Forintárfolyam: vissza a startmezőre

Nem fogadta jól a piac a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsának alapkamat-emelését: a publikálás előtt 364,4 forintos euróárfolyam körül ingadozó szint azonnal gyengülni kezdett, miután kiderült, hogy egyes előzetes befektetői várakozásokkal szemben nemhogy 50 bázispontnál magasabb emelési döntés nem született, hanem csak megduplázta a korábbi 15 bázispontos emelést a jegybank. A döntés publikálása és Virág Barnabás alelnök egy órával későbbi tájékoztatója között erőteljesen romlott a forint árfolyama, és csak azt követően kezdett erősödni, hogy kiderült, újra az egyhetes jegybanki betétek akár heti rendszerességű felülvizsgálatával befolyásolja majd érdemben a monetáris politika alakulását a jegybank, valamint bejelentette egy eseti jellegű devizakötvényes eszköz alkalmazását is.

Azt is értékelte a piac, hogy az MNB megerősítette az erőteljes kamatemelési ciklus melletti elkötelezettséget. Hosszabb távon azonban gyengíti a befektetői bizalmat, hogy az MNB visszatért az egyhetes betétek kamatváltoztatási eszközéhez, amellyel lényegében az alapkamat nominális változtatása nélkül, kvázi bújtatott kamatemelést tudott végigvinni például 2020 első hónapjaiban, amikor a forintárfolyam elszállása miatt be kellett avatkoznia, elismerve, hogy bár az MNB-nek nincs árfolyamcélja, de van az a szint, amelyet már ártalmasnak ítél a gazdaság működésére, többek között az importált infláció miatt. (Az egyébként a mostani tájékoztatón is kiderült, hogy az infláció elszállásáért nagyjából hatvan százalékban az importált termékek, alapanyagok drágulása a felelős, természetesen a forint gyengülése mellett.)

Mivel az egyhetes betétek kamatát csütörtökönként állapítja meg a jegybank, a következő napokban még várnia kell a piacnak arra, hogy kiderüljön, valójában mekkora az infláció elleni harc melletti elköteleződés a jegybankban, mennyire képes hűteni a részben saját korábbi hitelezési tevékenysége, részben pedig a kormány gazdaságpolitikája által túlfűtött gazdaságot. Mindezt figyelembe véve nem meglepő, hogy a nap végére megállt a forint erősödése, és estére

A csütörtöki döntést követően vélhetően a jegybank hitelességén is múlik majd, hogy merre fordul az árfolyam, nemcsak a járványhatásokon, a kormányzati lépéseken és a világgazdaság alakulásán. 

Nyeste Orsolya, az Erste Bank makrogazdasági elemzője szerint mivel az alapkamat és az effektív bankközi kamatok szintje ismét elválhat egymástól, az utóbbiak akár jóval magasabban is alakulhatnak – vélhetően nem függetlenül a forintárfolyam szintjétől. Vagyis a 30 bázispontos emelés tulajdonképpen nem is 30 bázispont, hanem akár már rövid távon is jóval magasabb lehet, ezért arra számít, hogy a magasabb kamatszint fékezheti a forint gyengülését, és jó esetben akár tartósan is erősebb pályára küldheti a hazai devizát. Ez pedig mérsékelheti a jelenleg meredeken emelkedő iparitermék-inflációt. Ennek és a swappiacon tervezett intézkedések hatásának eredményeképp fenntartja a fokozatosan erősödő forint irányába mutató középtávú előrejelzését.