Putyinnal is dacol a Gazprom, nem szállítanak több gázt Európába

Az orosz elnök utasításának dacára nem kezdte el növelni az Európába irányuló földgázszállítást a Gazprom orosz gázipari vállalat hétfőn, így tovább mélyültek a szűkös kínálat, a magas árak és az Oroszországtól való energiafüggőség miatti aggodalmak.

Vlagyimir Putyin orosz elnök október végén arra utasította Alekszej Miller Gazprom-elnököt, hogy miután a vállalat november 7-ig vagy 8-ig befejezi a gáz szivattyúzását az orosz föld alatti tárolókba, kezdje meg a tervezett munkálatokat a saját európai – ausztriai és németországi – föld alatti tárolóiba irányuló gázmennyiség növelésére.

Elemzők azonban rámutattak, hogy a Gazprom nem kötött le többletkapacitást a Jamal–Európa-vezeték lengyel határon fekvő Mallnow német mérési pontján, sem pedig az orosz–ukrán határon lévő Szudzsa és Szokhranovka belépési pontokon, tovább csökkentve azokat a reményeket, hogy hétfőtől növeli gázexportját. 

Mindez már hétfőn is éreztette hatását a nemzetközi piacon, az egyik legnagyobb európai gáztőzsde, a holland TTF decemberi határidős jegyzésében

A kedélyek délután valamelyest csillapodtak, így három órakor már csak 77,42 eurón, 4,59 százalékos pluszban állt a jegyzés.

Mindeközben hétfőn teljesen leállt a szállítás Németországba a Jamal–Európa-vezetéken. A németországi szakaszt üzemeltető Gascade vállalat ugyanis három napra megfordította az áramlást nyugatról keleti irányba. Október vége óta másodjára fordul elő, hogy meg kellett fordítani az áramlást a gázvezetéken. 

A fordított irányú szállítás hátterében az áll, hogy a Jamal–Európa-gázvezetéken keresztül Lengyelországba is érkezik földgáz, de nemcsak Oroszországból, hanem Németországból is. Általában, normális körülmények között a német féltől vásárolt földgázt Lengyelország kiemeli a Németországba irányuló, tranzitként áthaladó orosz földgázból. Ha azonban Oroszországból kevesebb földgáz érkezik, mint amennyit Lengyelország vásárolt Németországtól, a Gascade megfordítja az áramlást, és az Északi Áramlat vezetéken érkező orosz földgázt táplálja be és küldi tovább Lengyelországba.

Az Oroszországból érkező szállítmányok azért fontosak, mert az oroszok biztosítják Európa gázszükségletének egyharmadát, és kínálati szándékai kulcsfontosságúak ebben az időszakban, amikor is a háztartásokat és a vállalatokat egyaránt keményen sújtja a szabadpiaci gázárak meredek emelkedése.

Bár a Gazprom kitermelése és exportja rekordszint közelében mozog, az európai tározók az egy évvel ezelőtti szintnek körülbelül egyharmadán állnak.

Szakértői elemzések szerint a helyzet miatt Nyugat-Európában áramszünetek fenyegetnek. Deutsch Tamás, a Fidesz európai parlamenti képviselője a minap leszögezte: Magyarországon nem áll fenn ez a veszély, mivel az Oroszországgal kötött hosszú távú, 10+5 éves gázszállítási megállapodás által biztosítva lesznek a hazai energiatartalékok.

A gázárak ugrásszerű emelkedésében több tényező is szerepet játszott az alacsony gázkészletektől kezdve a koronavírus-járványt követő gazdasági fellendülés hatására megnövekedett keresleten át a szokásosnál kisebb oroszországi szállításokig. A télre enyhe széljárást és hűvösebb időjárást ígérő előrejelzések is növelik a keresletet a szűkös kínálati feltételek közepette. Elemzők szerint emellett az okok között klímavédelmi intézkedéseket, például a szén-dioxid-kibocsátási kvóták egyre növekvő árát, valamint piaci spekulációkat is keresni kell.

(via MTI)

(Borítókép: Ifj. Alexander Zemlianichenko / Bloomberg / Getty Images)