Negyedével is drágulhatnak az élelmiszerek egy-két hónap alatt

1IL9CW-highres
2022.03.31. 06:02

Az ukrajnai orosz invázió harmadik hetének végére kismértékben korrigálták a tőkepiacok azt a hirtelen árugrást, amit az ukrán és az orosz gabona rendelkezésre állásával, illetve az orosz energiahordozókra vonatkozó esetleges európai szankciókkal kapcsolatos piaci aggodalmak okoztak, valamelyest megnyugodott a piac, kiárazták a legrosszabb forgatókönyvet – mondta az Index érdeklődésére Varga Zoltán, az Equilor Befektetési Zrt. szenior elemzője. A chicagói árutőzsdén múlt csütörtökön a búza határidős jegyzése 10,67 dollár körül mozgott vékánként, ami elhanyagolható változást jelentett az előző napi záróárhoz képest – de a Reuters szerint volt példa 13,6 dolláros árra is március első hetében –, míg a kukorica esetében már 5 százalékkal magasabb áron kereskedtek, így vékánként 2,39 dolláros árak alakultak ki a legközelebbi szállítási időpontra. A szójánál az elmúlt másfél hónapban összesen 10-15 százalékos áremelkedés volt, amiből nagyjából 10 százalék az ukrán háború kitörése óta jött össze – ennél a terménynél januárban volt jelentősebb a drágulás, de tavaly óta így is mintegy 40 százalékkal kerül többe. 

Ez persze csak időleges, egy-egy váratlan és kedvezőtlen, akár a harctéren, akár politikai szinten jelentkező esemény újra hektikus mozgásokat okozhat,

pár nap alatt akár 15-20 százalékos terményár-emelkedés sem kizárt 

– mondta az Indexnek Varga Zoltán, hozzátéve, hogy az addigi áremelkedésekben a műtrágyahiány hatását még nem árazta a piac. A béketárgyalások hírére ismét volt egy kisebb korrekció, de mivel aligha lesz gyors lezárása a háborúnak, ezért fel kell készülni a tartósan magas gabonaárakra, a tavalyi szintek aligha jönnek egyhamar vissza. 

Márpedig a nemzetközi tőzsdei árak mozgása Magyarországon sem érdektelen, mivel a gabonapiaci árakat alapvetően ez, olykor a kőolaj tőzsdei ára, és az utóbbi hetekben Európa-szerte rekordokat döntögető szállítási költségek határozzák meg, az itthoni piaci szereplők inkább csak igazodnak ezekhez. Az utóbbi hetekben ráadásul egyre több olyan elemzés jelent meg a nemzetközi sajtóban is, amely igyekszik felmérni a háború nemcsak rövid távon jelentkező, de meglehetősen szerteágazó élelmezésbiztonsági, inflációs, és világpolitikai, hanem a hosszabb távon elhúzódva jelentkező hatásait is. 

Tízmilliós nagyságrendben nőhet az éhezők száma

Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) főigazgatója, Csü Tong Jü már március elején felhívta a figyelmet arra, hogy a fennakadások az ukrán és orosz gabona- és olajos növények ellátási láncában és a szállítmányozásában – az ukrán kikötők nem működnek, Mariupolt szétbombázták, lényegében elzárták Ukrajnát az Azovi-tengertől, és ráfordultak Odessza ostromára is –, és az orosz és más országbeli termény és inputanyag exportkorlátozások érdemi hatással lesznek az élelmezésbiztonságra. Mintegy 50 olyan ország van, amelynek búzaellátása harmadát e két ország adja, de Libanon, Egyiptom, Törökország, Banglades és Irán a legnagyobb felvásárlók, az általuk importált búza 60 százaléka származik Oroszországból és Ukrajnából, de Tunézia, Jemen, Líbia és Pakisztán ellátása is erősen függ a háborúzó felektől. Több ország máris alternatív beszerzési lehetőségek után nézett, elsősorban azok, amelyek a sekélyebb ukrán kikötőkből szerezték be a szükséges gabonamennyiséget, a Bloomberg szerint a palesztinok például Bulgáriával és Ausztráliával tárgyalnak. Mások az ellátási nehézségekre készülve készletezni kezdtek.

Egyes becslések szerint a már eddig is éhezőkön túl – a járvány miatt 44 millióra ugrott a számuk 2019 óta – világszerte újabb 13 millió embert taszíthat nélkülözésbe az alapvető élelmiszerek árának hektikus ingadozása. 

A FAO arra is figyelmeztet, hogy a háború miatti extrém áremelkedések azután következtek be, hogy 2022 februárjára csúcsot döntött az alapvető élelmiszerek ára.  A búza és az árpa tavaly átlagosan 31 százalékkal drágult, a repce- és a napraforgóolaj 60 százalék fölött. A megnövekedett kereslet és a hullámzó gázár a műtrágya árát nyomták felfelé. A karbamid – egy kulcsfontosságú nitrogén műtrágya – ára megháromszorozódott az elmúlt 12 hónapban. A FAO előzetes becslései szerint legkevesebb 22 százalékkal drágulhatnak az alapvető élelmiszerek a háború miatt. 

Az azonban még erősen kérdéses, hogy lesz-e elegendő gabona a kieső ukrán és orosz termény pótlására a világpiacon, lévén a világ gabonakészletei is mélyponton vannak, alig van exportálható tartalék Kanadában, és várhatóan a belső piac ellátására koncentrálva alacsonyan tartják majd az exportmennyiségeket az Egyesült Államokban és Argentínában is.

Ugyancsak kérdéses a logisztika is, hogy még ha lesz is forrásuk ezeknek az országoknak a jelenleg is rekordközeli szinteken lévő alapvető gabonafélék megvásárlására – Srí Lanka például a Nemzetközi Valutalap (IMF) segítségét kérte, mert importra fordítható devizatartalékok híján nem tud a kormány sem élelmiszert, sem üzemanyagot és gyógyszert vásárolni –, odaér-e fizikailag is akkorra, amikorra az adott országok kifutnak a tartalékaikból. Ez nagyon is valós probléma, lévén a nemzetközi szállítmányozásban továbbra is rendszeresen a kapacitáshiányból és egyéb okokból fennálló akadozások.

Világszerte csökken a vetésterület a műtrágya drágulása miatt

Mivel számos európai és közép-ázsiai ország műtrágyaellátása függ az orosz hatóanyag- és földgázexporttól, ezek rendelkezésre állása nemcsak az idei, hanem a jövő évi terméshozamokra is hatással lehet, azon, az északi félteke gabonatermő vidékeit sújtó, lényegében globális aszály mellett, amely miatt Magyarországon tartósan vízhiányos időszakot hirdettek, Portugáliában pedig egyes régiókban már vízerőműveket állítottak le az ivóvízellátás biztosítása érdekében. Továbbra is erős aszály sújtja az Egyesült Államokat is, ráadásul félő, hogy az általános költségemelkedés miatt egyre több farmer lesz pénzszűkében épp a tavaszi munkák és a vetés idején. Így előfordulhat, hogy terméshozam-csökkenéssel járó döntésekre kényszerülnek, és emiatt épp akkor lesz a szokottnál kisebb termésük őszre, amikorra a világnak égetően szüksége lenne jelentősebb mennyiségű gabonára.

A Reuters szerint egyszerre sújtja az amerikai termelőket a műtrágya extrém drágulása – tavaly átlagosan 17, idén pedig már 12 százalékos az emelkedés az USA mezőgazdasági minisztériumának adatai szerint –, illetve az, hogy a terménypiac 2008 óta nem látott volatilitása miatt szinte lehetetlen fedezeti ügyletekkel kivédeni az áringadozásokat, ami ott bevett szokás a kisebb farmerek körében is. Sőt, sokaknak a korábban megkötött fedezeti ügyletek miatt épp akkor kell pótlólagos forrásokból rendezniük az orosz invázió okozta veszteségeiket, amikor a tavaszi vetőmagokat, műtrágyát és egyéb inputanyagokat is be kellene szerezniük. Előbbit jellemzően hitelből próbálják megoldani a farmerek. A Reuters szerint az egyik legnagyobb agrárfinanszírozó bank, a CoBank mintegy 4,5 milliárd dollárnyi hitelt folyósított csak az idén januárban és februárban a margin callok finanszírozására. 

De világszerte drágítja a műtrágyákat az energiahordozókra vonatkozó esetleges szankciók okozta tőzsdei drágulás mellett az a tény is, hogy az egyaránt szankcionált Oroszország és Belarusz adja a három kulcsfontosságú műtrágya-hatóanyag egyikének számító a kálium-karbonát globális exportjának 40 százalékát. Emellett a világ ammóniatermelésének 22, karbamid-előállításának 14 és monoammónium-foszfát műtrágyájának 14 százalékát Oroszország exportálja a világpiacra. A hatóanyagexport oroszországi korlátozása mellett az is egyre nagyobb hullámokat vet, hogy sem a kereskedők, sem pedig a tengeri szállítmányozók nem szívesen szerződnek erre a termékkörre, mert nem tudni, hogy bekerülhetnek-e a következő szankciós körbe.

A piaci aggodalom annak ellenére is fennáll, hogy a FAO a G7-agrárminiszterek tanácskozására időzített március 11-i felhívásában leszögezte, hogy

a globális élelmiszer-ellátás biztosításához a világ országainak mindent meg kell tenniük az élelmiszer-termelés és a műtrágya-kereskedelem, illetve az ellátási láncok zavartalansága érdekében.

Ezen túlmenően pedig fontos lenne, hogy az egyes országok ellátásbiztonsága érdekében hozott kormányzati döntések, az exportvámok és exportkorlátozások meghozatala előtt az adott kormányzatok mérlegeljék azt is, hogy ezeknek milyen hatása lehet a nemzetközi piaci árakra. Az Európai Bizottság például egyáltalán nem honorálta a gyors magyar intézkedést, várhatóan vizsgálatot indítanak, sérti-e a belső piacon az áruk szabad áramlását. 

A szűkebb és drágább műtrágyakínálat világszerte a használat visszafogására vagy a vetésterület csökkentésére ösztökéli a farmereket. A Reuters szerint Peruban március közepén szükségállapotot hirdettek az élelmiszer-előállítás várható zavarai miatt. Brazíliában a kukorica- és szója-vetésterületek csökkenésével jár a műtrágya drágulása, és az, hogy nehéz hozzájutni, mert a kereskedők addig nem is szerződnek, amíg a szállítmányok fizikailag be nem érkeznek a kikötőkbe. Ázsiában szintén versenyfutás van a kieső orosz import pótlásáért, az egyes országok Kanadától is Izraeltől vásárolnának, az USA-ban pedig a marokkói és a trinidadi műtrágya importfeltételeinek enyhítéséért lobbiznak az ágazati szereplők. 

További globális élelmezésbiztonsági aggodalmakat okoz, hogy teljes mértékben bizonytalan, mi lesz az ukrajnai őszi és tavaszi vetésekkel. A harcok intenzitásától függ, hogy mennyire károsodik az őszi vetés, illetve az is, hogy egyáltalán mekkora területen kerülhet a földbe a tavaszi vetőmag. Ugyan az ukrán parasztokat mentesítették a katonai szolgálat alól a tavaszi munkák idejére, azonban a vetőmag-, a műtrágya- és az általános üzemanyaghiány miatt kérdéses, hogy mekkora területen vethetnek az idén. A Bloomberg a kijevi székhelyű UkrAgroConsult elemzése alapján arról írt, hogy a tavalyi 6,8 millió hektár helyett jó, ha 3,5-4 millió hektáron tud napraforgót vetni a világ legnagyobb termelőjének számító ország – és ez az optimista előrejelzés, ami a háború gyors lezárásával számol. Ugyancsak csökkenhet a kukorica és a tavaszi árpa vetésterülete is.

További nehézség, hogy a FAO által Ukrajnában március elsejével indított, a legsérülékenyebb régiókban élő vidéki háztartások számára nyújtott támogatásról szóló gyors beavatkozási tervre igényelt 50 millió dollárnak csak a 10 százaléka folyt be a donorországoktól a megjelölt határidőre. Igaz, már ez is mintegy 23 ezer ember számára jelent segítséget, illetve hozzájárulást nemcsak az önfenntartáshoz, de a tavaszi mezőgazdasági munkák elvégzéséhez is. 

Menni vagy maradni az orosz piacon

Mindeközben egyre nagyobb a közvélemény, a részvényesek és a dolgozók felől érkező nyomás a legnagyobb vetőmag-forgalmazó, gabonakereskedő és vegyipari cégekre annak érdekében, hogy vonuljanak ki Oroszországból, vagy legalább függesszék fel a tevékenységüket.

Az élelmiszerhez való hozzájutás alapvető emberi jog, és soha nem lenne szabad fegyverként használni 

– közölte ezzel kapcsolatban a világ legnagyobb termény-kereskedőháza, az amerikai székhelyű Cargill a Wall Street Journal megkeresésére. A cég már március elején egyértelművé tette, hogy bár a további befektetéseket felfüggeszti a háború miatt, azonban továbbra folytatja az élelmiszerek és takarmányok kereskedelmét Oroszországban. Az országban évi nagyjából egymilliárd dolláros forgalmat bonyolító Syngenta is humanitárius okokkal indokolta, hogy miért szállít továbbra is vetőmagot és növényvédő szereket az orosz termelőknek: részben az oroszok, de részben a világ más országainak lakóinak élelmezése érdekében. Ahogyan a Bunge, az ADM, a Viterra és a Glencore sem vonul ki az orosz piacról.

A német Bayer azt közölte, hogy az idei tavaszra szükséges vetőmagokat és növényvédő szereket javarészt már eladta és leszállította az orosz piacra, viszont a 2023-as szezon szállításairól később hoznak döntést. De azt is hozzátették, hogy az inputanyagok visszatartása – akár csak 2023-ban is – áttételesen növeli majd a háború áldozatainak számát. A világ legnagyobb agrárcégeinek kivonulása egyébként valóban súlyos gondokat okozna az orosz mezőgazdaságnak, mivel az utóbbi 10 év önellátást szorgalmazó kormányzati politikája ellenére sem nagyon van alternatívája a nyugati vetőmag, növényvédőszer-gyártóknak a régióban.

Az üzemanyagkáosz járulékos, de súlyos hatásai

A háború áttételes hatása az energiahordozók rekordmértékű drágulása, ami nemcsak a mezőgazdasági termelőket – ezen belül kifejezetten a gombaipart és a hajtatott kertészeteket –, állattenyésztőket, de a feldolgozóipart is nehéz helyzetbe hozza, jelentősen megdrágítva az élelmiszer-előállítást, amelynél a technológia része a hűtés vagy a hőkezelés.

Erre is jótékony hatása lehet, ha az Európai Bizottság és a kormányfők tanácsa is rábólint arra az elsősorban a mediterrán tagországok által szorgalmazott elképzelésre, hogy egyfajta európai szintű árplafonnal szabjanak gátat az energiaárak emelkedésének, fékezve az ipari termelésből a fogyasztói árakba átgyűrűző inflációs hatásokat.

A Bizottság májusra ígéri a részletes terveket

Az üzemanyagköltségek rekordszintre ugrása pedig van, ahol már magát az élelmiszer-ellátást veszélyezteti: Spanyolországban az elmúlt hetekben többnapos demonstrációt tartottak a fuvarozók, állami támogatásokat követelve, ami miatt a boltok ellátása is akadozott, március elején pedig a gazdák követeltek azonnali állami beavatkozást. Görögországban Athénban demonstráltak és követeltek állami beavatkozást és támogatásokat a gazdák, attól tartva, hogy az emelkedő költségszintek miatt nem tudnak megfelelő mennyiségben termelni, hosszabb távon pedig megélni.

Magyarországon is okoz fennakadásokat a tavaszi mezőgazdasági munkákban az, hogy a hatósági áras üzemanyagokra vonatkozó szabályozás miatt a kisebb kutak ellátása olykor akadozik, bár a Mol ígérete szerint úrrá lesznek a logisztikai problémákon. Az mindenesetre könnyebbség a termelőknek, hogy a kormány döntése szerint május 15-ig tankolhatnak a 480 forintos rögzített áron. 

Az uniós termelők helyzetét tovább súlyosbíthatja, hogy a nyugati vásárlók, szállítmányozók és bankok önkorlátozó módon inkább nem vesznek orosz dízelt, ami előbb-utóbb komoly üzemanyaghiányhoz vezethet Európában a Bloomberg szerint. Az orosz finomítók mindenesetre elkezdték csökkenteni a kapacitásaikat, ami miatt a nyersolaj-értékesítést kellene jobban felfuttatni, de ez sem igazán járható út, így végül az olajkitermelés visszafogásához vezethet. Márciusban mintegy 500 ezer tonnányi orosz dízel európai exportja vált kockázatossá a háború miatt, miközben a várakozások szerint 2018 óta nem látott mélységbe eshetnek a készletek. A háború intenzitása és a béketárgyalások aktuális állása persze ezeket az árakat, és ellátással kapcsolatos aggodalmakat is dinamikusan változtathatja, ahogyan az is megrángatta a kőolaj árát, hogy több ezer norvég olajmunkás most gondolja alkalmasnak az időt a sztrájkra. 

Az üzemanyagok drágulása már rövid idő alatt átalakíthatja az európai élelmiszer-kiskereskedelem működését is. A láncok körében már most felértékelődnek a rövidebb ellátási láncok, elsősorban a fuvarköltségek emelkedése miatt. Tresó István, a K&H Bank Agrárfejlesztési főosztályának vezetője úgy véli, hogy az ellátásbiztonsági és szállítmányozási szempontok mellett az is a belföldi előállítású termékek felé terelheti a keresletet, hogy a gyenge forint miatt egyre drágább az import. Még azt is megkockáztatta elemzésében, hogy ismét felértékelődhet a háztáji kertészkedés, önellátásra törekvés. 

Magyarországon is elszálló árakkal küzdenek a gazdák

Magyarországon az ugyancsak leálló műtrágya-előállítás és a jelentős export mellett az is gondot okoz, hogy számos termelő kivárt a vásárlással, és a tavaszi vetésekhez szükséges mennyiségnek csak egy része van a birtokukban. Bige Zoltán korábban arról beszélt az Indexnek, hogy a szokásoshoz képest az idén nagyjából 20 százalékkal kevesebbet értékesítettek belföldön. A műtrágya-forgalmazók egyébként 1,9 millió tonna műtrágyát értékesítettek közvetlenül mezőgazdasági termelők részére 2021-ben, ami 2,9 százalékkal magasabb az egy évvel korábbinál. A műtrágyaárak – a KSH számításai szerint – átlagosan 57,7 százalékkal nőttek, ezért a műtrágya-értékesítés nettó árbevétele – a volumennövekedés mellett – 54,7 százalékkal 225 milliárd forintra emelkedett 2021-ben. 

Bige László, a Nitrogénművek tulajdonosa pedig nemrégiben azt fejtegette egy interjúban, hogy ha még egy hónapig elhúzódik a háború, akkor az ukrán vetés elmaradása miatt akár duplájára is emelkedhet a gabona ára. Varga Zoltán szerint nagyon is reális feltevés, hogy csak a műtrágyakáosz miatt 30-40 százalékkal emelkedjenek a gabonaárak, amihez hozzáadódhat a többi termelési költség növekedése is.

Az állattartók egyre nagyobb áremeléseket látnak szükségesnek

Mindez viszonylag gyorsan beépül az állattenyésztők költségeibe is, és Varga Zoltán úgy véli, ha elhúzódik a háború, akkor – hazai gabonaexport-korlátozási lehetőség ide vagy oda – a hús és tejtermékek termelői ára is várhatóan 30-40 százalékkal emelkedik majd. Ugyanakkor a kiskereskedelmi árak ennél valószínűleg visszafogottabban növekednek majd. Még az árstop májusi várható kivezetése után is, mivel a versenyhelyzet és a fogyasztás-visszaeséssel kapcsolatos aggodalmak fékezhetik az áremelés ütemét,

viszont egy 40 százalékos nyersanyagköltség-növekedés esetén a húskészítményeknél már valószínűsíthető a 25 százalékos fogyasztói áremelkedés is – mondta Varga Zoltán.

Ezt támasztja alá az is, hogy a sertéságazatban úgy kalkulálnak, hogy 3-4 ezer forint körül alakul kilogrammonként a sertéshús reális ára tavasz végére, míg a baromfiágazatban 2-3 ezer forintos csirkehúsárakat látnának szükségesnek ahhoz, hogy megmaradjon a termelők működőképessége, és ne termeljenek elviselhetetlen veszteségeket.

Az egyelőre kérdéses, hogy mennyit segíthet a hazai állattartókon az az uniós krízissegély, amiről a múlt héten született megegyezés. Az 500 millió eurós gyorssegélyből 6,4 milliárd forint jut Magyarországnak, amelyet az Agrárminisztérium közleménye szerint a legkritikusabb helyzetben lévő állattartók kaphatnak majd meg. Az EU döntése szerint egyébként az 500 millió eurós, alapvetően az energia- és műtrágyaárak elszállása miatt létrehozott válságalap a legelső intézkedés, a Bizottság lehetővé teszi a Bloomberg szerint azt is, hogy

az egyes tagállamok ezt a támogatást saját költségvetésükből kiegészítsék, egészen az összesített 1,5 milliárd eurós felső határig.

Ezen túlmenően pedig lehetővé teszik, hogy kizárólag a 2022-es évben az EU területén összesen mintegy 4 millió hektárnyi ökológiai célterületet, illetve parlagoltatott termőföldet termelésbe vonjanak akár az élelmezési, akár takarmánycélú növénytermesztésre. Azt, hogy mennyire súlyos gondokat okoz uniószerte az ukrán agrárexport visszaesése, illetve a háború áttételes hatásai, talán az jelzi a legjobban, hogy bár a takarmányárak folyamatos növekedése miatt már egy éve krízistámogatást sürget az állattartók számára lassan 20 tagállam, mégsem sikerült meggyőzniük a bizottságot. Ehhez képest alig fél hónap alatt megszületett a döntés a válságtámogatási csomagról, egy hét alatt az a jogszabály, ami a parlagterületek használatáról szól. Könnyíthetik a takarmányimport feltételeit is Dél-Amerikából. Egyébként a bizottság közlése szerint

a válságcsomag része az is, hogy szükség esetén az élelmiszerek áfáját nullára csökkentsék a fogyasztói árak visszafogása érdekében. 

(Borítókép: Búza aratás Csernyihiv térségében, Kijevtől 120 km-re északra 2019. július 5-én. Fotó: Anatolii STEPANOV / Afp)



  • Bérelnék
  • Bankszámla