Különvéleményük van a magyaroknak a visegrádi együttműködésről

A visegrádiak külpolitikájának trendjei címmel 2015 óta kétévenként felmérést készít a cseh Association for International Affairs (AMO) külügyi kutatóintézet és a Konrad-Adenauer-Stiftung, amelyben azt firtatják, hogy a négy visegrádi országban (Csehország, Lengyelország, Magyarország, Szlovákia) kitapintható-e egyfajta közös identitás a külügyekkel kapcsolatban. A legkevesebb, amit meg akarnak tudni a kutatók, hogy a négy országban hasonló külügyi érdekeket fogalmaznak-e meg.

Az idei felmérés mintegy 500 résztvevője között az üzleti és a politikai élet, a média és civil szervezetek tagjai, valamint politikai elemzők képviseltették magukat. Igaz, hogy ez nem fedi le a társadalmak egészét, ám egy olyan szegmens véleményét tükrözi, amelynek kiemelkedő befolyása van az egyes országok külügyi orientációinak meghatározására. A kutatás első, kiemelésre méltó eredménye a legkevésbé sem meglepő: mind a négy országban különös jelentőséget tulajdonítanak a megkérdezettek országuk és Németország viszonyának – árulta el a Radio Praha hírportálnak Pavlína Janebová, az AMO kutatási vezetője.

Vegyes érzelmek

Az ugyan valóban nem meglepetés, hogy a megkérdezettek átlag 91 százaléka a kétoldalú kapcsolatokban Németországot tartja országa legfontosabb partnerének, ám az már furcsa, hogy szoros szövetségesként csak 39 százalékuk említette a nagy nyugati szomszédot. Ebből az a következtetés vonható le, hogy a V4-ben elsősorban gazdasági partnerként tekintenek Németországra, és – főként a lengyeleknél – sokkal kevésbé politikai partnerként.

A válaszadókat megkérték, hogy egy ötös skálán, amelyen a legjobb osztályzat az 1-es, értékeljék országuk és Németország viszonyát. A lengyelek esetén jött ki a legalacsonyabb érték 3,3-mal, míg a csehek és a szlovákok 1,6-ra, illetve 1,5-re értékelték a kapcsolatot. Az átlag 2,2 lett, ami kicsit rosszabb a 2019-es felmérés számánál, de jobb a 2017-esénél.

A megkérdezettek 82 százaléka ugyan fontosnak tartja országa és Németország együttműködését, ám ez Janebová szerint hamarosan változhat. Az új berlini kormánynak ugyanis fontosak a jogállamisági és a klímavédelmi kérdések, amelyek a jelenlegi lengyel és magyar vezetés prioritási listáján hátul szerepelnek.

Franciaország és Ausztria

Franciaország megítélésében már jelentős különbségek vannak a V4-en belül, így a 37 százalékos átlag, amekkora arányban a megkérdezettek fontos partnernek tartják ezt az országot, nem sokat mond. A lengyeleknél ugyanis 61 százalék ez az arány, míg a szlovákoknál csak 41, a cseheknél 27, a magyaroknál 16 százalék. Egységesek a négy ország válaszadói abban, hogy nem tekintik országuk fontos partnerének Franciaországot (átlag csak négy százalékuk gondolja ennek ellenkezőjét).

Ausztria valamiért kiesett a magyarok kegyéből a rövid, de emlékezetes közös birodalmi múlt ellenére. A magyarországi megkérdezetteknek csak nyolc százaléka véli úgy, hogy a „sógorok” országuk közeli szövetségesei, míg a 2019-es felmérésben még 34 százalék volt ez az arány.

Magyar kivételek

Janebová úgy összegzi a felmérés eredményét, hogy a kormányzati megszólalókon kívül a többi csoport elsősorban pragmatikus együttműködésként tekint a V4-re. Ami a külpolitikát illeti,  ezt az országcsoportot nem az egyetlen platformnak látják, amelyre országuk támaszkodhat. Ezalól kivételek a magyarok, akik a négyesből a leglelkesebben elkötelezettek a visegrádi együttműködés iránt.

További „magyar ügy” az EU bővítése. Bár mind a négy ország válaszadói támogatják azoknak a nyugat-balkáni tagjelölteknek a felvételét, amelyek a legközelebb állnak a belépéshez, ám a magyaroknak különösen fontos ez a kérdés. A lengyeleket érthetően inkább a keleti szomszédsági kapcsolat hozza lázba.

Végül a harmadik eltérés a magyarok és a másik három ország válaszadói között az Oroszország elleni nyugati szankciók megítélése, amelyben a magyarok között volt a legtöbb elutasító szavazat. Szinte meglepő, hogy ennek ellenére a magyar válaszadók többsége, több mint fele támogatja a korlátozásokat.

(Borítókép: A V4–Dél-Korea-csúcstalálkozón tartott sajtótájékoztató Budapesten a Várkert Bazárban 2021. november 4-én. Fotó: Fischer Zoltán / Miniszterelnöki Sajtóiroda / MTI)