Itt a saját arcképes bankjegynyomtatás

„50 millió dollárom van, de pontosan ugyanannyira vagyok boldog, mint amikor 48 millióm volt. A pénz tehát nem boldogít” – summázta véleményét Arnold Schwarzenegger. Akár így van, akár nem, a gazdagsághoz vezető út elején a pénz természetéről érdemes megtudni egyet s mást.

Az ismeretanyag bővítésére tesz kísérletet a Pénzmúzeum, ami elsősorban a gyerekek figyelmét igyekszik lekötni. A jegybank törvényileg meghatározott feladatköre ugyanis a lakosság financiális nevelése, amelynek része a ma átadott interaktív látogatóközpont is, ahol a fiatalabb korosztály gazdasági folyamatokkal, fogalmakkal, és pénztörténeti érdekességekkel ismerkedhet, élményeket gyűjtve, játékos formában. Ennek jó esetben a hozadéka lehet az is, hogy felnőttként nem lövik lábon magukat egy rosszul megválasztott hitellel, időben kezdenek megtakarítani, befektetni, öngondoskodási formákat választani. Persze egy tinédzser fejében mindez így nyilván nem fogalmazódik meg, de a korai találkozás a pénzzel hasznos, de talán még jobb lenne, ha az egyszeri, az érdeklődést felkeltő múzeumi látogatást a közoktatásban interaktív tananyag támogatná meg.

Kriptopénzről szó sem volt

A kiállítás bejárására annak reményében is érkeztünk, hogy kapunk némi ízelítőt a Sárdy Gyula által tervezett eklektikus-szecessziós stílusú, közel 100 éves Postapalota hangulatából, mely helyet ad a kiállításnak, s amelynek rekonstrukciója nemrég ért véget. Aki hasonló céllal jönne, nem haraphat a korabeli hangulatból egy darabkát sem, a kiállítás ugyanis modern díszletek közé szorult, így bárhol máshol is lehetne. A kiskorúak megszólításához inkább modern terek és sok interaktív játék kell, gondolhatták az ötletgazdák, akik nem idővonal-múzeumot hoztak létre.

A legmodernebb múzeumpedagógiai irányokat mixelték digitális technikákkal, de maradtak hagyományos kiállítási elemek is szép számmal, így a szülőknek nem kell úgy érezniük magukat, mintha egy idegen bolygóra pottyantak volna. A kiállítás csomópontokon keresztül mutatja be a pénz világát. Először a pénzzel mint értékmérő eszközzel ismerkedünk meg, a másodikban a forgalmi értékhez kapcsolódó fogalmakkal, aztán a pénzzel mint fizetőeszközzel, később a világpénzekkel, végül a kincsképzéssel és felhalmozással. Kriptopénzről nem esik szó.

Pénznyomtatás, amiért nem jár börtön

A tárlat a 12-18 éves korosztálynak szól, de Fábián Gergely, az MNB ügyvezető igazgatója szerint már egy 4 éves is élvezni tudja bizonyos elemeit. A látogatók kipróbálhatják magukat bankárként, de sokak szórakozását jelentheti, hogy végre van egy hely, ahol legálisan lehet bankjegyet tervezni és nyomtatni, méghozzá házilagos módszerekkel. A megalománia abban csúcsosodhat ki, hogy saját arcképünket nyomtathatjuk a bankókra. Ugyanitt megtekinthetjük UV-fény alatt, hogy a valódi papírpénzeket milyen hologramos jelek díszítik és védik, így átérezhetjük azt is, hogy a hamisítás tulajdonképpen elég nagy kihívás.

Az érmeverés a bankjegynyomtatáshoz képest unalmasnak hathat, de ezzel is megpróbálkozhatunk. A pulzus akkor emelkedik meg ismét, amikor megérinthetünk, illetve megemelhetünk egy aranyrudat, a Magyar Nemzeti Bank tulajdonát, mely 12 kilós és 200 millió forint fölötti az értéke. Izgalmas része továbbá a kiállításnak egy makett, amelyen az MNB Szabadság téri székháza hologramos technológiával elevenedik meg. Ehhez képest kőkorszakinak hathat a csőposta demonstrálása, amit definiálni is kell, pláne a gyerekeknek, miszerint az egy olyan, csövekből álló berendezés, amely hüvelybe zárt leveleket, kéziratokat és kisebb tárgyakat légnyomással vagy légritkítással továbbított.

A kiállításon olyan pénzügyi tudatosságról szóló bölcseletek lőhetők csőpostával A-ból B-be, mint fillérből lesz a forint és hasonlók. S, hogy milyen volt a Nemzeti Bank régen? Az elnöki szobát az iroda életnagyságú ajtaja szimbolizálja, amely kulcslyukán keresztül a jegybank múltjába és jelenébe enged betekintést. A kiállításon a pénzérmék rajongói sem fognak unatkozni. Megtekinthetők itt az MNB numizmatikai gyűjteményének válogatott darabjai, köztük a legbecsesebb, egy közvetlen Szent István koronázása után vert pénzérme, amiből jó, ha ötven van a világon. A modernebb dolgok kedvelői pedig belekóstolhatnak a tőzsdézésbe, kiderül, miként bonyolódik egy webes vásárlás és mivel jártak a gazdasági válságok.

Egyszerre köztéri szobor és múzeumi tárgy

A Magyar Nemzeti Bank Aranyvonatának állít emléket Szőke Gábor Miklós szobra, a Robogás. Közismert, hogy a második világháború alatt, 1945-ben az MNB dolgozói életük kockáztatásával menekítették ki az ország aranytartalékát, a Magyar Nemzeti Bank harminc tonna aranykészletét, nagy összegű devizatartalékát, valamint Mátyás király Corvináit Ausztria felé tartó vonatokon. A látogatók a kiállítás útvonalán, az ötödik csomópontnál találkozhatnak a robogó mozdonyt idéző alkotással, mely egyszerre funkcionál épületen belüli és köztéri szoborként. A 13 méter hosszú és 13 tonnás alkotás a múzeum teréből indul, és az épület falain áttörve, a Széll Kálmán térre érkezik meg.

A térplasztika egy suhanó gőzöst ábrázol, mely közel hétezer aranyszínűre festett, egyenként vágott, hajlított, és élenként, kézzel hegesztett rozsdamentes acélrúdból áll össze. Az aranytömbök a térben dinamikus plasztikát alkotnak. A mozgás élményét erősíti a világítás is, amely fázisonként felkapcsoló lámpák segítségével olyan érzetet kelt, mintha a vonat egy alagút gyomrában zakatolna. A Robogás című szobor az aranyvonat történetén túl egy másik motívumot, a gazdaság gépezetének zakatolását, a folyamatos haladás igényét is megjeleníti. A mozdony, mely az ipari forradalom óta minden művészeti ágban a fejlődés és a progresszió emblematikus jele, itt a gazdaság motorjának metaforájává lép elő.

(Borítókép: Papajcsik Péter / Index)