Elszállt a földgáz ára, nincs már vidéken állami egyetem

Történelmi magasságban a földgáz ára

Aggasztóan nőtt a földgáz ára az idén: augusztusban például négyszer olyan drága volt, mint egy évvel korábban. Az idei árrobbanás egyik fő oka a kereslet-kínálat volt: míg tavaly három százalékkal csökkent a gázfogyasztás Európában, az idei első negyedévben már több mint hétszázalékos növekedés volt megfigyelhető. Az extrém időjárás és a pandémia enyhülését követő hirtelen gazdasági aktivitás miatt nagy iramban nőtt a gázéhség világszerte. Olyannyira, hogy az ára európai történelmi csúcsot ért el: a tavaly júliusi négy-öt euró/megawattóra-szinthez képest elérte megawattóraként a száz eurót idén októberben.

Úgy tűnik, hogy Magyarországon a fűtéssel nem lesz gond: Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter augusztusban bejelentette az újabb hosszú távú gázvásárlási megállapodást Oroszországgal – a földgázszükséglet csaknem kilencven százaléka érkezik az orosz állami óriáscégtől, a Gazpromtól.

Épülhet a magyar Hollywood

Július végén jelent meg egy kormányhatározat, miszerint 41,7 milliárd forintból hatalmas stúdiókomplexum épül Fóton. A Nemzeti Filmintézet közölte, hogy a komplexum négy új filmstúdiót tartalmaz majd, ami mintegy tízezer négyzetméterrel megnöveli a jelenlegi kapacitást. Ez a valaha volt legnagyobb, állami forrásból véghez vitt stúdiófejlesztés. A projektre tavaly novemberben írtak ki közbeszerzést, amelyet a Market Zrt. és a Fejér-B.Á.L nyert meg. Az előbbi Orbán Viktor miniszterelnök jó barátja, Garancsi István többségi tulajdonában van, míg utóbbit a leggazdagabb magyar, Mészáros Lőrinc gyermekei alapították.

A magyar filmipar egyébként látszólag rekordévet zárhat, ugyanis novemberig több mint kétszázmilliárd forintot költöttek rá. Évi háromszáz hazai filmes produkció gyártását regisztrálják, az összköltés pedig 2016-ban lépte át először a százmilliárd forintot. A növekvő tendencia azóta is folyamatos, még a járványügyi korlátozások sem tudták megállítani. „A magyar filmgyártás mindig is erős volt. Hollywoodot részben magyarok építették, magyarok találták ki” – mondta az Indexnek adott interjúban Rajna Gábor, akit az olvasók többek között az Oscar-díjas Saul fia című film producereként ismerhetnek.

Már csak Budapesten van állami egyetem

Augusztus elsejétől összesen már huszonegy intézmény működik új modellben, alapítványi fenntartásban, miután újabb tíz egyetem csatlakozott a modellváltó intézményekhez. Ezzel vidéken már nem maradt állami fenntartású egyetem. Az Országgyűlés idén áprilisban döntött arról, hogy a felsőoktatási intézmények fenntartói jogait közfeladatot ellátó, közérdekű vagyonkezelő alapítványoknak adja át.

„A most szerzett diploma többet ér, mint öt évvel ezelőtt, de aki öt év múlva szerez itt diplomát, az szintén többet fog érni, mint most” – mondta az Indexnek adott interjúban Anthony Radev, az első modellváltó egyetem, a Budapesti Corvinus Egyetem elnöke még áprilisban. 

Jelasity Radován: Egyszer majdnem börtönbe kerültem

Az Erste Bank elnök-vezérigazgatója, a Magyar Bankszövetség elnöke, Jelasity Radován mesélt az Indexnek kalandos életútjáról: hogyan jutott el Hercegszántóról Amerikán, Németországon és Szerbián át az Erste elnök-vezérigazgatói székébe. Az interjúban az is szóba került, hogy évtizedekkel ezelőtt miért mondott nemet száz dollárra, de szó esett a reggeli pálinkákról Chicagóban, a szerb bankbezárásokról, a hitelmoratóriumról, valamint arról is, miért kényszerült kényszerpályára a jegybank.

Még mindig kevesebbet keresnek a nők, mint a férfiak

Magyarországon 5,1 százalékkal keresnek kevesebbet a nők a férfiaknál. Az OECD-tagországok átlaga szerint a nemek közötti eltérés mértéke 12,8 százalék a 2018-as fizetések összehasonlítása alapján. A környező országok közül Szlovéniában hasonló a különbség a fizetések között, Ausztriában viszont majdnem 15 százalékos a differencia a hölgyek és a férfiak bére között, ahogy e körül van a különbség Csehországban is.

Megmenteni a cigány lelkeket az első ezer napban

A nyomorban csak a pillanatnyi szükség számít – ezt az életszemléletet szeretné felszámolni a háromszáz legszegényebb magyar település felzárkóztatásával megbízott miniszteri biztos. A Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöki posztját is betöltő Vecsei Miklós évtizedek óta a hajléktalanok tisztességes ellátásával és a romák felzárkóztatásával foglalkozik – az íróasztal mögött és terepen is. A vele készült augusztusi interjúban többek között arról faggattuk, miért probléma, ha a putriba született kisgyermek elhajol a felé dobott labda elől, hogyan hatott a Covid a mélyszegénységben élőkre, és mi történne, ha a dizájnerdrogok eltűnnének a leszakadó falvakból.

• Fejes Balázs: Többet érünk éppen, mint az OTP vagy a Deutsche Bank
• Ezért ennyire pusztító az illegális kutyakereskedelem
• Jeránek Tamás: Eljött az idő, amikor már nem kell Ázsiába vinni a gyárat
• Egy magyar szabadalom hihetetlen története
• Bajban vannak a kórházak, másfél éves csúcson az adósságállomány
• Kiszállt az állam a Dunaferrből és a Richterből is

(Borítókép: Csővezetékek 2007. január 10-én Leunában, Németországban. Fotó: Katja Buchholz / Getty Images)