Globális pénzügyi páriává váltak az oroszok

GettyImages-1238830383
2022.02.28. 18:14
Számos részlet még nem teljesen világos, hogy hogyan fogják véghez vinni a szankciókat Oroszországgal szemben. Viszont az biztos, hogy az orosz gazdaságot teljesen izolálni próbálják a nemzetközi piactól, miközben erősen összefonódtak vele. A büntetőintézkedések hatásai és tényleges kivitelezésük egyelőre bizonytalanok.

Az USA már korábban is vezetett már be ilyen vagy ehhez hasonló büntetőintézkedéséket: többek között Venezuela, Irán és nemrégiben Afganisztán is részesült már ilyen szankciókban. Az iráni bankokat például 2018-ban Donald Trump elnök kiszorította a SWIFT-hálózatból, és elemzők szerint most ebbe az irányba tartunk Moszkva esetében.

DE Oroszország IS nézett már szembe hasonló intézkedésekkel, amikor a Krím félszigetet egyoldalúan annektálta 2014-ben.

USA zárolja az orosz központi bankot

Az Egyesült Államok hétfőn azonnali lépéseket tett az orosz központi bankkal folytatott amerikai dollártranzakciók betiltására, és az orosz befektetési alapokat is blokkolják a CNN információi szerint.

Ezzel a lépéssel az a céljuk, hogy megakadályozzák, hogy Oroszország hozzáférjen ahhoz a „vészhelyzeti alaphoz”, amelyre az amerikai tisztviselők szerint Moszkva az ukrajnai invázió során számított. 

TÖBBÉ NEM FÉRHET HOZZÁ Moszkva Az amerikai dollárban tartott tartalékaihoz, Amit a zuhanó rubel megvédésére akartak használni.

Hétfő reggel egy magas rangú kormányzati tisztviselő újságírókkal folytatott telefonbeszélgetésen azt mondta: „A kormányainkban hónapokig tartó tervezés és előkészítés csúcspontja a mai, technikai, diplomáciai és politikai csatornákon keresztül, beleértve a legmagasabb szinteket is.”

A szankciók teljes mértékben blokkolják az Orosz Közvetlen Befektetési Alapot és annak vezérigazgatóját, Kirill Dmitrijevet is. A Fehér Ház egyik tisztviselője úgy nyilatkozott:

egyetlen ország sem szankcióbiztos.

Mit vár a nyugat a szankcióktól?

A nyugati piac bízik abban, hogy a büntetőintézkedések hamar megteszik a hatásukat. A szankciókat úgy építették fel, hogy igyekeznek egyúttal meggátolni azt is, hogy Oroszország kijátssza őket. 

Egy magas rangú amerikai tisztviselő szerint az új intézkedések azt jelentik, hogy Oroszországot „kirúgják a nemzetközi pénzügyi rendszerből”, és „a globális gazdaság és pénzügyi világ páriájává” válik.

Daniel Tannebaum, az amerikai pénzügy-minisztérium szankciókkal foglalkozó korábbi tisztviselője a Financial Timesnak úgy fogalmazott:

Egyre világosabbá válik, hogy Oroszország a bevezetett szankciók jelentőségét tekintve Kuba és Irán útjára lép.

A szombaton bejelentett lépések közvetlenül az orosz központi bankot veszik célba, és Oroszország globális pénzügyi rendszerhez való kapcsolódását igyekeznek megbénítani. Érintik az oligarchákat, bankokat, valamint a csúcstechnológiai vállalatokat is.

Az orosz gazdaság jelenlegi helyzete

Ha Oroszország nem tudja eladni külföldi eszközeinek nagy részét ottani devizáért cserébe, akkor nem fogják tudni megvédeni a rubelt sem. A borzasztóan inflálódott rubel helyzetét az is gyengíti, hogy az oroszok már most is özönlenek a bankokhoz, hogy készpénzt vegyenek fel.

Az orosz lakosság retteg attól, hogy az ország pénzügyi rendszere összeomlik.

Az ország gazdaságpolitikája korábban agresszívan leépítette a dollártartalékát és a devizakészletét is. Most a rubel összeomlása ellen tartalékok hiányában az orosz központi banknak csak két lehetősége maradt: kamatemelés, illetve tőkekontroll. Előbbiről hétfőn már döntöttek is.

A szombaton bejelentett intézkedések közvetlenül az orosz központi bankot is célba veszik, és Oroszország globális pénzügyi rendszerhez való kapcsolódását igyekeznek megbénítani.

A cél az, hogy az orosz gazdaságot teljesen destabilizálják.

A központi bank kérhet segítséget Kínától is, ahol a devizatartalékok több mint 14 százalékát tartják most. Pekinggel kapcsolatosan azonban az még nem világos, hogy hajlandó lesz-e valamiféle védelmet nyújtani az orosz gazdaságnak.

Az országnak rekordmagas, 19 milliárd dolláros folyó fizetési külkereskedelmi mérlegtöbblete van, ennek jelentős részét az energiaexportjának köszönheti. Az ötödik legnagyobb aranytartalékkal rendelkező ország – ez mintegy 2299 tonnát tesz ki.

Így a nyersanyagexportja némi védelmet nyújthat, de a nyugati pénzintézetek közvetlen kitettsége Oroszországgal szemben igen szerény. Ennek az egyik oka az, hogy amikor a Krímet 2014-ben annektálták, bevezettek szankciókat, és módosították a gazdasági kapcsolatokat.

A JP Morgan szerint viszont Európa ki van téve Oroszország hatalmas energiaszektorának:

Oroszország a globális olaj- és földgáztermelés jóval több mint 10 százalékát adja, és jelentős szerepet játszik az európai földgázpiacokon is.

Kivágták az orosz bankokat a SWIFT-ből

A szankciók kiszabója szerint az a javaslat, amely szerint számos orosz bankot leválasztanának a SWIFT-hálózatáról, azt célozza, hogy ezek a hitelezők „elszakadjanak a nemzetközi pénzügyi rendszertől”. De a részletek még itt is elég képlékenyek, és elképzelhető, hogy az energiaiparra összpontosító orosz bankok továbbra is a hálózaton maradhatnak.

„Ez egy közvetlen kísérlet arra, hogy lecsapjanak Oroszország azon képességére, hogy átvészelje a szankciókat, mert ezt úgy tudnák megtenni, hogy a tartalékaikra támaszkodnak” – mondta Daniel Glaser volt amerikai pénzügy-minisztériumi terrorizmusfinanszírozásért és pénzügyi bűncselekményekért felelős helyettes államtitkárára, aki úgy folytatta:

Nagyon bízom abban, hogy ezen intézkedések hatása azonnal érezhető lesz az orosz pénzügyi piacokon.

(Borítókép: Oroszország központi bankja Moszkvában 2022. február 28-án. Fotó: Andrey Rudakov / Bloomberg / Getty Images)



  • Tippek
  • Bankszámla