észak-Magyarország 57 49 39 31 47 38 34 37 41 38 29 39
Összesen 482 386 393 392 387 419 393 401 416 369 294 333

Ugyanezt viszont nem érezték meg a biztosítók: a Magyar Nemzeti Bank által vezetett statisztikák alapján a bruttó kárráfordításuk a kgfb-knél és cascóknál 2019-ben 165,485 milliárd forint volt az összes esetre, amitől csak alig maradt el a tavalyi 163,392 milliárd forintos tétel. Alacsonyabb volt a kárgyakoriság is a személygépjárműveknél: az összes baleset 2,97 százaléka érintette ezt a díjosztályt tavalyelőtt, 2020-re ez 2,17 százalékra csökkent. Így látszik, hogy egy-egy balesetre fizettek többet a biztosítók, mert míg két éve az egy kárra jutó átlagos kárfelhasználás 575 993 forint volt, addig tavaly már 682 672 forint.

Pontos válasz nincs, hogy miért kellett ennyivel többet fizetniük káresetenként a személygépkocsiknál, de vélhetően komoly szerepe van ebben annak, hogy a márka- és szakszervizek a biztosításból fedezett javításoknál eredeti alkatrészeket rendelnek, amiket külföldről kell vásárolni, ezek árát pedig euróban határozzák meg, és tavaly a forint jelentősen gyengült.

A 2021-es évre vonatkozóan még csak becslések állnak rendelkezésre, de az látszik, hogy az év eleji karanténintézkedések hatása elmaradt a tavalyiakétól. Az MNB összesítése alapján már az első félévben gyakrabban törtek az autók, mint tavaly. A kgfb-nél 16,6 százalékkal nőtt a bruttó kárráfordítás, az egyéb járműbiztosításoknál (praktikusan a cascónál) 11 százalékos volt a növekedés. Mindkét adat jócskán meghaladja a díjbevételek emelkedését: a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításoknál mindössze 3,5 százalékos volt az emelkedés, a cascónál pedig 7,6 százalékkal több folyt be, mint tavaly.

Ez annak fényében is érdekes, hogy a hazai autóállomány a KSH adatai szerint nőtt 2020-ban: az előző év 3 812 013 darabja helyett év végén már 3 920 799 személygépjármű közlekedett. Idén szeptemberig 94 451 darab autót helyeztek forgalomba a DataHouse szerint, viszont arra vonatkozóan még nincsenek adatok, hogy mennyi régi kocsit vontak ki.

(Borítókép: Gyér forgalom a Határ úti felüljárónál 2020. március 25-án. Fotó: Kovács Tamás / MTI)

Ebben a cikkben a téma érzékenysége miatt nem tartjuk etikusnak reklámok elhelyezését.
Részletes tájékoztatást az Indamedia Csoport márkabiztonsági nyilatkozatában talál.

Indamedia Csoport