Így védhetők ki a téli munkavégzés veszélyei

További Gazdaság cikkek

Az átlagosnál hidegebb időjárás miatt fokozottan ügyelni kell a biztonságos munkavégzésre, a téli körülményekből fakadó egészségi ártalmak megelőzésére – hívta fel a figyelmet Bodó Sándor. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára elmondta: a tartósan alacsony hőmérséklet megnöveli a kültéri munkavégzés kockázatait. A szabadban dolgozókat – lehetőleg fűtött helyiségben eltölthető – pihenőidő és meleg tea biztosításával kötelesek védeni munkáltatóik.

A nagy hidegben végzett munka elsősorban a szövetek helyi lehűlése, az ebből fakadó fagyási sérülések miatt lehet veszélyes. A hidegnek kitett testtájakon, főként a végtagokon, orron, fülön védekező mechanizmusként érösszehúzódás, érszűkület alakul ki, ami káros következményekkel is járhat. A rendkívül hideg környezet fáradtságot okozhat, fokozhatja a kar, láb remegését, csökkentheti a kéz szorítóerejét, mindezek balesetveszélyes helyzetek kialakulásához is vezethetnek – ismertette az államtitkár.

A hideg munkakörnyezet kedvezőtlen hatásai miatt elsősorban a szabadban végzett fizikai munka (például fakitermelés, építőipari kivitelezés, útépítés, -burkolás, -tisztítás, szemétszállítás) során kell különös gondot fordítani a munkavállalók védelmére. Megfelelő óvintézkedések nélkül a szélsőséges időjárási körülmények közötti munkavégzés a hőegyensúly felborulása miatt fokozatosan kimerülést és úgynevezett hidegártalmakat okozhat. Az egészségkárosító kockázatok miatt a sérülékeny csoportba tartozó fiatalkorúaknak és várandós nőknek hideg munkakörnyezetben dolgozniuk tilos.

Mi a munkáltató kötelessége?

Jogszabály alapján hidegnek minősülő munkahelyeken munkaszervezéssel kell biztosítani

az óránként öt-tíz perces (szélsőségesen hideg időjárás esetén akár hosszabb) pihenőidő beiktatását.
A pihenőidőt a munkavállalóknak a környezethez képest melegebb (lehetőleg fűtött, komfortzónába eső hőmérsékletű), megfelelő ülőalkalmatossággal ellátott pihenőhelyen kell eltölteniük. A fűtőtesteket úgy kell kiválasztani és elhelyezni, hogy azok ne veszélyeztessék a dolgozók egészségét és biztonságát. Nyílt égésterű gázkészülékek (például PB-palackkal üzemelő „szieszta kályhák”, hősugárzók) közvetlen természetes szellőzés nélküli vagy alvás, pihenés céljára is szolgáló helyiségben, gépjárművek belső terében nem alkalmazhatók.
A hidegnek minősülő munkahelyeken a higiénés követelmények betartásával meleg (50 fokosnál magasabb hőmérsékletű) teát is biztosítani kell a munkavállalók számára.
A dolgozókat hideg elleni védőeszközzel, védőruhával (például meleg sapka, kesztyű, téliesített védőkabát vagy -mellény, bélelt munkavédelmi bakancs) is el kell látni.
Közúti forgalom mellett, mozgó gépjárművek környezetében végzett munkák esetén a láthatóságról mellénnyel, fényvisszaverő csíkokkal kell gondoskodni.

Az ITM államtitkára ezek mellett felhívta a figyelmet, hogy a huzamosabb időn keresztül a szabadban tartózkodva a végtagok, ujjak mozgatásával élénkíthetjük a vérkeringést, ezzel emelve a test hőmérsékletét. Kiemelte, hogy a járművezetőknek és a gyalogosoknak is tekintettel kell lenniük a havas, jeges, csúszós útviszonyokra.

A munkavédelmi oktatás során a veszélyforrások és a megelőző intézkedések mellett arra is emlékeztetni kell a munkavállalókat, hogy figyeljenek, vigyázzanak egymásra. Bármilyen panasz, rosszullét, sérülés esetén a tevékenységet azonnal hagyják abba, haladéktalanul kérjenek munkahelyi elsősegélynyújtást vagy orvosi ellátást. Mindig legyen mobiltelefon a munkaterületen, ha segítséget kell hívni!

– hangsúlyozta Bodó Sándor.