2024. június 22. 15:00
Georgia
Csehország
Volksparkstadion II. forduló
2024. június 22. 18:00
Törökország
Portugália
BVB Stadion Dortmund II. forduló
2024. június 22. 21:00
Belgium
Románia

Putyin gázkígyója a tengerben rohadhat szét

GettyImages-1230851531
2022.04.03. 14:56
A Gazprom utolsó európai beruházásának indult az Északi Áramlat 2. gázvezeték építése, a háború miatt a finisben leállított projekt mementója lehet az Európai Unió és Oroszország szakításának. Évtizedes távlatok helyett az EU néhány hónap alatt megpróbál leválni az orosz gázról, ha pedig Vlagyimir Putyin elnök marad, nagy arcvesztés lenne Brüsszelnek, ha a gázvezetéken egy molekula földgázt is megvenne valaki.

Még 2021 őszén, amikor Európában hirtelen 30 százalékkal drágultak a földgázszállítmányok, a szakértők a legvalószínűbb magyarázatnak azt tartották, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök azért fogta vissza az orosz gázszállítmányokat, hogy így helyezzen nyomást az Európai Unióra, hogy kicsikarja az engedélyeztetési eljárás felgyorsítását. A projekt tizedik évében jártunk ekkor, ami példátlanul hosszú időszak a tranzitútvonalak építésénél még úgy is, hogy a vezeték nagy része a tenger alatt fut, ami miatt bonyolult kivitelezési és tervezési munkákra volt szükség. 

Eleve nehézkesen indult az építkezés: bár a Nord Stream AG már 2011-ben megkezdte a két további vezetékből álló bővítési projekt értékelését azzal a céllal, hogy az éves kapacitást megduplázzák 110 milliárd köbméterre, a finn és az észt kormányok már a bejelentéskor jelezték, hogy nem örülnek, ha a hozzájuk tartozó tengeri szakaszokon fut keresztül a vezeték. Többéves vita indult, amely egyszerre szólt hajózási és halászati problémákról, valamint arról, hogy kinek mennyi gázt is hajlandó olcsóbban adni a Gazprom, ha rábólintanak a vezeték építésére.

A projekt már egyszer úgy tűnt, hogy be is dől: Oroszország 2015-ben lerohanta Kelet-Ukrajnát a Majdan-tüntetések után, elcsatolta a Krím félszigetet, és sorjáztak az uniós szankciók Oroszországra. Ez év januárjában a Gazprom bejelentette, hogy a bővítési projektet felfüggesztették, mivel a meglévő vezetékek csak fél kapacitással működhetnek az Oroszországgal szemben a Krím annektálását követően hozott uniós büntetőintézkedések miatt.

Aztán a világ gyorsan hátat fordított Kijevnek, 2015 júniusában a Gazprom, a Royal Dutch Shell, az E.ON, az OMV és az Engie megállapodást írt alá az Északi Áramlat 2. megépítéséről. Mivel a közös vállalat létrehozását Lengyelország megakadályozta, a projekt ismét leállt, de 2017. április 24-én az Uniper, a Wintershall, az Engie, az OMV és a Royal Dutch Shell finanszírozási megállapodást írt alá a Gazpromnak az Északi Áramlat 2. projekt fejlesztéséért felelős leányvállalatával, a Nord Stream 2 AG-val. Nem sokkal később, 2018. január 31-én Németország engedélyt adott a vezeték német vizeken történő építésére és üzemeltetésére, valamint a Lubmin melletti partra szállási területekre.

Ekkor a Gazprom már kijelentette, hogy ez lesz az utolsó nagy európai gázprojektje. Az uniós klímacélok miatt világossá vált, hogy egyre jobban eltávolodik a kontinens a földgáz használatától, és 2030-2040 magasságára már jelentősen kevesebb földgázra lesz szükség.

Aztán 2018-tól kezdve egyre több uniós tagállam lépett fel a projekt ellen: Franciaország, Dánia és Lengyelország újabb és újabb aggályokkal állt elő, az Egyesült Államok pedig szankciókkal fenyegette meg a beruházásban részt vevő építőcégeket. Végül az EU egy szigorúbb felügyeleti rendszer mellett rábólintott arra, hogy a gázvezetéket üzembe helyezzék, 2021 nyarán pedig Washington is elfogadta, hogy a már 90 százalékig kész vezeték átadása elkerülhetetlen.

Papíron 2021 végén vagy 2022 elején üzembe helyezhették volna. Azonban a Kreml lépése miatt, hogy csapatokat vont össze Ukrajna körül, valamint mivel folyamatosan kevesebb földgáz érkezett Európába, mint amennyit ígértek, a projekt bedöglött. Hiába mondta ki Vlagyimir Putyin elnök, hogy ha az Északi Áramlat 2. megkapja a szükséges engedélyeket, akkor a Gazprom bőségesen küld majd gázt Európába, az ukrajnai konfliktus élesedése miatt februárra már világossá vált, hogy nem lesz belőle semmi, bár még nem tört ki a háború.

Egy ilyen monstre, 11 milliárd dolláros, befuccsolt energetikai projekt szinte példátlan a modern kori történelemben.

Az 1234 kilométer hosszú tengeri vezeték februárban került koporsóba, miután Oroszország sorsdöntő döntést hozott két kelet-ukrajnai oroszbarát, szakadár régió hivatalos elismeréséről. Ez arra késztette az Olaf Scholz kancellár vezette német kormányt, hogy teljesen leállítsa a tanúsítási folyamatot. Február 24-én, Ukrajna lerohanásakor pedig már az Európai Bizottság is egyértelműen kimondta, hogy az Északi Áramlat 2.-n nem fog földgáz jönni a kontinensre, formálisan viszont ez csak március elejére dőlt el: március elsején a Nord Stream 2 AG csődöt jelentett. 

Úgy pusztult el, hogy kész sem lett

„Oroszország ukrajnai inváziója megölte az Északi Áramlat 2. projektet. Röviden összefoglalva elképzelhetetlen lenne, hogy Németország vagy bármely más európai ország fordulatot tegyen, és engedélyezze a vezetéket Oroszország viselkedése után” – mondta Kristine Berzina, az amerikai German Marshall Fund of the United States vezető munkatársa és geopolitikai csoportjának vezetője a CNBC-nek.

A szakértő szerint még a működő csővezetékeknek is ingatag a jövője Európában. Berzina szerint most a vezetéktorzóval senki nem kezd majd semmit, a szerkezet biztonságának és stabilitásának biztosításán kívül nem számít semmilyen üzemeltetési tevékenységre.

Oroszország inváziója felgyorsította az EU elmozdulását az orosz energiától: a blokk közölte, hogy 2022 végéig kétharmadával csökkenti az orosz gázimportot, és 2030-ig meg akarja szüntetni az orosz fosszilistüzelőanyag-behozataltól való függését. Moszkva erre válaszul összeállította a barátságtalan országok listáját, kivétel nélkül felhelyezte rá az összes EU-tagállamot, majd Putyin bejelentette, hogy csak rubelt fogad el a földgázszállítmányokért. Bár ezt péntektől be is vezette a Gazprom, de hagyott egy kiskaput, hogy mégis euróban és dollárban fizethessen mindenki. Pont a gázcég keménykedése erősíti azt az EU-s álláspontot, hogy minden orosz gázról lemondjanak, amilyen gyorsan csak lehet.

„Nem hisszük, hogy az Északi Áramlat 2. valaha is üzembe helyezésre kerül” – mondta Kateryna Filippenko, a Wood Mackenzie európai gázkutatásért felelős vezető elemzője.

A szakértő szerint az ukrajnai háborúval, az orosz keménykedéssel Európa hozzáállása az orosz gázhoz megmásíthatatlan fordulatot vett, eltökélt az EU abban, hogy leváljon az orosz gázról. Nehéz elképzelni olyan közeledést Európa és Oroszország között, amely akár évek múlva is megkönnyítené az Északi Áramlat 2. használatba vételét.

Ukrajnán múlik, hogy mi lesz a gázkígyóval

Az Északi Áramlat 2. sorsa nagyrészt azon múlik majd, hogyan zárul Oroszország ukrajnai inváziója, és ez is számos tényezőtől függ. Alapvetően attól, hogy Vlagyimir Putyin elnök elismeri-e, hogy erői nem érték el és nem is fogják elérni céljaikat, hogy tűzszünetre törekszik-e, vagy pedig tovább eszkalálja a konfliktust. Az, hogy Ukrajna erői és védelmi rendszere mennyire képes visszaverni Oroszországot, akár ellentámadást indítani ellene, szintén fontos tényező az egyenletben.

Aggodalomra ad okot, hogy a konfliktus egyre inkább egy kifáradó háborúnak tűnik, ahol senki nem lesz nyertes. Ráadásul a két fél közötti tárgyalások a tűzszünet és a békeszerződés megkötéséről továbbra sem haladnak.

Egy elemző a CNBC-nek megjegyezte, hogy van egy csekély esély arra, hogy az Északi Áramlat 2. ügye fordulatot vegyen: Henning Gloystein, az Eurasia Group energia-, klíma- és erőforrásügyi igazgatója szerint ha Oroszország képes a teljes vereség elismerésére, és az ukrán területi egység nem sérül, akkor az EU gesztusként dönthet a vezeték engedélyeztetéséről és használatba vételéről.

Még tűzszünet vagy valamilyen rendezett megállapodás esetén is valószínűtlennek tűnik, hogy a békét olyan stabilnak tekintenék, hogy nem létezik többé orosz fenyegetés, különösen amíg Vlagyimir Putyin elnök van hatalmon

– tette hozzá a szakértő, aki szerint ezzel a lehetőséggel érdemben még a német kormány sem számol, látva Putyin hajthatatlanságát.

„Az újjáélesztés egyetlen elképzelhető forgatókönyve – és valószínűleg ezért van az Északi Áramlat 2. hivatalosan felfüggesztve, nem pedig töröltetve – egy teljesen megreformált orosz kormány alatt tűnik elképzelhetőnek. Gyanítom, hogy Németország még ebben az esetben is vonakodna attól, hogy a gázvezetéket csak úgy, a korábbi formájában újjáélessze. Gyanítom, hogy Németország arra törekedne, hogy azt hidrogénvezetékké alakítsa át. De mindez egyelőre kissé erőltetettnek tűnik” – jegyezte meg Gloystein. 

A hidrogéntermelés Németország legutóbbi nagy energetikai projektje: a cél az lenne, hogy a megújulóenergia-termelés egy részét a víz elektrolízisével előállított hidrogén termelésébe forgassák. Ez átvenné a földgáz kiegyensúlyozó szerepét, ha a zöldenergia-források – főként a szélenergia – kiesnének a hálózatból. A zöldhidrogén azonban évekig csak álom marad, még úgyis, hogy Európa egyre inkább szabadulna az orosz gáztól. Az is kérdéses, hogy egyáltalán Moszkvának kellene-e az európai földgáz-alternatíva.

(Borítókép: Kompresszorkomplexumok a Gazprom PJSC Szlavjanszkaja kompresszorállomáson, az Északi Áramlat 2. gázvezeték kiindulási pontján Oroszországban 2021. január 28-án. Fotó: Andrey Rudakov / Bloomberg / Getty Images)