Koronavírus adatok

2022. jan. 18.
Oltottak Kórházban Elhunytak Fertőzöttek
Piroska
-4 °C
5 °C

A gazdák és az élelmiszeripar fizetheti meg az árstop árát

DBZOL20200327039
2022.01.14. 16:13
Visszafogott termelés, raktározás, belföldi helyett exportértékesítés lehet az egérút az árstopból. A polcokon meg teret nyer az import.

A részletszabályok megjelenéséig csak találgatni tud a hazai agrár- és élelmiszer-gazdaság, hogy milyen hatása lehet az Orbán Viktor által váratlanul hat, illetve – mint a Kormányinfón kiderült – a csirke far-háttal együtt hét termékkörre bejelentett, február elsejétől érvényes élelmiszerárstopnak a saját üzletmenetükre nézve. Számos meghatározó részlet így is csak a háromórás Kormányinfó kitartó újságírói kérdéseiből derült ki, például az, hogy

  • egyelőre három hónapra lesz érvényes, szükség esetén viszont meghosszabbítható lesz;
  • termékkörökre lebontva részletes szabályozás várható;
  • a minden egyes üzlet online pénztárgépében rögzített október 15-i árakat kell alapul venni. Ha akció volt valamiből, az akciós árat kell alkalmazni a következő hónapokban;
  • ez alapján ellenőrzik majd az előírások betartását is – amihez Gulyás Gergely szerint rendelkezésre áll az informatikai háttér –; aminek
  • megsértését pénzbírsággal, illetve a működési engedéllyel kapcsolatos szankciókkal sújtják majd.

Kérdésre adott miniszteri válaszokból derült ki az is, hogy azért erre a hat-hét termékre vonatkozik, mert ezt látták könnyen megvalósíthatónak; a burgonya vagy a zöldség fel sem merült. A tej esetében a 2,8-as UHT-tejre vonatkozik majd, de azt egyelőre nem tudni, hogy az október 15-én az adott boltban polcon lévő saját márkás és gyártói márkás termékből kell-e majd a következő három hónapban az akkori mennyiséget a kínálatban tartani, vagy ennél valamivel szűkebb termékkörre vonatkozik-e a rögzített ár. Kiderült az is, hogy az árrögzítés a húsok esetében a fagyasztott és a tálcás termékekre is vonatkozik majd, nem csak a friss húsokra.

A benzinárstoppal együtt legfeljebb két százalékkal foghatja vissza éves szinten az inflációt – közölte Gulyás Gergely. Az Index érdeklődésére kijelentette, hogy

nem fogják kompenzálni a kiskereskedelem számára az intézkedés kormányzati becslések szerint húszmilliárd forintra becsült hatását,

mivel 140-150 milliárd forintnyi lehet a kiskereskedelem profitja. „Nem vagyunk rosszindulatúak senkivel szemben. Van közös teherviselés” – fogalmazott a miniszter. A kérdés élelmiszeripari cégek, illetve mezőgazdasági termelők kompenzálásával kapcsolatos részére nem válaszolt. 

„Választási kampányintézkedés”

Amennyiben valóban csak három hónapra vezetik be, akkor azt talán még tudja menedzselni a magyar mezőgazdaság és élelmiszeripar, bár kétségtelen, hogy a választási kampányintézkedés árát végső soron a magyar termelők és élelmiszer-feldolgozók fizetik majd meg, nem a kiskereskedelem

– mondta az Indexnek Raskó György agrárközgazdász, akinek számos mezőgazdasági és élelmiszeripari érdekeltsége is van. 

Hosszabb távon való fenntartása azonban azzal járhat, hogy a sertés- és baromfitartók átmenetileg vagy – tőkeerőtől függően végleg – felhagynak a termeléssel, mivel az elmúlt fél év takarmánydrágulása most kezd megjelenni az általuk használt keveréktakarmányok árában, amit az érintett, a jelentősebb mennyiségben fogyasztott termékek esetében most nem tudnak érvényesíteni. Az élelmiszeripar pedig nem fogja piaci áron vásárolni az alapanyagot, ha a kiskereskedelem felé nem tudja érvényesíteni a költségei emelkedése miatt indokolt áremelési terveit. Vagyis még messzebbre kerül a még Fazekas Sándor korábbi agrárminiszter által lassan egy évtizede megálmodott hatmillió hazai előállítású sertés álma. 

A sertés- és a csirkehús esetében ráadásul durva kínálati piac van a világban és Európában, ezért a kereskedők számára nem okoz majd gondot olcsó fagyasztott importból megoldani, hogy rögzített áron legyen a polcokon kellő mennyiségű termék – mondja Raskó György. Szükség esetén egy-két napon belül ideérhet Németországból egy-kétezer tonnányi fagyasztott sertéshús, sőt az ottani előállítók még örülnek is, ha akár diszkontáron megszabadulhatnak a feleslegtől

A sertéstartók számára megoldás lehet, hogy a magyar feldolgozóipar helyett élő állatként a Balkán és Románia felé exportálják a portékájukat, a baromfi esetében pedig egy-két, hathetes telepítési ciklus kihagyásával tudják a veszteséges értékesítést elkerülni a termelők. Az is valószínű, hogy a friss, előhűtött sertéscombnak, illetve csirkemellnek inkább exportpiacokat keresnek a vágóhidak.

Mindez persze az élelmiszeripar jövedelmezőségére is mindenképp hatással lesz, mivel egyelőre megjósolhatatlan, hogy a többi sertés- és baromfitermék vagy a feldolgozott késztermék esetében mennyire tudják ilyen feltételek mellett érvényesíteni a költségemelkedésüket,

főleg úgy, hogy esetleg ezeken próbálja behozni a maximált árúét a kereskedelem. Raskó György szerint nem valószínű, hogy április után fenntartható lenne a sertés esetében a kiskereskedelmi árstop, tekintve hogy lassan kiürülnek azok a raktárak, amelyek az európai sertéshús-túlkínálatot tárolják, utánpótlás pedig nem lesz olcsó disznóból, tekintve hogy a kínai kereslet a termelés ottani helyreállása miatt eltűnt Európából, ezért nem valószínű a korábbi kibocsátási szint fenntartása ilyen takarmányárak mellett. Persze a hazai nagyobb gazdák veszteségeit – beleértve a kormányközeliek elégedetlenségét – sem lehet a végtelenségig növelni. 

BTT: szükségszerű az áremelés

Nem szabad megakadályozni az élelmiszer-termelő vállalkozásokat abban, hogy az életben maradásukhoz szükséges áremeléseket végrehajthassák termékeik átadási áraiban – hangsúlyozza Csorbai Attila, a Baromfi Termék Tanács (BTT) elnöke a terméktanács honlapján. A részletszabályok kidolgozásakor olyan megoldást kell alkalmazni, amely a kereskedelmi árrést – vagyis az átadási árak és a nettó fogyasztói árak különbségét – szűkíti, és nem szabad akadályozni az alapvető élelmiszer-termelő vállalkozások életben maradásához szükséges átadási árak emelkedését.

Csorbai Attila szerint az átadási árakat a megnövekedett költségek miatt, a termék-előállítás biztosítása érdekében kell emelni, erről az ágazat nem tud lemondani. Ha ez nem valósul meg, komoly és hosszabb távú termeléscsökkenéssel (akár termékhiánnyal), illetve növekvő importaránnyal kell számolni az ágazatban.

A BTT-t meglepetésként és váratlanul érte, hogy a kormány február elsejétől hatósági árrendszert vezet be a csirkemellnél és a csirke far-hátnál is. Ugyanakkor egyelőre nem ismert, hogy a kabinet az intézkedés végrehajtásához milyen részletszabályokat léptet életbe.

A legnehezebb helyzetben a hazai tejtermelők lesznek, mivel ott nem olyan egyszerű visszafogni a termelést a költségemelkedés ellenére. Mivel egyelőre nem világos, hogy minden, október 15-én polcon lévő termékből kell-e akkori áron és mennyiségben polcon tartania a mintegy negyvenezer kiskereskedelmi egységnek, egyelőre csak találgatja az ágazat, hogy milyen hatásai lehetnek az árbefagyasztásnak. Ugyanis csak az elmúlt egy-két évben – mióta csökkentették a folyadéktejek áfakulcsát öt százalékra – sikerült kiszorítani a hazai boltokból az olcsó importárut, és elérni azt, hogy a hazai fogyasztást a friss és az UHT-tejek esetén is hazai feldolgozóktól származó termékekkel elégítsék ki.

Mit látnak majd ebből a vásárlók?

A fogyasztók számára egyébként talán épp a 2,8-as UHT-tej lehet az, ahol leginkább érzékelhető lesz az árbefagyasztás: a jelenleg literenként bőven 120 forint feletti áron felvásárolt belföldi nyers tejből a kiskereskedelemben a láncok saját márkás tartós tejei 2020 végén 215–220 forintos, míg a márkázott tejek már 310–370 forint közötti árakon voltak elérhetők. Az Agrárközgazdasági Intézet Piaci árinformációs rendszere szerint a 2020. október 15-i héten előbbi termékkategória átlagosan 194, utóbbi pedig 294 forintba került literenként. Csak azon a héten egyébként 1 116 260 liternyi 2,8-as UHT-tejet értékesítettek, épp ezért nem mindegy a tejfeldolgozók számára, pontosan mik lesznek majd a boltok számára előírt részletszabályok. 

Utóbbi a molnárok és a hazai étolajgyártók számára is fontos lehet: mivel mindkét termékre keresleti piac van, ezért a márkázott termékek külpiaci értékesítése sem okoz gondot, itthon meg marad a láncok saját márkás terméke. Az étolaj ára egyébként már így is az elviselhetőség határán van, ezért október óta jelentősebben nem emelkedett. A gabonafélék világpiaci ára miatt óriási kereslet van malomipari termékekre, ezért akár százezer tonnás tételben is lehet exportálni. Ráadásul tavaly épp októberben volt jelentősebb lisztáremelés, ezért a malomipar számára is kisebb a kiesés, ha az akkori árszintre kell a kiskereskedelem felé visszaállni. A malomipar legnagyobb ügyfele egyébként nem a kiskereskedelem, hanem a sütő-, a tészta- és az édesipar. A cukor esetében is inkább azzal lehet számolni, hogy a répacukorból drágábban előállított hazai termékeket felváltja a világpiacról olcsóbban beszerezhető nádcukor a polcokon – mondja Raskó György. Mivel a cukor jól tárolható, ezért raktárba kerül addig, amíg árában lehet eladni.

Sajátos helyzethez vezethet az is, hogy az adott bolt online kasszájából kinyerhető október 15-i árat kell alapul venni, mivel az még az egy kereskedelmi lánchoz tartozó üzletek esetében is eltérő lehet akár az adott heti akciók miatt, nemhogy a kisvállalkozások által üzemeltetett kisboltoknál. Utóbbiaknál a kisboltok tulajdonosainak okozhat nehézséget visszakeresni az adott napi árakat. Szinte ellenőrizhetetlen lesz – a fogyasztók számára legalábbis mindenképpen –, de a kampányban el lehet majd mondani, hogy itt is folytatódott a rezsicsökkentés, és lehet látványos ellenőrzési akciókról tévériportot készíteni – tette hozzá Raskó György, aki szerint

mindenképp innovatív lépes a kampánycélokat a versenygazdasági szereplőkkel megfinanszíroztatni.

Csak hosszú távon rombolhatja a befektetők szemében az ország megbízhatóságát, imázsát, ha egyik napról a másikra jelentős költséggel járó, a befektetések megtérülését veszélyeztető intézkedéseket hoz a kormány egyik napról a másikra. 

(Borítókép: Vásárlók védőmaszkban egy fővárosi CBA-üzletben 2020. március 27-én. Fotó: Balogh Zoltán / MTI)



  • Vennék
  • Hírek