Van pár téglával forgatott horrorfilmje a Nébihnek, de az olasz helyzettől még messze vagyunk

„A Magyarországon működő, mintegy 400 ezer élelmiszerlánc-vállalkozásnak körülbelül a 4-5 százaléka az, ami nem tartja be a jogszabályokat" – mondta el a Pénzcentrumnak adott interjújában Helik Ferenc, a Nébih Kiemelt Ügyek Igazgatóságának (KÜI) vezetője. A Nébih YouTube-csatornáján lévő videós anyagok sok esetben rövid horrorfilmekként is nézhetőek, az első ilyet még 2006-ban rögzítette Helik Ferenc egy Nokia kommunikátorral. Mivel a híradókban az élelmiszerbotrányokat nézik meg a legtöbben a tömegkatasztrófák után, jó ideje már profi videók készülnek. 

A Nébih éves szinten 500-600 ellenőrzést végez. „Magyarországon az élelmiszer-biztonság messze az uniós átlag felett van, az itt működő mintegy 400 ezer élelmiszerlánc-vállalkozásnak körülbelül a 4-5 százaléka az, ami nem tartja be a jogszabályokat” – hangsúlyozta a KÜI vezetője, aki rámutatott:

• a fogyasztók részéről nagy az igény, hogy minél több illegális tevékenységet számoljanak fel,
• másrészről nagyon fontos igénye ez a tisztességes vállalkozóknak is, akik azt mondják, hogyha pénzt, energiát nem kímélve betartják a jogszabályokat, akkor versenyhátrányban vannak azokkal szemben, akik meg nem.
• Ezenfelül a kormányzatnak is nagyon fontos, hogy az illegális tevékenységeket, számlanélküliséget, feketegazdaságot felszámolja. Ez a hármas cél vezeti a KÜI felderítését. 

– jelentette ki Helik Ferenc. A KÜI nagyon sok nyílt adatbázisra rálát, útdíjkamera, EKÁER-rendszer, szoros kapcsolatban vannak a társhatóságokkal, a NAV-val és a rendőrséggel, de követik a közösségi oldalakon is, ha nagyon sok bejelentés érkezik egy élelmiszer-vállalkozásra.

60 százalékban élelmiszer-vállalkozásokat ellenőriznek, ebben benne van a büfé, étterem, áruház, nagyker, vágóhíd, húsüzem, tejüzem. 15-20 százalék növényvédőszer-ellenőrzés, az elmúlt években nagyon sok élőállat-szállítást kellett ellenőrizniük állattartó telepeken, illetve vannak még állatvédelmi ellenőrzéseik. 

Az ellenőrzés lefolytatása pedig sok esetben konfliktusforrás, stressztűrő képességgel kell rendelkezni. Nem munkaidőben ellenőrzünk, hanem hajnalban, éjszaka, hétvégeken, tehát ez nagyon nagy elkötelezettséget és teherbírást igényel. Az ökölszabály az, a kollégák élete, biztonsága a legfontosabb, ha úgy látjuk, hogy nagyon nagy a probléma, akkor az ellenőrzést félbeszakítjuk, és visszatérünk később

– hangsúlyozta a KÜI vezetője.

A KÜI valakinek a tevékenységét addig tudja felfüggeszteni, amíg a jogsértéseket ki nem javítja, és ugyanez igaz a cégekre is. Taxatíve le van írva, hogy milyen jogsértésre mennyi a bírság és milyen szempontok alapján kell azt kiszabni. „Az elkapott vállalkozások 90 százaléka jogkövetővé válik, így a munkánknak mindig megvan a látszata” – jegyezte meg Helik Ferenc, aki szerint elegendő büntetés az, hogy a vállalkozások felkerülnek a Nébih jogsértés oldalára, és ott két évig megtalálhatók.

„Nem véletlen, hogy az unióban három olyan ország van, ahol létrehoztak speciális szervezeti egységet, mint amilyen mi vagyunk, az első Olaszország volt. (…) Erre nagyon egyszerű a magyarázat, az olaszoknak van boruk, sajtjuk, sonkájuk, olívaolajuk, amik mind nemzeti sajátosságok, és hatalmas üzlet ezeket hamisítani. Az olasz maffia nagyon hamar észrevette, hogy ez mekkora üzlet" – mondta a szervezet vezetője.

A KÜI éves szinten 400-500 tonna terméket von ki a forgalomból, de volt olyan év, amikor ez 2000 tonna is volt. Magyarországon a lejárt termékek átdátumozása számít klasszikus műfajnak, továbbá előkelő helyen van a borok vizezése, cukrozása és a keverékek összeállítása. Végezetül Helik Ferenc mindenkit óva intett attól, hogy aluljárókban, pokrócról vagy bőröndből vásároljon élelmiszert.

(Borítókép: Róka László / MTI)