16:00, December 09.
Horvátország 1
Brazília 1
Education City Stadion Negyeddöntő
20:00, December 09. ÉLŐ
Hollandia 2
Argentína 2

Meddig emelkednek még az árak?

D MAR20130715010 (1)
Rekord-üzemanyagárak, szomszédos energiakrízis és világszerte megjelenő infláció: úgy tűnik, utolérték a globális gazdaságot a koronavírus által okozott károk. Bár ezt mi, magyarok is tapasztalhattuk magunkon, most az eddigieknél is kirívóbb adatokkal kell szembenéznünk.

A legfeljebb 6,3 százalékos inflációra számító elemzői várakozásokat is durván felülmúlta, mennyivel gyorsult a pénzromlás üteme októberben: 

A FOGYASZTÓI ÁRAK 6,5 SZÁZALÉKKAL haladták meg a tavaly októberi szintet

– derül ki a Központi Statisztikai Hivatal friss adataiból. 2021 szeptemberéhez képest pedig átlagosan 1,1 százalékkal drágult az élet Magyarországon.

A legnagyobb, 30,7 százalékos növekedést októberben az üzemanyagoknál mérte a KSH az előző év azonos időszakához képest. A családtámogatási intézkedések miatti folyamatos kereslet hatására – sokan ugyanis inkább felújítják meglévő lakásukat, mert újat már hitelből sem engedhetnek meg maguknak – nem állt meg a lakásjavító és -karbantartó áruk drágulása sem: 13,9 százalékkal lett magasabb az áruk egy év alatt. De szintén zsebbe vágó változás a szeszes italok és dohányáruk 11,3 százalékos drágulása is – ami főleg az idei jövedékiadó-emeléseknek köszönhetően alakult így. 

A rezsicsökkentés tizenhárom éve befagyasztott árai miatt a háztartási energia éves alapon mindössze 0,6 százalékkal drágult októberben. A változást elsősorban a szén (4,5 százalék 2020 októberéhez képest), a brikett (3,6 százalék) és a tűzifa (5 százalék), valamint a palackos gáz (2,5 százalék) áremelkedése magyarázza, ami persze elsősorban az alacsonyabb jövedelmű, vidéki háztartások költségvetését viseli meg. A szabadpiaci energiaárak októberi elszabadulását pedig a következő hónapok fogyasztói áremelkedéseiben fizetjük meg, miután az onnan vásárló vállalkozások sorra elkezdik áthárítani a költségemelkedést.

Az élelmiszerek átlagos, 5,4 százalékos drágulásában komoly szerepe volt annak, hogy az éve rekordmagas napraforgómag- és repceárak miatt az étolaj októberben 30,4, míg a margarin 18,8 százalékkal került többe, mint az előző év azonos időszakában. Továbbra is ezek a termékek drágulnak leginkább. Korábbi, a liszt- és a kenyérár-emelkedés okaival foglalkozó cikkeinkben még nem tudtak pontos adatokkal szolgálni sem a malmok, sem pedig a pékek a várható áremelések mértékéről, a friss KSH-adatokból azonban látszik, mekkora drágulással számolhatunk a továbbiakban:

a liszt ára egy év alatt 12,5 százalékkal emelkedett, a kenyéré pedig 8,1 százalékkal.

Emellett jelentős még a munkahelyi étkezés 10,1, a baromfihús 9,3, a péksütemények 8,4, a büféáruk és az éttermi étkezés egyaránt 7,9 százalékos drágulása tavaly októberhez képest. Rosszul járt, aki októberre halasztotta a tartós fogyasztási cikkek beszerzését, mivel a friss adatok szerint átlagosan 5,4 százalékkal emelkedett az áruk. Ezen belül a konyha- és egyéb bútorokért 12,7, a szobabútorokért 12,5, az ékszerekért 10,8, az új személygépkocsikért 6,9 százalékkal kellett többet fizetni. Utóbbiak drágulása nem meglepő az autóipart sújtó ellátási problémák miatti gyárleállások tükrében. Ahogy az sem, hogy jelentősen, 8,4 százalékkal emelkedett a járműjavítási szolgáltatások díja is tavalyhoz képest. A háttérben a munkaerőhiány generálta bérköltség-növekedés és az alkatrészek drágulása áll. 

Nem lassul az áremelkedés

Az előző évi alacsonyabb bázis miatt eleve magasabb az október havi infláció mértéke, ha a tavaly októberi árszintekkel vetjük össze. Az elemzői várakozások szerint a következő hónapokban folytatódik a trend, és újabb áremelkedésekre készülhetünk, mivel egyelőre sem az októberi európai energiaár-emelkedés, sem pedig az üzemanyagok drágulásának hatása nem jelent még meg a fogyasztói árakban. A pénzromlás gyorsulásának ütemét jól jelzi, hogy a fogyasztói árak 2021 szeptemberéhez képest októberre átlagosan 1,1 százalékkal emelkedtek. 

Ezt emelte ki kommentárjában Virovácz Péter, az ING Bank elemzője is. Arra hívta fel a figyelmet, hogy a kiugró mértékű drágulás nem csak az alacsony bázis következménye, hiszen havi alapon is 1,1 százalékkal drágult a fogyasztói kosár, ezért az infláció további gyorsulására számít.

Az élelmiszerek ára 0,7 százalékkal emelkedett, de az idényáras élelmiszerek (burgonya, friss zöldség, friss hazai és déligyümölcs összesen) nélkül számítva átlagosan 1,1 százalékos drágulást mért a KSH. Egy hónap alatt a liszt 6,9, a száraztészta 3,6, a kenyér és a kávé egyaránt 3,1, a csokoládé, kakaó 2,9, a margarin 2,6, a cukor 2,4, a sajt 2,1, a tojás 1,5, a péksütemények 1,3 százalékkal lettek drágábbak, amit csak kis mértékben kompenzál, hogy az idényáras élelmiszerek 2,0 százalékkal kevesebbe kerültek.

A leglátványosabb változás, hogy egy hónap alatt 7,3 százalékkal emelkedett a járműüzemanyagok ára. Az egész évben jobbára hanyagolt ruházkodási cikkek ára mérsékelten, 1,5 százalékkal emelkedett októberben. A tartós fogyasztási cikkek 0,7, ezen belül a használt személygépkocsik 1,8, a konyha- és egyéb bútorok 1,1 százalékkal drágultak.

A nyugdíjasok fogyasztói kosara 2020 októberéhez képest 5,7 százalékkal drágult,

míg szeptemberhez képest 0,9 százalékos átlagos áremelkedést mért a KSH. 

2021 első tíz hónapjában a fogyasztói árak az összes háztartást figyelembe véve átlagosan 4,6 százalékkal emelkedtek az előző év azonos időszakához képest, míg a nyugdíjas fogyasztói kosárra számolt infláció 4,2 százalék volt. 

Az elemzők továbbra is borúlátók 

Novemberben akár a hétszázalékos szintet is meghaladhatja az éves szintű áremelkedés mértéke – közölte prognózisát Nagy János, az Erste Bank makrogazdasági elemzője. Úgy vélte, hogy bár a lakossági rezsiárakat egyelőre nem befolyásolja az energiaárak száguldása, a vállalati szektor nincs védve, így a következő hónapokban már be is épülhet a drágulás. Mivel azonban januártól kifut a jövedékiadó- és az üzemanyagár-emelkedés hatása a bázisból, mérséklődhet az árnövekedés üteme, azonban a jegybanki inflációs cél elérése a korábban előrejelzettnél több időt vehet igénybe (legutóbb már csak őszre várta az MNB, hogy az infláció szintje visszatér a négyszázalékos toleranciasávhoz).

Ennek hátterében a továbbra is felfelé mutató kockázatok állnak: az expanzív fiskális politika, a folytatódó béremelések, illetve az energia- és nyersanyagárak drágulásának, valamint a kínálati oldali súrlódások fogyasztói árakba átgyűrűző hatásai.

A vártnál magasabb a hazai és globális infláció, a régiós központi bankok markáns emelései erőteljes nyomást helyezhetnek a magyar jegybankra, hogy eltérjen a szeptemberi irányvonaltól, azaz a havi 15 százalékpontos emeléstől a jövő keddi kamatdöntés alkalmával – hívta fel még a figyelmet Nagy János.

A Takarékbank vezető elemzője, Suppan Gergely szerint az erősödő árnyomást tükrözi, hogy a maginfláció 4,7 százalékra nőtt, ami bőven felülmúlta a várakozásokat. Az egyelőre tartósan magas infláció miatt szükséges volt a kamatemelési ciklus elindítása, ráadásul még számos felfelé mutató kockázatot jelentenek a nyersanyagárak másodkörös hatásai.

Az újranyitás miatt felrobbanó kereslet és a munkaerőhiány miatt várhatóan érdemben megugró bérek miatt az MNB a kamatemelési ciklus gyorsítására kényszerülhet

– vélekedett az elemző, aki szerint tovább emelkedhet az infláció a következő hónapokban. Novemberben elérheti akár a hét százalékot is, majd jövő év elejétől meredeken visszaeshet. Hozzátette, hogy az idei inflációs várakozásukat megemelik 4,9 százalékról 5 százalékra, a jövő évit pedig 4,4 százalékról 4,7 százalékra.

Az ING elemzői is  hasonlóan vélekedtek legfrissebb előrejelzésükben: idén átlagosan ötszázalékos inflációt, jövőre 4,5 százalékot meghaladó áremelkedést prognosztizálnak. Elképzelhető, hogy a Magyar Nemzeti Bank eltér az elmúlt két hónapban látott 15 bázispontos lépésköztől, és annál jóval jelentősebb kamatemelésre szánja el magát – vélte Virovácz Péter. 

Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató Zrt. makrogazdasági üzletágvezetője úgy látja, hogy a magyar infláció növekedése beleillik az uniós trendbe, így bár mérséklődéséhez szükséges a monetáris politika szigorítása, önmagában nem elégséges. Az infláció lassulásához szükség van a makroszintű kereslet visszafogására, az ellátási láncok helyreállására, illetve az energiaárak normalizálódására is.

(Borítókép: Marjai János / MTI)



  • Hírek
  • Hírek