Koronavírus adatok

2022. jan. 21.
Oltottak Kórházban Elhunytak Fertőzöttek
Timót, Xénia
-7 °C
0 °C

Hol fizetem az adót, ha digitális nomád vagyok?

GettyImages-1304258094
2021.11.30. 19:34

Január 1-től új tartózkodásiengedély-típus (fehér kártya) lesz elérhető kifejezetten a digitális nomádok számára. Ezzel a kormányzat célja a magasan képzett IT-szakemberek Magyarországra csábítása, így beutazásuk és tartózkodásuk megkönnyítése. Jelenlétük létfontosságú volna a magyar gazdaság szempontjából, ebben a cikkben írtunk róla, mekkora hiány van belőlük a hazai munkaerőpiacon.

A KCG Partners Ügyvédi Társulás most egy rövid közleményben vette végig, kik azok a digitális nomádok, s a letelepítésük milyen munka-, illetve adójogi kérdéseket vet fel.

Digitális nomádnak tekinthetőek azok a munkavállalók, akik munkavégzése földrajzilag nem kötődik egy telephelyhelyhez, mivel munkájukat az általuk végzett tevékenység jellegéből adódóan bárhonnan el tudják végezni digitális eszközök és gyors internet-hozzáférés segítségével. A kifejezésben a digitális szó a munka informatikai eszközzel végezhető jellegére utal, a nomád szó pedig a vándorló életmódra, vagyis arra, hogy a helytől független munkavégzés lehetővé teszi a különböző városok, országok közti időszakos vándorlást.

A pandémia alatt hazájukba visszatérők és otthonról dolgozók is sokban hasonlítanak a digitális nomádokra (még ha nem is változtatják olyan gyakran a tartózkodási helyüket), hiszen ők is informatikai eszközzel, a munkahelyüktől távol végzik a munkájukat, azonban sok tekintetben több problémával szembesülnek, mint a klasszikus értelemben vett külföldi digitális nomádok.

Ki vehet fel fehér kártyát?

Eddig nem volt olyan tartózkodásiengedély-típus, ami alapján a távmunka keretében külföldi vállalkozásnak dolgozó, harmadik országbeli állampolgárok Magyarországon tartózkodhatnának, mivel esetükben nincs se magyar munkaviszony, se belföldi jövedelemszerzési tevékenység.

Ezt orvosolja a 2022. január 1-től használható fehér kártya, amelyet

az a harmadik országbeli állampolgár kaphat, aki külföldön foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban áll, vagy külföldön igazolt nyereséggel rendelkező vállalkozásban tulajdoni részesedéssel rendelkezik, és a munkáját vagy vállalkozása irányítását Magyarországról fejlett digitális technológiai megoldással végzi.

A klasszikus értelemben vett digitális nomádok nagy része leginkább fiatal egyedülálló, aki viszonylag rövidebb ideig tartózkodik egy városban/országban, és nem kíván ott hosszú távon letelepedni. A fehér kártya szabályozása ezekhez a sajátosságokhoz igazodik (pl. érvényességi ideje legfeljebb egy év, a fehér kártya birtokában történő, Magyarországon való tartózkodás időtartama nem számít bele a letelepedési engedély kiállításához szükséges tartózkodási időtartamba, illetve nem kapcsolódik hozzá családegyesítési jog).

Nomád vagyok, hol fizetek járulékot?

Ha egy digitális nomád akár külföldiként, akár hazatérő magyarként elkezd dolgozni Magyarországon, akkor olyan kérdésekkel kell szembesülnie, mint hogy melyik ország joga irányadó a munkaviszonyára, vagy hol kell adóznia a jövedelme után?

Sok munka- és adójogi kérdést eddig azzal lehetett elkerülni, hogy a digitális nomádok legtöbbször olyan szakmákban dolgoztak, ahol szabadúszóként rugalmasan alakíthatták a munkafeltételeiket (pl. informatikus, coach, nyelvtanár, blogger), ezért leginkább megbízási szerződést kötöttek, és igazán egy helyen se vetették meg a lábukat hosszabb ideig. Ám idővel megjelentek a projektalapon dolgozó mérnökök, controllerek, akiknek a jogviszonyára sokkal jellemzőbb a hierarchikus munkaviszony, és a tartózkodás ideje is egyre hosszabbra nyúlik, ezért e kérdések megválaszolása elkerülhetetlen.

A nemzetközi magánjogi szabályok lehetővé teszik a jogválasztás szabadságát, azonban

a Munka törvénykönyve számos olyan rendelkezést tartalmaz, melyek a munkavállalót hivatottak védeni, ezért amennyiben a munkavégzés ténylegesen hazánkban történik, úgy azok a munkaviszonyra kötelezően alkalmazandók.

Az egyik felmerülő probléma ilyenkor, hogy már annak meghatározása is problémás, hogy melyek az Mt.-nek az ilyen eltérést nem engedő szabályai.

Ha a fenti feladatot sikerült is megugrani, a következő fontos kérdés, hogy a külföldi munkáltatótól kapott jövedelem után melyik országban kell az adókat és a járulékokat megfizetni. A kérdés eldöntéséhez számos nemzetközi egyezmény (például kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmények, szociális biztonságról szóló egyezmények, közösségi rendelet) rendelkezéseire kell figyelni. Adójogi szempontból rendkívül fontos kérdés, hogy az itthoni munkavégzés keletkeztet-e a munkáltató oldalán telephelyet Magyarországon.

Az OECD 2017-es Modellegyezmény Kommentárja alapján egy hely általában akkor keletkeztet telephelyet, ha bizonyos fokú állandósággal rendelkezik, és a vállalkozás rendelkezésére áll.

A pandémia során kialakult rendkívüli helyzetben az OECD útmutatót tett közzé, melyben úgy foglalt állást, hogy amennyiben az alkalmazott otthonról történő munkavégzése annak a következménye, hogy legalább az egyik érintett joghatóság a koronavírus terjedésének megakadályozását célzó közegészségügyi intézkedésként vezette be, akkor a munkáltatónak ez idő alatt nem keletkezik telephelye abban az államban, ahol az alkalmazott kénytelen a munkáját végezni. Ez vonatkozott a magánszemély otthonára és ideiglenes lakóhelyére is. Röviden: a munkavégzés helyének az ilyen kivételes körülmények között és ideiglenes jelleggel történő megváltoztatása nem keletkeztethet telephelyet a munkáltató számára.

Ugyanakkor az OECD általános érvénnyel kimondta, hogy

még ha egy vállalkozás üzleti tevékenységének egy részét egy olyan helyen, például egy magánszemély otthoni irodájában végzi is, ez nem vezethet ahhoz az automatikus következtetéshez, hogy ez a hely a vállalkozás rendelkezésére áll, pusztán azért, mert azt a helyet egy, a vállalkozásnak dolgozó magánszemély (pl. munkavállaló) használja.

Természetesen az OECD azt is hozzáteszi, az, hogy egy otthoni iroda a vállalkozás rendelkezésére álló helynek minősül-e, vagy sem (azaz telephelyet keletkeztet-e), az eset összes körülményének a figyelembevételével dönthető el. Ez az árnyalt megfogalmazás sajnos nem az, amire a munkáltatóknak szüksége lenne ahhoz, hogy – felmérve az döntésükkel járó kockázatokat – megalapozott döntést tudjanak hozni abban a kérdésben, hogy engedik-e külföldi munkavállalóiknak, hogy teljesen vagy időszakosan hazájukból (vagy máshonnan) végezzék a munkájukat.

(Borítókép: Egy digitális nomád munkavállaló a kertben dolgozik 2020. április 6-án. Fotó: Nataliia Yankovets / Getty Images)



  • Vennék
  • Hírek