Az oroszok is beszállnának a vasúti teherszállítási körgyűrű építésébe

D SOS20211123010
2022.01.25. 17:15 Módosítva: 2022.01.25. 17:15

A magyar-orosz együttműködés egyik újabb ígéretes területévé válhat az elsősorban teherforgalmi V0 vasútvonal fejlesztése. 

Az orosz fél a tapasztalatai, szaktudása megosztásán túl nyitott a projekt finanszírozásában való közreműködés lehetőségének vizsgálatára is  – derül ki az Innovációs és Technológiai Minisztérium, miután Palkovics László miniszter videokonferencián egyeztetett Vitalij Szaveljev orosz közlekedési miniszterrel. 

A hazai logisztikai ágazat által régóta szorgalmazott – először 1968-ban merült fel a megépítés szükségessége – V0 vasúti körgyűrű kötöttpályás összeköttetést teremtene Záhonytól Győr-Sopron térségéig.  A tárca szerint a megépítése tehermentesítené a fővárosi és agglomerációs szakaszokat, a jelenleginél sokkal rövidebb menetidőkkel tenné vonzóbbá a vasúti áruszállítást.

„Magyarország a vasútprogram kiemelt célját beteljesítve akkor válhat Közép-Európa teherfuvarozási, logisztikai és elosztó központjává, ha a lehető legnagyobb mértékben részesül az Európa és Ázsia közötti áruforgalomból. A Budapest-Belgrád vasútvonal már kivitelezés alatt álló kapacitásbővítő korszerűsítése a görög kikötőkbe befutó áruk számára kínál minden másiknál gyorsabb útvonalat a kontinens belseje felé. A Távol-Keletről szárazföldön érkező vasúti szállítmányok a V0-nak köszönhetően a főváros időigényes átszelése nélkül roboghatnak át hazánkon. A Budapestet délről kerülő beruházás környezetvédelmi engedélye jövő tavaszra rendelkezésre állhat, 2023 nyaráig a megvalósíthatósági tanulmány is elkészülhet” 

– részletezte a közlemény szerint Palkovics László. 

A két miniszter közti egyeztetésen áttekintették a közös ügyeket.  A felek üdvözölték a magyar-orosz-osztrák vasúti árufuvarozási vegyesvállalat tavalyi létrehozását. A résztvevő országok logisztikai potenciáljának hatékony kihasználását szolgáló kezdeményezés a Kínából Oroszországon és Magyarországon keresztül Dél-Európába és a balkáni országokba tartó konténeres szállítást hivatott elősegíteni, növelni. Emellett rögzítették azt is, hogy nagyra tartják a kutatóintézetek, egyetemek és vasúttársaságok között zajló tudományos és műszaki együttműködés eredményeit is. A tárgyalópartnerek örömmel nyugtázták a legnagyobb orosz járműgyártó magyarországi kutatás-fejlesztési központjának létesítését. A KAMAZ a tegnap aláírt szándéknyilatkozat szerint 2025-től már gyártókapacitásokkal is megjelenhet majd hazánkban.

(Borítókép: Palkovics László. Fotó:  Soós Lajos / MTI)