Egyhamar nem lehet olcsóbb a műtrágya, hiába várják a gazdák

DROTI20130415015
2022.03.02. 07:58
Egekben a gáz ára és jelentősebb csökkenés nem is várható, de egyelőre legalább az ellátás folyamatos. Ugyanakkor ha nem jön az orosz gáz, leállhat a Nitrogénművek is. A műtrágyagyártás uniós szintű akadozása nemcsak a mezőgazdaság számára okoz problémát, de más ágazatok is bajba kerülhetnek.

Ukrajna orosz inváziója miatt ismét elképesztő ingadozások látszanak az európai gázpiacon is, ez pedig ismét bizonytalanná teszi az európai műtrágyagyártást is, mivel az az elmúlt tíz évben a spotpiacról dolgozott. Utóbbinak köszönhetően maradt az alapanyag ára folyamatosan az olajképletes ár alatt, ezzel lent tartva a műtrágya árát is éveken keresztül.

Ugyan az elmúlt hónapok gázpiaci ugrásai ellenére a Nitrogénművek folyamatosan termelt, a megawattóránkénti 100 euró feletti gázár már közelíti azt a határt, amikor megfontolandó lehet a termelés átmeneti leállítása, mivel kérdéses, hogy az ilyen áron gyártott termékre lesz-e fizetőképes kereslet egyáltalán

– mondta az Index érdeklődésére Bige Zoltán, a Nitrogénművek Zrt. stratégiai igazgatója. A régióban egyébként az elmúlt hónapokban több gyár is leállt, beleértve a román és az azóta újrainduló horvátot is, és Európa-szerte voltak termeléskiesések, ami a kínálati oldalt szűkítette. 

Az európai földgáz ára pedig február utolsó, és az ukrán háború ötödik napján – csütörtök után – ismét bőven 100 euró fölé ugrott a holland TTF gáztőzsde legközelebbi, márciusi lejáratú szállítására. A befektetőket leginkább Putyin atomfegyverek készültségbe helyezésével kapcsolatos utasítása, illetve az oroszok SWIFT-rendszerből való kizárása, illetve az áruért való fizetési nehézségek aggasztották, ezért tőzsdenyitás után nem sokkal már több 30 százalékos emelkedés látszott, a 92 eurós záróárról pedig pillanatok alatt 123-124 euróig szaladt el a jegyzés, hogy aztán pár óra alatt 110 alá süllyedjen. Ezt előbb-utóbb az ipar is leköveti, Magyarországon pedig alapvetően a német műtrágyapiac árazása a meghatározó, mert a magyar árak 100 százalékban együtt mozognak a német árakkal, ami a kiemelkedő nemzetközi kereskedelmi aktivitás hatása. A hazai felhasználás közel 50 százaléka származik importból és ugyanekkora mennyiséget exportál a hazai gyártó a környező országokba.

A földgáz árának ingadozása a teljes szektor árazását megnehezíti, mivel a heti árazásnál a felhasználás erős szezonalitását és a gyárak folyamatos termelését is figyelembe kell venni. Egy jól üzemeltetett gyár 3 éves karbantartási ciklussal működik, ezalatt folyamatos üzemmenet van. 

Eddig a tapasztalataink szerint Európában és Magyarországon is volt egyfajta kivárás a gazdák körében, és halasztották a tavaszi műtrágyaszükséglet beszerzését az árak normalizálódására várva – mondta Bige Zoltán. Magyarországon egy átlagos évhez képest nagyjából 20 százalékkal marad el az értékesítés a gazdák kivárása miatt. A műtrágya ára tavaly októbertől a földgázpiac elszállásával párhuzamosan jelentősen emelkedett, és átlagosan duplájába kerül a tavaly szeptemberinek. 

A gázárak volatilitása és magas átlagos árszintje miatt azonban aligha lesz érdemben olcsóbb a műtrágya, főleg azt is figyelembe véve, hogy a Fekete-tengeri ukrán kikötők orosz elfoglalása és a vasútrendszer fennakadásai miatt leállt az ukrán gabonaszállítás, ez pedig az egekbe lökte a világpiaci terményárakat, és feltehetően növelve a globális műtrágyakeresletet is.

A Teletrader adatai szerint a párizsi árutőzsdén, a Matifon az elmúlt egy hónapban a búza jegyzése 13 százalékkal  emelkedett, elérve a tonnánként 898 dollárt, míg a kukorica ára 17,2 százalékkal lett magasabb, elérve a 685 dollárt tonnánként májusi szállításra. A gyártói árazást a kialakuló piaci egyensúlytalanság is befolyásolni fogja, hiszen a várható bevételek reményében a termelők is hozammaximalizálásra törekedhetnek, ezzel növelve a tavaszi tápanyag iránti igényeket. A tavaszi vetésekkel kapcsolatos termelői dilemmákról ebben a cikkben olvashat bővebben.

Nem gondoljuk, hogy a következő egy hétben minden gazda leadná az eddig halogatott rendelését, azonban az is biztos, hogy a műtrágya-kijuttatásig hátralévő idő egyre csökken, és nem árt azt is megfontolniuk, hogy a szállításnak is van jelentős idő- és kapacitáskorlátja – mondta Bige Zoltán. Egyelőre vizsgálják a piacot, de a limitált kínálat és a piacon felmért igényeket figyelembe véve egyelőre nem merült fel a termelés azonnali csökkentése.

Ha nem jön a gáz, gáz lesz

Ebből a műtrágyagyártási szezonból már csak 2-3 hónap van hátra, májustól készletre termelnek a gyárak is, már persze abban az esetben, ha tudják azt finanszírozni és vállalják a piac volatilitásával járó jelentős kockázatokat – arról nem is beszélve, hogy az apadó földgáztárolói kapacitások feltöltésére küldenek-e gázt az oroszok, és ha igen, mikor és milyen ütemben. Mivel azonban az orosz gázszállítások folytonosságával kapcsolatban számos aggodalom van, ezért megjósolhatatlan, mi történik a következő hónapokban az ágazatban, de sem a gáz spotpiaci árában, sem pedig a termékárakban nem valószínű drámai csökkenés, sőt az eddig átmenetinek gondolt gázpiaci krízisnek több éven keresztül érezhető hatása lesz – mondta Bige Zoltán.

Amennyiben az oroszok elzárnák a gázcsapot, az nemcsak a gyártás azonnali felfüggesztésével járna, de a következő két mezőgazdasági szezonra is súlyosan negatív hatást gyakorolna.

A kedvezőtlen és bizonytalan befektetői környezet pedig hátráltathatja az iparág technológiai fejlődését, ami az EU Green Deal célkitűzései között is szerepel. Az árak emelkedésével, igaz, versenyképesebbek lettek a megújuló energiák, de a beruházásokhoz szükséges vállalati profitabilitás sérült Európában, és egy normális gazdaságban nem lehet csupán a támogatásokra hagyatkozni, a magántőke is nélkülözhetetlen – fejtette ki véleményét Bige Zoltán. A nemzeti szintű támogatások növekedésével pedig egyenlőtlen feltételek alakulhatnak ki Európán belül is.

A műtrágyagyártás uniós szintű akadozása azonban nemcsak a mezőgazdaság számára okoz problémát, hanem például az élelmiszeripar, de más iparágak is megsínylik azt, ha csökken a gyártási melléktermékként piacra kerülő szén-dioxid, vagy akár az ammónia és az ipari karbamid kínálata a kontinensen. 

(Borítókép: Műtrágyát eresztenek egy Accord Optima típusú vetőgépbe az Orosfarm Zrt. területén Orosháza határában 2013. április 15-én. Fotó: Rosta Tibor / MTI)

Frontvonal

Átfogó elemzések, világátalakító kérdések és jövőképek egy kötetben.

MEGVESZEM

Business Talks '24

Üzleti konferencia

Ne maradjon le az év
üzleti konferenciájáról!

JEGYVÁSÁRLÁS

Szerezze be
jegyét most!