Ez már húsba vágó az orosz népnek is

A héten a dollár már járt 120 rubel felett is, de a konfliktus előtt nagyjából 80 orosz rubel volt az árfolyam, ami hasonló utat járt be az euróval szemben is. Olyan mértékben inflálódott el a deviza, hogy az Orosz Központi Banknak drasztikus mértékben alapkamatot kellett emelnie – 9,5-ről 20 százalékra ugrott az irányadó kamatláb.

Ráadásul az invázió következtében kialakult ingatag helyzet miatt befagyasztották az orosz tőzsdét. A Sberbank anyavállalata ellen – Sberbank Europe AG – az európai szanálási hatóság végelszámolást indított, ahogy az MNB is lépett Magyarországon, a jegybank ugyanis szintén visszavonta a hazai hitelintézet tevékenységi engedélyét, és elrendelte annak végelszámolását.

Emellett a Duma kommunista párti képviselője azt mondta egy nyilatkozatában, hogy elképzelhetőnek tartja, hogy elérkezik majd az a pillanat, amikor az orosz államnak a magánszemélyek hosszú távú megtakarításához is hozzá kell nyúlnia.

Közgazdászok szerint a rubel erőteljes leértékelődése az átlagos oroszok életszínvonalának csökkenését is jelenti, és a szankciók már a családoknak is fájdalmat okoznak.

Ezek olyan gazdasági intézkedések, amelyek elképzelhetetlenné teszik, hogy az egyszerű oroszok ne vegyék észre, hogy valami történt. A jegybank több közleményében is kijelentette:

Az Orosz Központi Banknak elegendő erőforrása és eszköze van ahhoz, hogy fenntartsa a pénzügyi stabilitást, és biztosítsa, hogy a pénzügyi szektor továbbra is zavartalanul működjön.

Korlátozottak az információk

A New York Times moszkvai irodavezetője, Anton Troianovski szerint az orosz emberek annyit tudnak, hogy ez egy „különleges katonai művelet”, amely csak a kelet-ukrajnai Donbasz régióra összpontosít. Állítja, a háborúról nem tudnak:

Oroszországban sokan nincsenek tisztában azzal, hogy egy nagyszabású szárazföldi invázió zajlik az országuk részvételével.

Úgy látja, hogy a hírekben nagyjából semmi sincs a harcokról. Szerinte Moszkvában az élet a mindennapi kerékvágásban zajlik, „egyelőre még érezhető egyfajta normalitás”, de szerinte olyan érzése van az embereknek, hogy a következő néhány napban ez meg fog változni. Tapasztalatai szerint a Facebook és a Twitter jószerivel még mindig működik, az Instagram különösebb fennakadás nélkül szuperál.

Több helyen tüntetések vannak

Számos tüntetésről lehetett most hallani, amely Oroszországban zajlott. A moszkvai demonstrációt Troianovski is megerősítette, de több oroszországi szakértő is úgy véli, hogy önmagában az, hogy tüntetések voltak, nem elegendő információ: 

• egyrészt azért, mert ezek csak a nyugati sajtóban jelentek meg, így ennek az oldalnak most ez fontos, és ezt is kell bizonyítania – a dezinformáció mindkét fél számára erős eszköz;
• másrészt ezeknek a tüntetéseknek a mértéke nem nevezhető orosz léptékben nagynak, még azok a számok sem, amelyek a nyugati sajtóban jelentek meg, voltak ennél a közelmúltban jóval nagyobb demonstrációk Moszkvában.

Egyéb szankciók

Az EU után Amerika is lezárta légterét az orosz utasszállító gépek előtt, és ez fordítva is igaz. Ez megint csak egy olyan szankció, amely érinti az embereket. Persze, át lehet szállni, ki lehet kerülni, de ez érdemben befolyásolja a mindennapokat. Anton Troianovski szerint az orosz középosztály hozzászokott ahhoz, hogy olcsón tudnak külföldre utazni.

Az orosz labdarúgó-válogatottaknak és klubcsapatoknak országukon kívül, semleges pályán kellett volna megrendezniük hazai mérkőzéseiket a nemzetközi szövetség (FIFA) vasárnapi közleménye szerint, de ezen később szigorítottak, és gyakorlatilag felfüggesztették az orosz FIFA-tagságot – azaz Oroszország már biztosan lemarad a következő világbajnokságról. És ez csak a labdarúgás, szinte minden orosz sportolót szankciókkal sújtanak. 

Ez szintén egy olyan dolog, amely érdemben nem befolyásolja az átlagemberek életét, de a közvélemény Oroszországban erről is fog tudni, és érezhető lesz, hogy gyakorlatilag kiközösítették őket.

Nem készült erre Putyin?

De, biztos, hogy készült. Volt egy dollárban tartott devizaalapja, amelyet arra a célra szántak, hogy enyhítse az esetleges gazdasági következményeket. Csakhogy az amerikai pénzügyminisztérium hétfőn bejelentette, hogy büntetőintézkedéssel sújtja „Oroszország vagyonának kulcsfontosságú forrásait”, így az Orosz Központi Banknak az Egyesült Államokban lévő pénzeszközeit mozgásképtelenné tették.

Nagyon fontos pont lesz, hogy az orosz oligarchák hogyan reagálnak az elkövetkező napokban. Akarnak-e és tudnak-e nyomást gyakorolni Putyinra. Ha a szankciók kemény és tartós csapást mérnek az üzleteikre, akkor az el is döntheti a konfliktus kimenetelét. Több szakértői vélemény is egyezik abban, hogy

Az elemzők szerint a Nyugat által Putyin tetteinek megtorlásaként bevezetett szankciók „példátlanok és súlyosak”. Jelzik, hogy az Egyesült Államok és szövetségesei erőteljesebben lépnek most fel, mint a 2014-es krími válság során.

Ennek több oka is van:

1. Amerikának most az érdekében áll, hogy Oroszországot izolálja a Nyugat piacáról. A helyére Washington benyomulhat. Egyszer minden háborúnak vége lesz, mindig az a kérdés, hogy utána milyen új struktúra lesz. Ezt az Egyesült Államok is jól tudja.
2. Komoly társadalmi nyomás van a nyugati vezetők vállán, hogy legyen válasz az orosz támadásra. Ha ezeket esetleg nem teljesítenék, lehet, hogy búcsút kellene inteniük a pozíciójuknak.
3. Ahhoz, hogy az ukrán konfliktus Amerikának ne járjon arcvesztéssel, nem muszáj katonailag, de brutálisan fel kell lépnie, amennyire csak tud. Ezzel prezentálva, hogy a szövetségeseit megvédi, még akkor is, ha nem NATO-tagok.

Szinte biztos, hogy lesznek még büntetőintézkedések. Elképzelhető, hogy az orosz gazdaság ebbe most megtörik, de szinte elképzelhetetlen, hogy egy „rövid”, egy-két hónapos háború ne lenne benne az orosz gazdaságban, azaz ezt még Oroszország „elbírja”.

(Borítókép: Az orosz központi bank épülete. Fotó:  REUTERS / Maxim Shemetov / File Photo)