Koronavírus adatok

2021. dec. 08.
Oltottak Kórházban Elhunytak Fertőzöttek
Mária
-6 °C
4 °C

Sorra mondják le az év végi rendezvényeket

D NOE20211114008
2021.11.24. 21:12
Az Indexnek nyilatkozó szakértők szerint bajban lesz a vendéglátó- és a szállodaipar is.

Egy-egy riasztóbb fertőzöttségi vagy halálozási adat közlése után máris jönnek a rendezvénylemondások – osztotta meg a vendéglátósok legújabb tapasztalatait az Indexszel Kovács László, a Magyar Vendéglátók Ipartestületének elnöke. Erős szeptemberi forgalom után – amit részben a járványvédelmi aggodalmak miatt előrehozott rendezvények, díjátadók és konferenciák generáltak a felszabadultabb fogyasztás mellett – lényegében október közepe, azaz az újabb járványhullám látványosabb felfutása óta tapasztalják az ágazatban, hogy folyamatosan esik vissza a céges és egyéb rendezvényekre szóló rendelésállomány. Erős negatív hatása volt nemcsak a vendéglátásra, de a szállodaszektorra is, hogy november 19-én Kásler Miklós emberierőforrás-miniszter megtiltotta az egészségügyi témájú rendezvényeken, továbbképzéseken való részvételt a járvány felfutása miatt és a dolgozók megóvása érdekében. 

Jelenleg az év végéig Mindössze a két évvel ezelőtti forgalom 10-15-20 százalékának megfelelő a leadott rendelésállomány, de sokan még kivárnak, mielőtt döntenek, hogy megtartanak-e egy-egy rendezvényt 

– mondta Kovács László. Ezek is jobbára kisebb, 50-80-100 fős események, a multinacionális szektorban lényegében tartózkodnak a termelést, a munkát veszélyeztető nagyobb, belső céges események szervezésétől.

A piac egyébként is átalakult, az ősszel már erősen jellemző volt, hogy legfeljebb két hétre előre lehetett tudni, hogy mivel tervezhet egy-egy vendéglátóhely, de volt példa arra is, hogy egy héttel az esemény előtt kértek be egyáltalán ajánlatot egy 100 fős budapesti céges rendezvényre. A pandémia előtt egyébként jellemző volt, hogy szinte minden arra alkalmas helyen már szeptemberben lekötötték a decemberi évzáró rendezvények helyszíneit a vállalatok. Ehhez a gyakorlathoz egyelőre aligha tér vissza a szektor – véli Kovács László.

Ő inkább azt tartja valószínűnek, hogy a most elhalasztott üzleti rendezvények jelentősebb részét már nem tartják meg, ami komoly nehézségeket okoz majd az utolsó tartalékait élő ágazatban. A családi eseményeket, esküvőket azért jellemzően, ha el is halasztják, de később is megszervezik az emberek, ami a jövő tavaszi-nyári szezonra azért némi reménnyel kecsegtet. 

Azt elképzelhetőnek tartja, hogy a járvány negyedik hullámának súlyosabbá válásával további korlátozásokat vezet majd be a kormány – például védettségi igazolványhoz vagy maszkviseléshez köti az étterembe járást –, de bíznak abban, hogy most nem zárják be teljesen az egész szektort, mivel véleménye szerint a védettségért mindent megtett vendégeket nem lenne szabad ilyen jellegű korlátozásokkal sújtani. Másrészt az ágazat eddig még kitartó szereplőit is teljesen ellehetetlenítené. 

Azt egyelőre megbecsülni sem lehet, hogy hány vendéglátós adta fel végleg, és hány egység van tetszhalott állapotban, amit akár a tulajdonos, akár egy új üzemeltető később még újraindíthat. A fővárosban tudomása szerint a vendéglátóegységek 34-40 százaléka van zárva jelenleg.

Egyaránt bajban vannak a vidéki és a fővárosi szállodák is

Az első komolyabb csapás az év végi forgalomra az egészségügyi rendezvényeken való részvételt tiltó miniszteri utasítás volt a szállodáknak, de most már szinte minden más ágazatban is mondják vissza az akár több száz fős rendezvényeket is, ez pedig egyaránt sújtja a vidéki és a fővárosi házakat is – mondta az Index megkeresésére Baldauf Csaba, a Magyar Szállodaszövetség elnöke. Példaként a debreceni konferenciaközpontot említette, amelynek pár héttel ezelőtt még meglehetősen jó konferenciafoglaltsága volt év végéig, mostanra azonban ennek zöme eltűnt.

De nemcsak az országon belüli konferenciaturizmus és az év végi céges rendezvények lemondása sújtja a szállodaipart – noha már most is több tízmillió forint értékű foglalásnak mondhattak búcsút –, hanem az egyéni, lakossági érdeklődés is stagnálni kezdett.

Csendes kivárás érzékelhető az év végi ünnepi időszak foglalásainál a lakosság részéről, a tagszállodáink visszajelzése szerint jelenleg a lemondásokat még kompenzálják az új belföldi igények – mondta Baldauf Csaba. Azt a kiesést ugyanis aligha kompenzálja bármi, amit az osztrák és a német vendégek által visszamondott forgalom jelent, miközben a belföldi forgalombővülés még kérdéses. Az osztrák járványvédelmi szigor egy hónapra biztosan távol tartja a szomszédos országból érkezőket, ez pedig komoly bevételkiesést jelent Sárvár, Bük és Hévíz fürdőturizmusának. Azt pedig egyelőre megjósolni sem lehet, hogy mit jelent a turizmusnak az, hogy Németország vörös járványvédelmi kategóriába sorolta Magyarországot. 

Az ágazati szereplők abban bíznak, hogy ha lassan tetőzik ez a járványhullám, és december 10-ig szolid csökkenés mutatkozik a fertőzöttségi és a halálozási adatokban, akkor még megjön a belföldi vendégek kedve az év végi szállodai kikapcsolódáshoz. Ez rövid távon segítheti a szektor talpon maradását. A szeptember és az október ugyanis a vidéki hotelekben 2020-hoz képest jó volt, Budapesten pedig növekedett a foglaltság. Még novemberben is elfogadható volt a fővárosi forgalom, helyenként 50 százalék feletti foglaltság is volt, és ez a vidék egy részére is jellemző volt, a decemberi előrejelzések azonban nagyon kedvezőtlenek. 

Bízunk benne, hogy év elejétől az átoltottság növekedésével már megindulhat egy kilábalás. Egy újabb bezárással egyáltalán nem is számolunk, mert abba beleroppanna az ágazat, egyszerűen nem maradna munkavállalónk

– mondta Baldauf Csaba. Szavai szerint a szektorban dolgozók már eddig is komoly veszteségeket szenvedtek el a járvány miatt, amit aki tudott, munkáltatóként igyekezett valahogy valamennyire kompenzálni utólag, azonban egy újabb bezárás után ezek a dolgozók már végképp elhagynák az ágazatot. Már nem lenne miből kompenzálni őket, a két éve veszteséges szállodáknak ugyanis a mostani élelmiszer- és energiaár-emelkedések mellett már a működtetése is komoly kihívás.

Egy 100-150 szobás hotelnek 80-100 millió forintos többletköltséget okoz a négyszeresére drágult gáz- és villanyszámlák kifizetése

– említett egy példát az elnök. Épp ezért remélik, hogy a kis- és középvállalati szektornak adni tervezett rezsikedvezmény végső feltételeit úgy állapítják majd meg, hogy oda a szállodaipar is beférjen. Ami eddig nyilvánosságra került, vagyis 10 fős létszámig és 4 milliárdos árbevételig, az egyáltalán nem jelentene segítséget számukra, azonban ha a kkv-s 250 fős létszámkorlát lenne az irányadó, az ilyen forgalmi korlát mellett már számos szálloda számára jelenthetne valódi segítséget. Az elnök szerint a túlélés érdekében kénytelenek lesznek a szállodák ezeket a többletköltségeket az áraikban is érvényesíteni, de még így is valószínű egy jelentősebb tulajdonosi átrendeződés jövőre a szektorban. 

(Borítókép: Bruzák Noémi / MTI)