Koronavírus adatok

2022. jan. 21.
Oltottak Kórházban Elhunytak Fertőzöttek
Vince, Artúr
-6 °C
4 °C

Rég volt ilyen magas az infláció Magyarországon

GettyImages-502905690 (1)
2022.01.14. 14:50
Az élelmiszerek és a tartós fogyasztási cikkek meglepően jelentős drágulásával magyarázták az MTI-nek nyilatkozó elemzők, hogy a várakozásokkal ellentétben nem lassult az infláció tavaly decemberben. Sokat várnak a januári mutatótól, mert az év eleji átárazások meghatározók lesznek a fogyasztói árak idei alakulására nézve. Mindeközben a jegybank úgy értékelt, hogy decemberben megállt az infláció emelkedése.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) pénteken kiadott jelentése szerint

tavaly decemberben a fogyasztói árak átlagosan 7,4 százalékkal magasabbak voltak az egy évvel korábbiaknál,

míg az egy hónappal korábbi szintet 0,3 százalékkal haladták meg. 2021 egészében átlagosan 5,1 százalékkal nőttek az előző évhez képest. A maginfláció decemberre 6,4 százalékosra emelkedett a novemberi 5,3 százalékról.

Az éves adatokat nézve legutóbb 2012-ben mértek a tavalyinál magasabb inflációt (5,7 százalék), míg a havi adatok esetében év/év alapon 2007 decemberében volt legutóbb magasabb a fogyasztói árak drágulásának mértéke.

Elemzők szerint az élelmiszerek és a tartós fogyasztási cikkek húzták az inflációt

Németh Dávid, a K&H Bank vezető makrogazdasági elemzője szerint alapvetően az élelmiszerek és a tartós fogyasztási cikkek árának jelentős emelkedése miatt lett a vártnál magasabb a decemberi infláció. Az erőteljes inflációs nyomást alátámasztja az is, hogy a változékony élelmiszer- és energiaárak, valamint a hatósági árak nélkül számolt maginfláció jelentősen gyorsult. Németh Dávid szerint összességében 6–12 hónapos időtávon lassuló inflációra lehet számítani, de sok a bizonytalansági tényező. Egyrészt a néhány alapélelmiszernél februárban érvénybe lépő árplafon, valamint a tavaly november közepén életbe lépő üzemanyagárstop lefelé húzza az inflációt, ám kérdés, hogy utóbbi intézkedést február közepétől meghosszabbítják-e.

A mostani kilátások szerint Németh Dávid 5,5 százalékos éves átlagos inflációra számít 2022-ben, a decemberi ütem pedig valamivel négy százalék alatt alakulhat.

Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője szerint az inflációs nyomás továbbra is rendkívül széles bázisúnak tekinthető, az élelmiszerárstoppal érintett termékekre az október és december között történt árváltozást visszafordítva nagyjából 0,1-0,2 százalékponttal mérsékelné az inflációs mutatót az intézkedés a jelenlegi számítások alapján.

A decemberi adat szerint egyre nagyobb a valószínűsége annak, hogy januárban, amikor az élelmiszerárstop még nem lép hatályba, még magasabbra emelkedjen az infláció. A tavalyi, átlagosan 5,1 százalékos infláció után 2022-ben még magasabb lehet az átlagos infláció mértéke: az ING jelenlegi előrejelzése 5,6-5,7 százalékos inflációval számol.

A decemberi inflációs adat fényében az ING szakértői arra számítanak, hogy a Magyar Nemzeti Bank kamatemelési ciklusa folytatódhat a következő hónapokban. Várakozásuk szerint az effektív kamat legalább 4,75 százalékra emelkedik majd az idei év első felében. Hogy ennél is magasabbra megy-e, azt nagyban befolyásolja majd a januári inflációs adat.

Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője kiemelte: az erősödő árnyomást tükrözi, hogy a maginfláció 6,4 százalékra ugrott, ami bőven felülmúlta a várakozásokat. A meglepetést az élelmiszerek és a tartós fogyasztási cikkek vártnál lényegesen gyorsabb áremelkedése okozta.

A következő hónapokban bázishatások miatt már mérséklődhet az infláció, azonban a számos terméket érintő nemzetközi hatások miatt messze magasabb lesz, mint amire korábban számítani lehetett. Az inflációra kockázatot jelentenek a jelentős béremelések, a bérköltségek érdemi növekedése, a lakosság többletjövedelmei miatt várható keresletélénkülés is. A vártnál jóval szélesebb körű és meredekebb áremelkedések hatására öt százalékról 5,5 százalékra emeli a Takarékbank idei inflációs várakozását.

Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági üzletágának vezetője szerint tavaly decemberben nem következett be az infláció várt, kis mértékű csökkenése. Arra hívta fel a figyelmet, hogy a következő havi, azaz a januári adat kiemelkedő fontosságú lesz: ez mutatja majd meg, hogy az év elején mennyire árazták át termékeiket a kereskedők, így nagyon sok információt ad majd az adat a 2022-es inflációs folyamatokról és jelentősen meghatározhatja a monetáris politika további lépéseit is.

A Századvég Gazdaságkutató szakértőinek várakozásai szerint a 2022-es infláció mértéke is meghaladhatja az öt százalékot. Tekintettel arra, hogy idén kétszámjegyű, tehát az inflációt érdemben meghaladó átlagbér-növekedés történik, illetve jelentős kormányzati transzferek érkeznek, bővül a kiskereskedelmi forgalom. A magas kereslet ugyanakkor nem segít az infláció visszafogásában, ebben a piaci folyamatok normalizálódásának, a kínálati nehézségek oldódásának és a szigorodó monetáris politikának lehet szerepe.

Nagy János, az Erste Bank makrogazdasági elemzője kifejtette: bár januártól a bázishatás is kedvezőbben alakul, és áprilistól kifut a tavalyi jövedékiadó-emelés hatása is, a decemberi adatok még inkább rávilágítanak arra, hogy az alapfolyamatokban egyelőre nem várható lassulás. Február elején kulcsfontosságú adat érkezik, ami az egész év tekintetében meghatározó lehet: a megemelkedett energia- és nyersanyagárak miatt bekövetkező átárazás jelentős része az év első hónapjában mehet végbe. A héten bejelentett élelmiszerár-rögzítés minimális mértékben fékezheti a termékcsoport drágulását az idei második hónaptól, de az inflációs pályában véleménye szerint nem hoz változást.

Az inflációs cél elérése várhatóan csak 2023-ban következhet be. Az energiaárak száguldása a következő hónapokban beépülhet az árakba, másrészt több ágazat is alsó hangon tíz-húsz százalékos áremelést vetített előre 2022-re. Harmadrészt az elkövetkezendő hónapokra előirányzott expanzív fiskális politika továbbra is felfelé mutató kockázat az árdinamika tekintetében. Mindent egybevetve az idei infláció vélhetően meghaladja majd az ötszázalékos mértéket – vélekedett Nagy János.

A jegybank szerint megállt az infláció emelkedése

Az előző hónaphoz képest decemberben nem változott az infláció, így Magyarország azon európai országok egyike, ahol az év végén megállt az infláció tavalyi évre jellemző gyorsulása. A maginfláció és az indirekt adóktól szűrt maginfláció 1,1 százalékponttal 6,4 százalékosra nőtt. Ezt az emelkedést az üzemanyagok, illetve az alkohol és dohány inflációjának mérséklődése ellensúlyozta a fogyasztóiár-indexben – így értékelte a tavaly decemberi inflációs adatokat a Magyar Nemzeti Bank (MNB).

A 2021-es éves átlagos infláció a decemberi adat beérkezésével 5,1 százalék, a maginfláció és az indirekt adóktól szűrt maginfláció 3,9 százalék lett.

A tartósabb inflációs tendenciákat megragadó, MNB által számolt mutatók emelkedtek az előző hónaphoz képest. A keresletérzékeny termékek árindexe az októberi 5,1 százalékról 0,7 százalékponttal 5,8 százalékosra, a ritkán változó árú termékek és szolgáltatások inflációja pedig 6,1 százalékról 0,5 százalékponttal 6,6 százalékosra nőtt.

A jegybank elemzése szerint múlt év decemberében a keresletérzékeny termékek és az élelmiszerek inflációs hozzájárulása nőtt. Az üzemanyagok továbbra is jelentősen, 1,7 százalékponttal járultak hozzá az éves inflációhoz. Az üzemanyagok nélkül számított kosár havi árváltozása 0,7 százalék volt, ami magasabb az elmúlt éveket jellemző decemberi értéknél – tette hozzá a jegybank kommentárja.

Az átárazás magasabb üteme általánosan megfigyelhető – hangsúlyozta az MNB. A globális nyersanyag- és energiaárak emelkedése fokozatosan és egyre szélesebb termékkörben jelenik meg a fogyasztói árakban.

Az élelmiszerek inflációja nyolc százalék fölé emelkedett, a termékkörön belül a feldolgozott és feldolgozatlan élelmiszerek árindexe egyaránt nőtt. A feldolgozatlan élelmiszerek árindexének növekedését elsősorban a baromfihús és a szezonális termékek magyarázzák. A feldolgozott élelmiszerek inflációjának növekedését a termékek széles köre okozta.

Az iparcikkek árai a korábbi évek átlagánál nagyobb mértékben, 0,6 százalékkal emelkedtek az előző hónaphoz képest, így az iparcikkek éves inflációja decemberben 5,9 százalékra nőtt. A tartós és a nem tartós iparcikkek árindexe is nőtt.

A piaci szolgáltatások árai az előző hónaphoz képest 0,4 százalékkal nőttek, ami szintén magasabb a szokásos decemberi átárazásnál. A piaci szolgáltatások éves árindexe 5,6 százalék volt.

A lakosság inflációs várakozását mérő mutatókat a szokásosnál nagyobb változékonyság jellemzi. A mutatók decemberben az előző hónaphoz képest mérséklődtek, értékük a jegybanki célsáv fölött alakul – közölte az MNB.

(MTI)

(Borítókép: Akos Stiller / Bloomberg / Getty Images)



  • Vennék
  • Hírek