- Gazdaság
- nagy istván
- agrárminiszter
- hal
- halfogyasztás
- agrármarketing centrum
- tükör ponty
- afrikai harcsa
- busan
A magyar ember az importhalat eszi
További Gazdaság cikkek
- 120 milliárd forint átcsoportosításáról döntött a kormány
- Óriási meglepetés, módosította Magyarország kilátását az egyik hitelminősítő
- Elérték a háború következményei Moldovát, szükségállapotot hirdetnek az országban
- Szijjártó Péter: Messziről is látható gazdasági növekedés várható 2025-ben Magyarországon
- Ma este nem alszik a kormány: lélegzet-visszafojtva várja a fontos bejelentést
Az agrárminiszter azt mondta, hogy a halfogyasztás növekedésének gazdasági szerepe is van, piacot biztosít a magyar haltermelőknek. Hozzátette:
az agrártárca azon dolgozik, hogy az egy főre jutó éves halfogyasztás tovább növekedjen, és minél nagyobb arányban kerüljenek az asztalra magyar halak,
mert jelenleg a hazai halfogyasztás 81 százalékát importból származó termékek teszik ki.
Nagy István kitért arra, hogy becslések szerint a hazai haltermelők
a karácsonyi időszakban értékesítik a teljes éves étkezési halmennyiség mintegy 40 százalékát, nagyobb haltermelők akár éves forgalmuk 60-70 százalékát is.
Az agártárca vezetője rámutatott arra, hogy a hazai halakat vásárlók hozzájárulnak az akvakultúra-ágazat megmaradásához, amely az ország számos területén fontos szerepet tölt be a vidéki népesség foglalkoztatásában. A frissen piacra kerülő hazai halak fogyasztása környezetvédelmi szempontból is felelősebb döntés, mint a több ezer kilométerről fagyasztva idehozott tengeri halak vásárlása - tette hozzá.
Kiemelte, hogy a magyar kormány a koronavírus-járvány idején jelentős erőfeszítéseket tett a bajba jutott ágazatok, közük a haltermelők megsegítésére: a Gazdaságvédelmi Akciótervben több mint 500 millió forinttal támogatták a munkahelyek megtartását a halgazdálkodási ágazatban.
Nagy István szólt arról is, hogy az elmúlt években az ágazat jelentős figyelmet fordított a halhús minőségére. Ennek elismerése, hogy tavaly két magyar haltermék, a Szilvásváradi pisztráng és az Akasztói szikiponty után az idén további két termék, a Balatoni hal és a Szegedi tükörponty is megkapta az európiai földrajziárujelző-oltalmat.
Németh István, a Magyar Akvakultúra és Halászati Szakmaközi Szervezet (MA-HAL) elnöke az idei hazai haltermelést közepesnek nevezte főleg a kedvezőtlen időjárási körülmény miatt. Hangsúlyozta, hogy ennek ellenére lesz elég hazai hal karácsonykor. Elmondta, hogy Magyarországon a legnagyobb mennyiségben termelt halfaj a ponty, amelyből tavaly mintegy 12 ezer tonnát halásztak le a 26 ezer hektáron gazdálkodó tógazdasági termelők, a második legnépszerűbb pedig az afrikai harcsa, amelyből 4 ezer tonnát termeltek.
Karácsonykor a ponty, az afrikai harcsa a legnépszerűbb a hazai fogyasztók körében, ezt követi a szürkeharcsa, a süllő, a busa.
A haltermelés értékesítésének növelésére tavaly a szervezet elindította a HalPéntek nevet viselő kampányt, annak érdekében, hogy legalább hetente egyszer fogyasszanak halat a családok. A www.halpentek.hu weboldalon létrehoztak egy karácsonyi halbolt keresőt, ahol többek között a termelői halárusító pontokat tüntették fel.
Ondré Péter, az Agrármarketing Centrum (AMC) ügyvezetője kiemelte, a 2017-ben indult Kapj rá! halfogyasztást ösztönző kampányuk elősegítette, hogy az akkor fejenként 5,7 kilogramm éves átlagos hazai halfogyasztás 4 év alatt 6,5 kilogramm fölé emelkedjen. Az AMC ügyvezetője elmondta, a magyar lakosság halfogyasztása a karácsonyi időszakra koncentrálódik, de érdemes egész évben halat fogyasztani kedvező egészségügyi hatása miatt is, hiszen csökkenti a szívroham kockázatát, sokat segíthet a stressz leküzdésében, a szív- és érrendszeri betegségek megelőzésében.
(Borítókép: Pontyok. Az évente felnevelt közel 1500 tonna étkezési hal felét karácsonykor adják el a Hortobágyi Halgazdaság Zrt.-ben amiből 20% külföldre kerül. A 2800 hektár területű tavakban főként pontyot busát amurt és ragadozó halakat nevelnek 2020. december 15-én. Fotó: Oláh Tibor / MTI)