Tíz éve nem látott eszközhöz nyúlt az MNB, elszálltak az építőanyagárak

K EPA20200413268
2021.12.26. 08:59
Tíz év után emelt ismét kamatot a jegybank, a nyár közepére elszálltak az épitőanyagárak, betiltották az egyszer használatos műanyagokat, hozzányúltak a tartásdíjakhoz is. De szintén júniusban babrált a kólás üvegekkel egy budapesti Eb-meccs előtt Cristiano Ronaldo. Az Index sorozatában havi bontásban mutatjuk be, mi történt a gazdaságban 2021-ben. Nézzük, mi történt júniusban!

Elszálltak az építőanyagárak

Brutálisan nőttek az építőipari árak júniusban: a fa- és a vasanyagoknál duplázódtak az év elejéhez képest, és nem lehetett látni még a végét sem. Ezt az eredményezte, hogy egy globális alapanyaghiány miatt leálltak a gyárak, azonban a felpörgő uniós építőipar miatt a kereslet tovább nőtt. Ilyen rövid idő alatt ilyen mértékű áremelkedések a rendszerváltás óta nem voltak, a drágulás egy közepes méretű családi ház építésénél akár súlyos milliókat is jelenthet. Bár a betonacél kilója az előző évi 150-160 forinthoz képest 300 forintra ugrott, látszólag ez sem állította meg az építőipart: elfogadta a piac a drágulást. Szeptemberben a kínálat utolérte a keresletet, és ezzel elkezdtek újra csökkenni az árak, a korábbi szintet azonban nem tudni, hogy elérheti-e újra valaha.

Az alapanyagárakkal együtt nőtt a munkaerő ára is: Tarsoly József, a Wienerberger Magyarország Zrt. vezérigazgatója az Indexnek adott interjúban azt mondta, hogy idén már nettó hatszázezer forint alatt sem találunk olyan kőművest, aki elmenne dolgozni.

Tíz éve nem volt ilyen: alapkamatot emelt az MNB

Az MNB júniusban kamatemelési ciklust jelentett be. Közel tíz éve nem volt példa jegybanki alapkamat-emelésre Magyarországon. A kamatok nyár óta folyamatosan emelkednek: az újabb, decemberi emeléssel már 2,4 százaléknál jár az alapkamat mértéke, míg az irányadóvá vált kamatráta, az egyhetes betét a csütörtöki tender óta már 3,8 százalékon áll.

Drágultak az étel-házhozszállítások

A kormány júniusban bejelentette, hogy megszűnik az elvitelre vagy házhoz szállításra kért ételek kedvezményes áfakulcsa. Az állam még előző év novemberben csökkentette az áfát 27 százalékról 5 százalékra azon éttermek és vendéglátóhelyek számára, amelyeknek be kellett zárniuk, ezzel igyekezve ellensúlyozni a szektort érő károkat. Bár a rendeletmódosítás hatálybalépésénél az ételrendelési portálok nem éreztek hirtelen különbséget az árak között, a szakértők meg voltak győződve róla, hogy a munkaerőhiány miatti pluszköltségek és az emelkedő áfa biztosan áremelkedéssel jár majd hosszabb távon. Akkor úgy gondolták, hogy mindez azt eredményezheti, hogy a fogyasztók kevesebbet vásárolnak a drágulás hatására, ami a későbbiekben újra csökkentheti a vendéglátóhelyek bevételeit.

A nemzetközi rendelések is drágultak idén nyáron, július 1-től ugyanis megszűnt az Európai Unión kívülről rendelt, 22 eurónál kisebb értékű termékek áfamentessége. Az új szabály úgy szól, hogy a vevő helye szerinti tagállamban kell megfizetni az ott érvényes áfamértéket, tehát a mi esetünkben a 27 százalékos magyar áfát kell megfizetni a rendelt termékekre. Amennyiben az e-kereskedelmi platformok a vásárlás pillanatában nem szedik be az áfát a vásárlótól, abban az esetben azt a Magyar Posta új díjrendszer alapján fogja megtenni: tízeurós termékérték alatt online fizetésnél 399 forint, 10–22 euró között 499 forint lesz a vám elé állítás díja. Ugyanakkor ha kézbesítéskor fizet a vevő, a díj 799, illetve 899 forintra emelkedik.

Újabban minden gyerek megkapja a tartásdíjat

Az Országgyűlés június elején döntött arról, hogy 2022-ben megemelik a megelőlegezett tartásdíj felső határát, megszűnik az eddigi szociális korlát, és a végrehajtási idő hat hónapról háromra csökken. Ez a már évtizedek óta tartó tartásdíjprobléma végét jelentheti: mostantól biztosan kárpótolja az állam azokat az egyszülős családokat, amelyek idáig nem kaptak anyagi támogatást a külön élő szülőtől. Novák Katalin családügyi miniszter korábban bemutatta azokat az alternatív támogatásokat is, amiket egyszülős családok kézhez vehetnek: családi adókedvezmény, magasabb családi pótlék, előny bölcsődei felvételnél, autóvásárlási támogatás, csok és otthonteremtési támogatás.

Magyarországon minden ötödik gyermek egyedülálló családban nevelkedik, és körülbelül 25 százalékuk nem kap rendszeres anyagi támogatást a külön élő szülőtől. Már az is gondot jelent, hogy a tartásdíj hiánya miatt sok gyermek nem élhet át olyan élményeket, mint az utazás vagy a táborozás, azonban gyakran sokkal súlyosabb élethelyzetek is kialakulnak. Sokszor odáig fajul a helyzet, hogy nem tudni, van-e a gyereknek cipője, vagy éppen eszik-e valamit aznap.

Betiltották az egyszer használatos műanyagokat

Egy sor egyszer használatos áru, valamint egyes egyéb műanyag termékek forgalomba hozatalának tiltását rendelte el a kormány június elején. A tiltás nem terjed ki a csecsemők és kisgyermekek számára készült, valamint a speciális gyógyászati célra szánt árucikkekre. „A tilalomra számított az ágazat, váratlanul senkit sem ér, de azt még nem látni, mennyi idő, amíg végleg kikopnak a meglévő készletek ezekből az eszközökből” – mondta az Index érdeklődésére Kovács László, a Magyar Vendéglátók Ipartestületének elnöke.

Cristiano Ronaldo kólás üvegekkel babrált, de az árfolyamhoz nem sok köze volt

Bejárta a világsajtót a hír, hogy Cristiano Ronaldo akciója jelentősen csökkentette a Coca-Cola árfolyamát. A portugál labdarúgó a magyar válogatott elleni Európa-bajnoki mérkőzés előtti sajtótájékoztatón félretette az Eb hivatalos szponzorának üdítőjét, és a víz fontosságára hívta fel a figyelmet. Azonban úgy fest, ennek nem volt köze a cég árfolyamának csökkenéséhez. Mindazonáltal a múltban több olyan eset is előfordult már a sportban, hogy egy akciót reakció követett a tőzsdén.

Ezek is júniusban történtek:

(Borítókép: MTI / EPA / EFE / Ballesteros)



  • Hírek
  • Hírek