Koronavírus adatok

2021. nov. 26.
Oltottak Kórházban Elhunytak Fertőzöttek
Stefánia
2 °C
9 °C

Mi vár a magyar gazdaságra a választások után?

-DSC8912
2021.11.17. 17:43
Bárki is nyer 2022-ben, a következő kormánynak komoly mozgástere lesz – állapították meg a Republikon Intézet gazdasági konferenciájának résztvevői.

Az Orbán-kormány tudatosan olyan helyzetet próbál teremteni, hogy ha elveszíti a jövő tavaszi országgyűlési választásokat, a hatalomra kerülő ellenzék ne tudja a saját gazdaságpolitikáját megvalósítani – idetartozik az adósság és az infláció kérdése is, jelentette ki Mellár Tamás közgazdász, az Országgyűlés Gazdasági bizottságának ellenzéki alelnöke a Republikon Intézet gazdasági konferenciáján.

Én azokkal értek egyet, akik szerint

van érdemi fiskális mozgástér, mivel a költségvetési prioritásokat a mindenkori magyar kormány határozza meg.

Reálisnak tartom azt a becslést, hogy 1500 milliárd forint körüli a mozgástér – ennyi pénzről lehet máshogy dönteni 2022-ben, tette hozzá Mellár.

A költségvetési mozgástér megbecsüléséhez tudni kellene, hogy egy következő kabinet mit akar pontosan. Én speciel azt gondolom, hogy gyökeresen át kellene alakítani a teljes büdzsét: ennek érdekében a GDP 10-12 százalékát elérő vagy meghaladó változtatást javasolnék – mondta a vitában Pogátsa Zoltán, a Nyugat-magyarországi Egyetem docense.

A közgazdász úgy fogalmazott:

nem az a lényeg, hogy mekkora a költségvetési deficit, hanem az, hogy mit akarunk elérni.

Azt kell tehát először kitalálni, hogy mit akarunk csinálni, ehhez kell a finanszírozást megtalálni, a deficit pedig ebből a szempontból másodlagos.

Világossá kell tenni, hogy válság alatt deficitet kell csinálni, az értelmes válságkezeléshez pedig növelni kell az államadósságot – hangsúlyozta Pogátsa.

Elszaladt a régió mellettünk

A magyar gazdaság összteljesítménye javult a 2010-es években, jórészt a kedvező nemzetközi környezetnek és az uniós transzfereknek köszönhetően. A teljesítményünk azonban a kelet-közép-európai országokhoz képest gyenge – állapította meg Chikán Attila közgazdász, egyetemi tanár, az első Orbán-kormány gazdasági minisztere a konferencián.

Miközben a magyar gazdaság nem volt felzárkózóban a vírusválság előtt sem, a magyar kormány alkalmazkodási és helyreállítási terve nem áll összefüggésben a valódi kihívásokkal. Ez azt jelenti, hogy nemzetközi versenyképességünk kilátásai a korábbinál is bizonytalanabbá váltak – összegzett Chikán.

Megugrott az infláció

A magyar infláció nem most szabadult el: 2017 óta tart a folyamat – mondta Király Júlia egyetemi tanár, az MNB korábbi alelnöke. Úgy látja, hogy jelenleg nehéz helyzetben van a magyar jegybank. Ha pedig a mostani magas infláció tartósan beépül a várakozásokba, az automatikusan megjelenik a béreknél és a kínálati áraknál is. Rossz hír továbbá, hogy a jövő évi választások előtti kormányzati költekezés a maginflációt is tovább emeli.

Magyarországon – ezt 1990 óta tudjuk – a benzinár egyfajta politikai termék, amelynek alakulása fontos a közvélemény számára, állapította meg a közgazdász, egykor MNB-elnök. A véleménye szerint márpedig

a politikai kockázat növekedése „nem tesz jót” az inflációnak, és ez az összefüggés fordítva is igaz.

Nem ismert, hogy készültek-e kormányzati háttértanulmányok arról, hogy a különböző osztogató intézkedések milyen hatással járnak, különösen arra tekintettel, hogy az ezek miatti megugró infláció milyen népszerűségcsökkenéssel jár – fogalmazott Palócz Éva, a Kopint-Tárki Zrt. vezérigazgatója. A közgazdász félelme az, hogy feléled egy régi hagyomány, és 2022 első napján hirtelen megugranak az árak, mivel sok munkaadónak akkortól nőnek sokat a költségei, és azt egy lépésben átvezetik termékeik, szolgáltatásaik árában.

Nehéz ügy az adórendszer

Mellár Tamás szerint az adórendszerben több érdemi változtatás szükséges, ám erről egyelőre nincs egyetértés az ellenzéki oldalon. Abban konszenzus van, hogy a jelenlegi adóterhelésnek nem kellene nagyobbnak lennie, idővel esetleg lehet majd csökkenteni. A helyzetet bonyolítja, hogy az ellenzéki előválasztáson győztes miniszterelnök-jelöltnek, Márki-Zay Péternek más súlypontjai vannak.

A személyi jövedelemadózásnál (szja) mindenképpen vissza kell hozni a progresszivitást, legalább két adókulccsal, a minimálbér pedig legyen adómentes – tette hozzá Mellár, aki szerint az áfánál a jelenlegi adókulcsok megtartása mellett néhány terméket alacsonyabb kulcshoz kellene átsorolni.

Mozgástér és euró

Az unió laza fiskális szabályrendszere növeli a kormányzat lehetőségeit. A következő kabinetnek – pártszínektől függetlenül – körülbelül ezer-kétezer milliárd forint mozgástere lesz, azaz ennyi pénzt lehet átrendezni és új prioritásokra költeni – prognosztizált Király Júlia.

Ha egy kormányzat erőlteti a gazdasági növekedést – hogy a GDP-arányos bővülése hét vagy akár nyolc százalék –, és egyre több pénzt öl ebbe, az folyamatosan növeli az importot is, ami viszont automatikusan lefelé húzza a GDP-t – hívta fel a figyelmet Palócz Éva.

– A mozgásteret az uniós Helyreállítási alap forrásai is érdemben növelni fogják. Bár az államadósság és annak GDP-arányos kamatterhe biztosan növekszik, az, véleményem szerint, kezelhető lesz – tette hozzá a Kopint-Tárki vezetője, aki röviden úgy fogalmazta meg ezt: „szépen ki kell nőni ezt a dolgot”.

– Komoly és fontos politikai döntés, hogy csatlakozzunk az eurózónához. Véleményem szerint a következő kormánynak ki kell jelölnie az euróbevezetés tervezett dátumát. Monetáris politikánk ma sem önálló, pontosabban ha azt a kevés önállóságot, ami mára megmaradt, elveszítjük, az nem kár, hanem haszon – fogalmazott az MNB volt alelnöke. A leszakadt termelékenység pedig azt jelenti, hogy európai bérekhez való gyors felzárkózás nincs, mert akkor magyar euró sem lesz.

(Borítókép: Gorondy-Novák Edit / Index)