Mutatjuk, kik és miért álltak be a nyugati szankciók mögé
További Gazdaság cikkek
- Pécsen füst nélküli termékek új gyártóközpontja jön létre
- Már az ENSZ-főtitkár asztalán van egy rejtélyes magyar innováció
- Nagy Márton elárulta, hogy mi a terve a magyar gazdasággal
- Nemzetközi elismerést gyűjtött be a Kalocsa–Paks Duna-híd építési projektje
- Megszólalt a jegybank Magyarország aranytartalékáról
A február 24-én megindult, a független Ukrajna elleni orosz támadás után az ENSZ közgyűlésének rendkívüli ülésén a 193 tagállamból 141 megszavazta a határozatot, amely elítélte az orosz agressziót, 35 ország tartózkodott, öten pedig nemmel szavaztak. Az utána Oroszország ellen hozott szankciók két részre osztották a nemzetközi közösséget. (A szankciókról, azok hatásairól készített Kibeszélőnket itt nézheti meg.)
A Nyugat által kezdeményezett szankciókat bevezető országok adják a világ GDP-jének 59,5, valamint a világkereskedelem 58,5 százalékát, másfelől ezek az országok a világ népességének mindössze 14,6 százalékát teszik ki – derül ki az Eurázsiai Szemléből.
Az elemzés szerint a Nyugat által bevezetett szankciókat az Egyesült Királyság, az Európai Unió, az Egyesült Államok, Kanada, Japán, Tajvan, Ausztrália, Új-Zéland, Dél-Korea, Szingapúr és Svájc támogatta.
Ez utóbbi talán a legérdekesebb. A tradicionálisan semleges Svájc azonnali hatállyal befagyasztotta Vlagyimir Putyin elnök, Mihail Misusztyin miniszterelnök és Szergej Lavrov külügyminiszter vagyonát.
Elítélik az inváziót, mégsem szankcionálnak
A svájci elköteleződésnél is érdekesebb a szankciók szempontjából semleges országok névsora. Ezek jellemzően olyan országok, amelyekben nincs egyetértés az orosz agressziót illetően. Brazília például elítéli Putyin invázióját (igennel szavazott az ENSZ rendkívüli ülésén), de szankciókat nem kíván bevezetni. Kína és India viszont a teljes semlegességet választotta.
Az izraeli külügyminiszter „a nemzetközi rend súlyos megsértésének” minősítette az agressziót, de elutasította Ukrajna fegyverküldésére és hírszerzési információk megosztására irányuló kérését, és nem vezetett be saját szankciókat sem Oroszország ellen.
Mexikó, Szerbia és Törökország sem tervezi szankciók bevezetését Oroszország ellen. Az elemzés szerint a szankciókat be nem vezető országok alapvetően saját érdekeik miatt az egyensúlyozás politikáját folytatják, mert Oroszországgal és a Nyugattal is jó kapcsolatban szeretnének maradni. A nehézség számukra most inkább az, hogy az Egyesült Államok által vezetett nyugati csoport nem nézi jó szemmel ezt a semlegességet, és megpróbál minél nagyobb nyomást helyezni rájuk, hogy álljanak be a szankciók mögé.
Az orosz–ukrán háború eseményeit folyamatosan követjük, csütörtöki percről percre frissülő cikkünket itt találja.
(Borítókép: Az Ukrajnát ért orosz támadás ellen tüntetnek Frankfurtban 2022. február 26-án. Fotó: MTI / EPA / Constantin Zinn)