Legkevesebb 20 milliárd forint működési többlettámogatást kérnek az önkormányzatok

DEBRE20160704007
2021.12.18. 12:59

Többlettámogatást kérnek a települési önkormányzatok ahhoz, hogy a nyáron elfogadott 2022-es költségvetésben foglalt feladatfinanszírozási támogatásokhoz képest bekövetkezett jelentős költségemelkedések ellenére elláthassák az előírt feladataikat. Legutóbb a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének elnökségi ülésén fogadtak el erről szóló állásfoglalást a polgármesterek, de korábban a Megyei Jogú Városok Szövetsége is kezdeményezte az iparűzési adó megfelezésének 2022-re kiterjesztése miatt elmaradó bevételek kompenzálásáról szóló tárgyalásokat, de a Magyar Önkormányzatok Országos Szövetsége is sürgette, hogy a kormány mielőbb gondoskodjon a kiegészítő támogatásokról, illetve sérelmezte, hogy a veszélyhelyzetre való hivatkozással valamennyi önkormányzati adó- és díjtétel emelését megtiltotta a kabinet. 

Utóbbi szabály módosítását a TÖOSZ friss, a Pénzügyminisztérium, a Belügyminisztérium és az EMMI számára is megküldött állásfoglalása is sürgeti – elfogadhatatlannak tartva a díjbefagyasztásról szóló rendelkezést –, elsősorban a gyermekétkeztetési díjak esetében. Az élelmiszerek utóbbi hónapokbeli drágulása miatt a Közétkeztetők és Élelmezésvezetők Országos Szövetsége már november elején levélben sürgette a Belügyminisztériumot, hogy biztosítsák a költségvetésben a gyermekétkeztetéshez szükséges összeget, mivel

a 2022-re elkülönített évi összesen 87,231 milliárd forint nem fedezi a szolgáltatás reálértékének szinten tartását sem, mivel mindössze 206 millió forinttal több, mint az idei összeg.

Az érdekképviselet októberi számításai szerint legkevesebb 17 százalékos költségnövekedéssel kell számolni 2022-re, ehhez képest 0,22 százalékos támogatásnövekmény szerepel a költségvetésben. 

November 25-én kelt válaszában Pogácsás Tibor önkormányzatokért felelős államtitkár arról tájékoztatta a közétkeztetőket, hogy a Pénzügyminisztériummal egyeztetve arra jutottak, hogy majd 2022-ben folyamatosan figyelemmel kísérik az üzemeltetési költségek növekedését, és szükség esetén a költségvetés helyi önkormányzatok támogatásai fejezeten belüli előirányzatai terhére átcsoportosításokkal megemelhetik a gyermekétkeztetési támogatásokat. Azaz szó sincs esetleges többlettámogatásról az önkormányzatok számára, noha az érdekképviselet komolyan a közétkeztetés összeomlásától tartva kért pluszfinanszírozást. Az államtitkár szerint a megemelt minimálbéremeléssel kapcsolatos pótlólagos támogatást azért 2022 elején azért biztosítja majd a kormány a költségvetésből. 

Azóta azonban megszületett az önkormányzatok díjbefagyasztását rögzítő jogszabály, sőt, megszavazták a parlamentben a polgármesteri fizetésemelést is – igaz, költségvetési többletfedezet nélkül,  a településekre bízva az emelés kigazdálkodását. 

Számításaink szerint amellett, hogy szükség lenne a lakosság által fizetett gyermekétkeztetési díjak emelésére, az önkormányzatok által biztosított ingyenes étkezés költségeire összesen 7-8 milliárd forint plusztámogatásra lenne szükség

 – mondta az Indexnek Schmidt Jenő, a TÖOSZ elnöke. Az élelmezési nyersanyagköltségek fedezete mellett a TÖOSZ arra is kéri a kormányt, hogy törvénymódosítással tegye lehetővé, hogy a központi költségvetésből a feladatfinanszírozás mértékének módosításával kiegészítő állami támogatással nyújtson kompenzációt a települési önkormányzatok részére a gáz- és villamosenergia, valamint üzemanyag árak emelkedése miatti, illetve az önkormányzati hivatalokban és intézményekben dolgozó közszolgálati munkavállalók esetében a 2022. évi minimálbér és garantált bérminimum, valamint a megemelkedő polgármesteri illetmények és tiszteletdíjak miatt keletkező többlet-bérkiadások és járulékaik fedezetére.

Becsléseik szerint a bérrendezéshez évi mintegy 4 milliárd forintnyi, míg az egyéb település-üzemeltetési költségek fedezetére nagyságrendileg 10 milliárd forintnyi többlettámogatás szükséges.

Ugyan a villamosenergia törvény lehetőséget ad az önkormányzatok számára a piacinál olcsóbb tarifát jelentő egyetemes szolgáltatásba való visszatérésre, azonban ez nem mindenütt járható út, ugyanis ahol az önkormányzat tulajdonában lévő gazdasági társaság felelős például a közvilágításért, ráadásul közbeszerzési kötelezettség is van, ott komoly gondban vannak a helyhatóságok. Ráadásul a gázpiaci évre megkötött szerződések újratárgyalásával egyre több távhőszolgáltást működtető önkormányzat kénytelen foglalkozni, miközben még mindig nem született kormánydöntés arról, hogy mennyivel egészítik ki a távhőcégeknek a piaci árak és a rezsicsökkentés közti eltérés kompenzálására elkülönített távhőkassszát. 

Az persze kérdéses, hogy a legutóbb 2021-re mintegy 350 milliárd forintos költségbefagyasztást, lényegében véve megszorítást bejelentő kormány mennyire vevő az önkormányzatok részéről egy nagyságrendileg 20-22 milliárd forintos többlettámogatási igényre akkor, amikor az őszi, rekord nagyságú devizakötvény kibocsátásból származó bevételt lényegében már elköltötte, és a rekordnagyságú 2022-es inflációs várakozások, és a gazdasági növekedés lassulása miatt előreláthatólag kisebb bevételekre számíthat. Ráadásul eleve megjósolhatatlan az év elején a lakosságnak adott támogatások – mint a 25 év alattiak szja-mentessége, a családosok adóvisszatérítése, a nyugdíjemelés, a fegyverpénzek – hatása, ugyanis egyáltalán nem biztos, hogy költekezni kezd a lakosság. Ez erősen függ a járvány várható alakulásától is.

(Borítókép:  Czeglédi Zsolt  /  MTI / MTVA)



  • Bérelnék
  • Bankszámla